Miháldy István

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. június 27., 10:32-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb MIHÁLDY István (Buzsák, 1833. dec. 16.–Győr, 1901. máj. 31.) r. k. lelkész, régész. =Élete= Veszprémben tanult, 1857-be...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

MIHÁLDY István (Buzsák, 1833. dec. 16.–Győr, 1901. máj. 31.) r. k. lelkész, régész.

Élete

Veszprémben tanult, 1857-ben itt szentelték pappá. Először Csóton segédlelkész, 1861-től Pápateszéren szolgált. 1865-től Bakonyszentlászlón lelkész. Egy győri tudósítás szerint a falu népének valóságos atyja volt. Első ásatásokat Bakonyszentlászló határában, a Sándormajori Csikóvárban folytatott. Az itt gyűjtött romai kori leleteket a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. 1870-ben a Cuhától 20 ölnyire tárt fel római sírt. 1875-ben Rómer Flórissal együtt Bakonyszücsön dolgozott, majd Bakonybél határában halomsírt tárt fel. Megyéjén kívül Győr és Komárom megyékben végzett gyűjtéseket. Gyűjteményének tárgyai 84 község határából, 140 lelőhelyről származtak. 1903-ban a Veszprém Megyei Múzeumegylet kapta meg a gyűjtemény nagyobb részét, mint a megyéből származó leleteket, ezzel egyik megalapozója volt a veszprémi múzeumnak.

Művei

  • Archeológiai levél XIX. (Bakonyszentlászló.) = Archeológiai Értesítő, 1870.
  • Bakonyszentlászlói plébános kőeszköz-gyűjteményének leltárkönyvei I–II. (Laczkó Dezső Múzeum adattára.)

Irodalom

  • MITHAY Sándor: ~ régészeti gyűjtőtevékenysége. = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. Történelem. Vp., 1978.