Kenessey István
KENESSEY István (1677 vagy 1678–1750) földbirtokos.
Élete
Középnemesi családból származott, élete végén a Dunántúl egyik legnagyobb földbirtokosának számított. Mezőlak község is tulajdona volt, Badacsonyban jelentős szőlőbirtokokkal, többek között Pápán és Szentgálon is házzal rendelkezett. 1712 és 1729 között több alkalommal is Veszprém megye követe volt az országgyűlésben, 1744-ben királyi tanácsosi címet kapott. Az 1711 utáni vallásügyi harcokban a dunántúli protestánsok képviselőjeként részt vett azok álláspontjának kidolgozásában. Az 1715. évi országgyűlésen vallási ügyekben választmányi tag volt. 1734 után a Dunántúli Református Egyház főgondnoka. 1743-ban feleségével, Szondy Zsuzsannával koruk egyik legjelentősebb alapítványával teremtették meg a Pápai Református Kollégium alapításának és működésének feltételeit.
Irodalom
- NAGY Iván: Magyarország családai…Pest, 1857–1868.
- A pápai kollégium története. Bp., 1981.
