Roboz István
ROBOZ István (Kötcse, 1828. okt. 26.–Kaposvár, 1916. ápr. 11.) író, költő, újságíró.
Élete
Pápai diák korában Petőfi és Jókai iskolatársa volt. Diákéveit Petőfi Sándor és az én pápai emlékeim c., forrásértékű visszaemlékezéseiben örökítette meg. (Pesti Napló, 1898.) A jogi egyetemet 1848-ban fejezte be. Tevékenyen részt vett a szabadságharcban, kormánybiztosi titkár volt Kaposvárott. 1856-ban végleg Kaposvárott telepedett le, ahol először törvényszéki bíró, később főjegyző. Nagy aktivitással kapcsolódott be a dél-dunántúli irodalmi életbe. 1866-ban megalapította a Somogy c. lapot, amelyet haláláig szerkesztett. A Somogy vármegyei Berzsenyi Társaság elnöke volt. Hatvan éven át, 1855–1915 között rendszeresen felkereste Balatonfüredet, élményeit versekben, prózai írásokban, irodalmi levelekben örökítette meg. Írói álneve: Labora.
Művei
- A Balaton szerelme. Rege. Pest, 1856.
- Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek felett. Kaposvár, 1849.
- Pécsi sugárszálak. (v.) Pécs, 1852.
- Daguerrotype. (Szatirikus arcképek.) Pest, 1863.
- Virágok albuma 1867-re. Kaposvár, 1866.
- A billikomból. Nagykanizsa, 1878.
- Balatonfüredi levelek. = Fővárosi Lapok, 1878. 171–174. sz.
- A tükörből. (Karcolatok.) Kaposvár, 1881.
- Látogatásom Jókai Mórnál. = Balaton, 1914. 9–10. sz.
Irodalom
- Roboz István. = BF, 1887. 2. sz.
- LACZKÓ András: Pályaképvázlat ~ról. = Somogy megye múltjából. 10. Köt. Kaposvár, 1979.
- CSÉBY Géza: Egy öreg szerkesztő emlékezete. Adalékok ~ munkásságához ~ műveinek tükrében. = Kötcse monográfia. (Szerk.: STIRLING János.) Kötcse, 1996.