Modori Sándor

MODORI Sándort (Borszörcsök, 1932. nov. 20.–Bp., 1958. okt. 7.) vájár.

Élete

Az öt elemi elvégzése után cselédként dolgozott. 1943-ban behívták katonának, 1944 karácsonyán szovjet hadifogságba esett. 1947. december 3-án jött haza. Budapestre költözött, ahol a KSH-nál hivatalsegéd lett. 1951-től vájárként dolgozott, nős volt, két gyermek apja. 1956. október 31-én csatlakozott Kovács Dezső Wesselényi utcai felkelőcsoportjához. November 4-ét követően részt vett a szovjet csapatok elleni küzdelemben, november 6-án feladta a kilátástalannak ítélt harcot és hazament. 1957. július 29-én tartóztatták le. Első fokon szervezkedésben való részvétel és rablás vádjával halálra ítélték. A Szimler János hadbíró alezredes vezetésével másodfokon eljáró különtanács az ítéletet jogerőre emelte és az elítéltet 1958. október 7-én kivégezték.

Irodalom

• GOSZTONYI Péter: Föltámadott a tenger..1956. Bp., 1989.
• Halottaink 1956. II. Bp., 1989.