Hortolányi Gyula

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. június 7., 16:05-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „HORTOLÁNYI Gyula (? 1923–Bp., 1975. dec.) barlangkutató. =Élete= A legelső, barlangokat kutató búvárok közé tartozott, akik hosszabb távon is bemerészkedtek...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

HORTOLÁNYI Gyula (? 1923–Bp., 1975. dec.) barlangkutató.

Élete

A legelső, barlangokat kutató búvárok közé tartozott, akik hosszabb távon is bemerészkedtek a föld vízzel telt vénáiba. Így jellemezte őt tanítványa Plózer István, a később tragikus véget ért tapolcai barlangkutató. Az 1950-es évek végén az MHS Budapesti Elnökségének Központi Könnyűbúvár Szakosztályában szervezte a Baradla-Alsó-, Gombaszögi-, Kossuth-, és a Tapolcai Tavas-barlang víz alatti részeinek kutatását. 1960 novemberében az ő segítségével kezdték el sikeres tapolcai kutatómunkájukat. Az év végét tíznapos táborral a barlangban töltötték, s a csónakázó körjáratból nyíló, három szifonba beúszva, összesen kb. 300 m. új járatot fedeztek fel, amelyből 214 métert fel is térképeztek. Munkájukról fekete-fehér víz alatti filmet készítettek, ezt 1961-ben a bécsi III. Szpeleológiai Kongresszuson, Kessler Hubert előadásával nagy sikerrel be is mutattak. Később ő segítet létrehozni a Tapolcai munkacsoportot, melynek feladata az ország leghosszabb víz alatti barlangjának komplex feltárása volt.

Művei

  • A tapolcai Tavas-barlang víz alatti folytatásának felderítése. = Karszt és Barlang, 1962. l. sz.
  • Javaslat a Veszprém megyei Tapolca Tavas-barlangjának kutatómunkáira vonatkozóan. Karszt és Barlangkutatási Tájékoztató, 1963. 7-8. sz.

Irodalom

  • PLÓZER István: H. Gy. = Karszt és Barlang, 1976. 1. sz.