Kecskeméty Mihály

KECSKEMÉTY Mihály (Kecskemét, 1646. szept. 29.–Sopron? 1710) r. k. nagyprépost.

Élete

Nemesi családban született. A humán tárgyakat Gyöngyösön, a filozófiát Kassán, a teológiát Bécsben tanulta. 1668-tól a Római Collegium Germanico-Hungaricum növendéke, Rómában szentelték pappá. Ikervári, majd sárvári plébános, pápóci perjel. 1681-ben győri kanonok (megtartva sárvári plébániáját). 1683-ban a győri káptalan katonáival táborba szállt a török ellen. 1696-ban veszprémi nagyprépost és püspöki helynök. Nagyprépostsága idején Veszprém súlyosan bűnhődött a császári seregtől kuruc érzelmei miatt. Sőt ő maga is károsultja a kegyetlenkedéseknek és pusztításoknak, amiket Heister katonái követtek el Veszprémben. Bár a tábornok oltalmat ígért a lakosságnak, a nála követségben járó Kecskeméty Mihálynak és Losonczy Jánosnak, 1704. május 30-án éjjel a katonái a városra rontottak. A székesegyházat és a kanonoki házakat kirabolták, a várat és a várost felgyújtották. Mikor a nagyprépost menekülni próbált, elfogták és megverték. Az egyik katona az oltár előtt karddal ütlegelte és kilenc sebből vérezve, félholtan otthagyta. A katonák kezéből a ferences tábori pap mentette ki. Mezítláb, az égő zsarátnokon át kivezették a templomból, lóra ültették és a városon keresztül, a pétfürdői táborba hurcolták. Innen másnap Nagy Ferenc kanonokkal együtt Fehérvárra vitték, de három nap múlva visszahozták a táborba, ahol étlen-szomjan, szabad ég alatt tartották napokon keresztül. Végül katonai kísérettel szállították Győrbe.