Simonffy András

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. július 6., 16:46-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb SIMONFFY András (Szeged, 1941. aug. 6.–Ajka, 1995. dec. 16.) író. =Élete= Budapesten érettségizett, majd a tervezőiskola e...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

SIMONFFY András (Szeged, 1941. aug. 6.–Ajka, 1995. dec. 16.) író.

Élete

Budapesten érettségizett, majd a tervezőiskola elvégzése után kirakatrendezőként dolgozott. 1964-től 1968-ig az Egyetemi Lapok munkatársa, közben a budapesti tudományegyetem olasz–magyar szakát végezte. 1968–1969-ben az Esti Hírlap munkatársa, 1969 és 1973 között szabadfoglalkozású író. 1973–1976-ban az Új Írás rovatvezetője, 1973–1974-ben a Mozgó Világ főszerkesztője. 1976-tól 1989-ig ismét szabadfoglalkozású. 1989-től az Életünk főmunkatársa, 1992-től a Hitel főszerkesztője. Első kötetében a hatvanas évek végén kibontakozó új nemzedék lázadó előfutára, a későbbiekben a kiábrándulás jellemezte. Fordított olaszból. Műveiből televízió- és rádióműsorok készültek. Életének utolsó éveit főként Devecserben töltötte. A József Attila-díjat 1974-ben és 1982-ben, a Gáll István-díjat 1986-ban kapta.

Művei

  • Lázadás reggelig. (elb.) Budapest, 1965.
  • Egy remek nap. (elb.) Budapest, 1973.
  • Idegen városban. (r.) Budapest, 1976.
  • A világnagy zsíros kenyér. (elb.) Budapest, 1973.
  • Kompország katonái. (r.) Budapest, 1981.
  • Rozsda ősz, emlékezés. Budapest, 1990.
  • Várunk rám. (elb.) Budapest, 1990.