Péchy László
PÉCHY László (Csökmő, 1917. júl. 26.–Budapest, 1998. nov. 17.) egyetemi tanár, vegyészmérnök. A kémiai tudomány kandidátusa (1966).
Élete
1939-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen vegyészmérnöki, 1966-ban a Veszprémi Vegyipari Egyetemen műszaki egyetemi doktori címet szerzett: Pályáját egyetemi oktatóként kezdte, majd a Shell Kőolajfinomító Rt. csepeli telephelyén dolgozott. Rövidesen a paraffingyár vezetőjévé nevezték ki. 1950-ben vádemelés nélkül internálták Recskre. A kőfejtéssel töltött három év után folytathatta csak szakmai munkáját. Először a Vegyiműveket Tervező Vállalatnál dolgozott, és 1954-ben került Veszprémbe. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen Ásványolaj- és Szénfeldolgozó Iparok Tanszékére Varga József akadémikus a tanszék alapítója hívta meg. Majd a Varga-tanítvány Retezár Árpád tanszékvezető nyugdíjba vonulása után, 1960-ban nevezték ki az Ásványolaj és Széntechnológia Tanszék vezetőjévé. 1971-től 1977-ig az egyetem rektor-helyettese volt. Az 1960–1970-es években a magyar kőolaj- és petrolkémiai üzemekben munkába álló vegyészmérnökök döntő többsége a Péchy-tanszékről került ki. Megindította a kőolaj-ipari mérnöktovábbképző, valamint a petrolkémiai és a környezetvédelmi szakmérnöki tanfolyamokat. Elnöke volt a MKE Oktatási Bizottságának. Tagja volt a Kőolaj és Földgáz, valamint a Hungarian Journal of Industrial Chemistry szerkesztőbizottságának. Kutatási területe a kenőolajok kutatása, reológiai tulajdonságokat javító detrergens-diszpergens hatású metakrilát-adalékok előállítása, vizsgálata. A Munka Érdemrend, az Oktatásügy Kiváló Feltalálója, a Segner Díj arany fokozata, a Kiváló Dolgozó (két alkalommal), és a Than Károly-emlékérem kitüntetéseket kapta.
Művei
számos közleménye jelent meg. Több szabadalom társszerzője.
