Szabó István (író, műfordító, r. k. lelkész)
A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. július 8., 10:09-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „SZABÓ István (Bakonyszentkirály, 1801. júl. 4.–Kazár, 1892. márc. 27.) író, műfordító, r. k. lelkész. 1842-ben az MTA levelező-, a Kisfaludy Társaság pedi...”)
SZABÓ István (Bakonyszentkirály, 1801. júl. 4.–Kazár, 1892. márc. 27.) író, műfordító, r. k. lelkész. 1842-ben az MTA levelező-, a Kisfaludy Társaság pedig rendes tagjává választotta.
Élete
Parasztcsalád gyermekeként a tanulmányait Pápán kezdte. 1826-ban Rozsnyón szentelték pappá. Pilisen, Kazáron és más felvidéki helységekben szolgált. Elsősorban a görög klasszikusok műveinek fordításai figyelemreméltók.
Művei
- Görög virágok...Kassa, 1834.
- Aesop meséi. Pest, 1846. – Homeros Iliasa. Pest, 1853.
- Homeros Odysseája. Pest, 1857.
- A múzsák eredete és nevük jelentése. (K.P. néven.) Budapest, 1891.
- A magyarok Istene. Budapest, 1892.
Irodalom
- MARGALITS Ede: Emlékbeszéd ~, magyar hellenista fölött. Budapest, 1897. (MTA Emlékbeszédek.)
- VARGHA Balázs: Homér és Osszián. 1– 2. Köt. Budapest, 1957.