Rozgonyi Simon

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. július 5., 11:22-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb ROZGONYI Simon (14. század második fele–Várna, 1444. nov. 10.) r. k. püspök. A nagyhatalmú Rozgonyi-család leszármazottja, am...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Rozgonyi Simon.jpg

ROZGONYI Simon (14. század második fele–Várna, 1444. nov. 10.) r. k. püspök. A nagyhatalmú Rozgonyi-család leszármazottja, amelynek akkor élő tagjai közül Péter egri, Simon veszprémi püspök, István és György pozsonyi gróf.

Élete

Simon először egri pap, majd családjára és kiválóságára tekintettel 1428-ig esztergomi kanonok, Péter nagybátyja után dömösi prépost és királyi kúriai bíró. A Veszprémi Egyházmegye élére történő kinevezését 1428. augusztus 30-án erősítette meg a Szentszék. Korának harcedzett alakjaként szállt szembe a hazánkat pusztító huszitákkal és a törökökkel. Nemegyszer küldött hadakat az ország északi részén betörő csehek ellen, több ízben sereggel látta el Zsigmond királyt, hogy a török csapatok betöréseit visszaverhesse. Mindezek érdekében felhasználta a püspökség jövedelmeit. Az országot fenyegető támadások miatt nem vett részt (a többi magyar püspökkel együtt) a bázeli zsinaton. Zsigmond halála után Albert osztrák herceg mellé állt és Pálóczi György esztergomi érsekkel szemben érvényesítette a veszprémi püspökök jogát, Erzsébet királynét Ő koronázta meg. Simont 1439 decemberében egri püspökké nevezték ki (nem pedig esztergomi érsekké, amire számított), a Rozgonyiak Erzsébettel szembefordultak és I. Ulászló mellé álltak. A várnai csatában esett el.

Irodalom

  • KOLLÁNYI Ferenc: Az esztergomi kanonokok 1100–1900. Esztergom, 1900.
  • A veszprémi püspökség római oklevéltára. - Monumenta romana episcopatus Veszprimiensis. (Szerk. összeáll.: FRAKNÓI Vilmos, LUKCSICS József). 1-6. köt. Bp. 1896-1907.