Kemény Ferenc

KEMÉNY Ferenc (1763–Vp., 1832. márc. 13.) zeneszerző, karnagy. Francia származású volt, eredetileg Francois Geminnek hívták. 1802-ig Geminnek írta nevét, majd állandóan a Kemény nevet használta.

Élete

1794-ben, Veszprémben kötött házasságot, itt születtek gyermekei is. 1794 után a veszprémi székesegyház muzsikusa, 1800-tól (Kollovratek János utódaként) karnagy. 1813. december 13-án, és 1816. május 28-án muzsikai akadémiát vezetett Veszprémben Bezerédj Amália, Ruzitska Ignác és Heberle fuvolaművész közreműködésével. 1826-ban Höpler József javára lemondott a karnagyi állásáról, mint orgonista működött tovább haláláig. Nemcsak a 19. század legjelentősebb veszprémi zenésze, karmestere, orgonistája, a század első évtizedeit meghatározó muzsikus személyisége, hanem kitűnő zeneszerzője is. Könnyed, dallamos, magyaros fordulatokkal átszőtt művei halála után is sokáig műsoron maradtak Veszprémben.

Művei

• 3 rövid zenekari mise
• 5 kis orgonás mise
• 3 nagyária
• nemzeti dal Balogh szövegére.

Irodalom

• BRODSZKY Ferenc: A veszprémi Harmónia története. Vp., 1940.
• BRODSZKY Ferenc: A Veszprémvármegyei Zenetársaság. Vp., 1941.
• PFEIFFER János: A veszprémi székesegyház zenéjének története. (Társszerző.) München, 1985.
• M. TÓTH Antal: Újra hallom szép szavát. Veszprém zenéje 1762-től a kiegyezésig. Vp., 1998.