Iklódy-Szabó János

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. június 9., 11:20-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb IKLÓDY-SZABÓ János, iklódi, 1914-ig Szabó János (Vp., 1877. okt. 25.–Balatonfüred, 1943. máj. 4.) jogász, szerkesztő...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

IKLÓDY-SZABÓ János, iklódi, 1914-ig Szabó János (Vp., 1877. okt. 25.–Balatonfüred, 1943. máj. 4.) jogász, szerkesztő.

Élete

Szabó Imre fia, ~ Andor testvére. Veszprémben, a piarista gimnáziumban 1895-ben érettségizett. Egyetemi tanulmányokat Budapesten, Bécsben, Lipcsében és Genfben végzett. Ál-lamtudományból doktorált, 1898-ban lipcsei és genfi tanulmányúton vett részt. Közigazgatási ismeretekkel is rendelkezett. 1899-ben Veszprém vármegye szolgabírája Devecserben, 1907-től belügyi fogalmazó. 1910-ben a nagyvázsonyi kerület országgyűlési képviselője. A Tanácsköztársaság bukása után az FKgP szervezője, 1920-tól képviselője. Alsóörsi házát a húszas évek elején vásárolta, aktív részt vállalt a falu életében, a közbirtokosság és a fürdőegyesület munkájában. A Balaton kultusz élenjáró szószólójaként élt, elhívatottsággal és nagy felkészültséggel szolgálta a Magyar Tenger ügyét. Szerkesztette a Balatoni Kurír c. lapot, a tó ügyeivel foglalkozó több szervezetnek, klubnak volt a vezetője, vagy vezetőségi tagja. A Veszprémi Takarékpénztár igazgatósági elnöke és a Balatoni Halászati Rt elnök-vezérigazgatója. Írásaiban támogatta a Tihanyi Nemzeti Park és a Balaton körüli autósztráda építését. Szorgalmazta a Badacsony-Balatonfüred borvidék fejlesztését.

Művei

  • A Balaton és a közlekedés. = Balatoni Kurír, 1935. júl. 24.
  • Hogyan látom a Balatont és környékét a Horthy Miklós kilátótoronyból. = Balatoni Kurír, 1935. júl. 24.
  • A Balaton és a közlekedés. = Balatoni Kurír, 1937. máj. 5.
  • A Magyar Tenger ~ megvilágításában. Bp., 1941.

Irodalom

  • SZIKLAY János: ~. = Dunántúli kultúrmunkások. Bp., 1941.
  • LICHTNECKERT András: Alsóörs története. Vp., 1996.