Nádházi Lajos

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. június 28., 10:45-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb NÁDHÁZI Lajos (Gyula, 1928. okt. 9.–Zirc, 2009. okt. 8.) tanár, pedagógiai előadó, pszichológus. ==Élete== 1953-ban a DISZ...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

NÁDHÁZI Lajos (Gyula, 1928. okt. 9.–Zirc, 2009. okt. 8.) tanár, pedagógiai előadó, pszichológus.

Élete

1953-ban a DISZ Központi Vezetősége Főiskoláján, 1959-ben a Jászberényi Állami Tanítóképzőben, 1964-ben az Egri Állami Tanárképző Főiskola magyar–történelem szakán végzett. 1970-ben a budapesti tudományegyetem pedagógia–pszichológia tanári szakán oklevelet, 1986-ban egyetemi doktori címet szerzett. 1946 és 1949 között hadirokkantként betegállományban. 1949-től a Magasépítő Vállalat anyagkezelője. 1950-ben Putnok, Gyula, Bezsi táborvezetője, úttörőtitkára. 1951-től 1960-ig Nógrád megyei úttörőtitkár, 1960 után a Csillebérci Úttörő Nagytábor táborvezető-helyettese, Budapesten. 1963-tól a Nógrád Megyei Tanács művelődési osztálya osztályvezető-helyettese, 1965-től az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságán közművelődési referens, 1970-től az MSZMP Nógrád Megyei Oktatási Igazgatóság igazgatóhelyettese, Salgótarjánban. 1972 és 1984 között Zánkai Balatoni Úttörőváros főigazgatója, 1984-tól az intézmény könyvtár- és múzeumvezetője. 1988-tól nyugdíjasként Veszprémben élt. Mindvégig a gyermekek és az ifjúság nevelése és művelődése területén dolgozott. Személyéhez kötődik a zánkai Balatoni Úttörőváros arculatának és szervezeti működésének kialakítása. 1957-től a Magyar Úttörők Szövetsége (MÚSZ) alapító tagja. 1959 és 1986 között a MÚSZ Országos Tanács, 1970-től 1991-ig az Országos Úttörő-történeti Bizottság, 1990-től a Veszprém Megyei Neveléstörténeti Társaság, 1999-től az Úttörők Baráti Kör alapító tagja. 1950-től több párt- és társadalmi szervezet városi, járási és megyei vezetői, és tanácsadói testületeinek tagja. Az úttörőmozgalom történetét kutatta.

Több mint 150 cikke és tanulmánya jelent meg az úttörő- és ifjúsági mozgalom, ill. a pedagógia témakörében. Írásait közölte a Nógrádi Népújság, a Palócföld, a Nógrád, a Népművelés, a Népművelési Értesítő, az Ifjúkommunista, az Úttörővezető, a Könyvtáros, a Pedagógiai Szemle stb. – 2010. június 15-től a zánkai tábor főépületén tábla őrzi emlékét.

Díjai és kitüntetései

  • 1955 Munka Érdemérem.
  • 1960 Kiváló Úttörővezető.
  • 1968 KISZ-érdemérem.
  • 1968 Munka Érdemrend ezüst, 1971, 1984 arany.
  • 1969 Magyar Békemozgalom arany.
  • 1978 Úttörővezető Érdemérem.
  • 1980 Haza Szolgálatáért Érdemérem arany.
  • 1981 Gyermekekért Érdemérem.
  • 1984 1300 éves Bulgária.

Művei

  • Népművelésünk feladatai (Társszerző.) Salgótarján, 1967.
  • Életünk 1977-ben. Zánka, 1978. (Ill. a sorozat 1983-ig évenként megjelent kötetei.)
  • Úttörőévek Nógrádban: 1946–1981 (Társszerző.) Salgótarján, 1981.
  • Balatoni Úttörőváros (Társszerző.) Bp., 1981.
  • Múltunkat értékelve formáljuk a jövőt (Társszerző.) Bp., 1985.
  • Nógrád megye úttörőszervezetei negyedszázados történetének kronológiája: 1946–1972. Salgótarján, 1986.
  • Hírvivő: az Úttörőmozgalmi Múzeum és Könyvtár tájékoztatója, 1986-os és 1988-as évfolyam.
  • A magyar úttörőmozgalom történeti kronológiája: 1945–1998. Bp., 1999.

Irodalom

  • Úttörő történészek. = Úttörővezető, 1974. 3–4. sz.
  • Közéletiségről beszélgettünk. = Úttörővezető, 1978. 9. sz.
  • Egy életút tanulságokkal. = Népszava, 1988. okt. 5.
  • Úttörő-kronológia. = Köznevelés, 2000. jan. 28.