Vitéz János
VITÉZ János prossnitzi (?–Bécs, 1499. aug. 11 után.) r. k. püspök, diplomata. Vitéz János bíboros, esztergomi érsek unokaöccse.
Élete
Nagybátyja költségén 1463–1466-os években, Bolognában egyetemi tanulmányokat végzett és egyházjogi doktorátust szerzett. Váradon először kanonok, majd 1470-től 1481-ig prépost. Első diplomáciai küldetésére 1476-ban került sor, amikor Filipe János kinevezését kieszközölte. Később többször járt a pápai udvarnál. 1481-től szerémi püspök, közben az olmützi majd a bécsi püspökséget is kormányozta. 1489 és 1499 között veszprémi püspök. 1489-ben, római missziójának sikertelensége miatt elveszítette Mátyás bizalmát, a szentszéknél pedig a tekintélyét. Csak Mátyás halála után tért haza, amikor Veszprém várát Miksa német-római császárnak adta át, aki Ulászlóval szemben erőtlennek bizonyult. Miksa és Ulászló kibékülése után II. Ulászló bizalmasai közé tartozott. Visszanyerte a püspökség régi kiváltságait, 1494-ben a főispánságot is, amelyet addig Kinizsi Pál birtokolt. 1494 őszén a veszprémi székesegyházban az egyházmegye papságával zsinatot tartott. Életének utolsó időszakában azon munkálkodott, hogy Lengyelország és a Vajdaság bevonásával hatékony törökellenes szövetséget hozzon létre. A humanisták lelkes támogatója volt Itáliában és Magyarországon.
Irodalom
- A veszprémi püspökség római oklevéltára. - Monumenta romana episcopatus Veszprimiensis. (Szerk. összeáll.: FRAKNÓI Vilmos, LUKCSICS József). 1-6. köt. Bp. 1896-1907.
- FRAKNÓI Vilmos: Mátyás király magyar diplomatái. = Századok, 1899.
- ÁBEL Jenő: Magyarországi humanisták és a dunai tudós társaság. Budapest, 1880.
