Rosos Pál

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. július 5., 11:02-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb ROSOS Pál, szentkirályszabadjai (Sümeg, 1751. jan. 15.–Veszprém, 1809. jún. 14.) r. k. püspök. Apja, Rosos János Veszprém várme...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

ROSOS Pál, szentkirályszabadjai (Sümeg, 1751. jan. 15.–Veszprém, 1809. jún. 14.) r. k. püspök. Apja, Rosos János Veszprém vármegye főjegyzője volt.

Élete

Középiskolát Veszprémben kezdte, majd Nagyszombatban folytatta, ahol az egyetemen 1775-ben megszerezte a teológia doktora rangot. 1774-ben szentelték pappá, újmisésként a püspöki udvarban kapott beosztást. 1778-ban, 27 éves korában veszprémi kanonoki javadalommal ajándékozta meg az újonnan kinevezett Bajzáth püspök. 1790-ben és 1792-ben a káptalan követeként vett részt az Országgyűlés munkájában. Kanonoksága idejének nagyobb részét Pesten és Bécsben töltötte. Gyorsan emelkedett az egyházi ranglétrán: esperes, címzetes apát, 1795-ben pedig már ansariai választott püspök. A Veszprémi Egyházmegye élére 1808. április 29-én lépett. Még abban az esztendőben, szeptember 7-én Pozsonyban megkoronázta Mária Ludovika királynét. A következő évben francia csapatok szállták meg Veszprémet. Rosos püspöknek nagy szerepe volt abban, hogy a megszállás időszakában a város életében nem voltak különösebb gondok. Előnevét Szentkirályszabadja községtől vette. Holttestét a veszprémi székesegyházban, szívét a szentkirályszabadjai templom oldalfalában helyezték el.

Művei

  • Dissertatio iuris publici universalis de iterna rerum publicarum securitate. Pest, 1777.

Irodalom

  • Néhai...főtiszteletű szentkirályszabadjai ~ ...halálát kesergi...Veszprém, 1809.
  • Veszprémi egyházmegye névtára. Veszprém, 1975.