Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház

 A múzeum története:

     Az 1990-ben megválasztott önkormányzati képviselõ-testület egyhangú döntéssel fogadta el azt az elõterjesztést, amely Reguly Antal szülõházát és a barokk lakóházzal szerves egységet képezõ földszintes épületegyüttest jelölte ki a népi kultúra értékmentõ, értékmegõrzõ intézménye helyszínévé.
     A védett műemlék épületet 1766-ban Dubniczay István veszprémi éneklõ kanonok építette és úgy végrendelkezett, hogy a lakóházat halála után a ciszterci apátságra hagyományozza. Az épületet 1946 után államosították, így került az önkormányzat tulajdonába. A mûemlék lakóházat és a hozzáépült földszintes épületet is többször, engedély nélkül átalakították, amelynek következtében a belsõ terek elveszítették mûemlékértéküket, a földszintes épület udvari
homlokzatának eltûnt a szép íves, tornácos jellege. 
     1992-tõl az épület új funkciójához szükséges átalakításokat úgy tervezték meg, hogy a lakóház elsõ emeletének belsõ tereiben visszaálljon az eredetihez közeli rend. 1992. szeptember 26-án nyitotta meg kapuit a Reguly Antal Múzeum. Alig több mint fél év alatt a szülõház elsõ emeletét sikerült kiállítóhellyé alakítani, ahol a Bakony népmûvészete címû állandó kiállítás anyaga kapott ideiglenesen helyet. Közben gyarapodott a Reguly életérõl, utazásairól, tudományos kutatásairól is a bemutatható dokumentumok sora, amiket a tudós szülõházának elsõ emeletén a kiállítás forgatókönyvének rendezõelvei szerint elhelyezték.
     1996. december 7-én Észak Kõrösi-Csomája hazaköltözött címmel nyílt kiállítás 140 négyzetméteren. A magyarság õshazáját, a finnugor rokonságot nyolc évig kutató Reguly Antal életútjáról szóló állandó kiállítás elnyerte a múzeum látogatóinak tetszését. A vendégkönyvbe írt szövegekbõl az derül ki, hogy nagyon sokan Zircen találkoztak elõször a nagy tudós nevével és ismerkedtek meg tudományos munkásságával. A kiállítás anyagát a kész tervek alapján fõképpen néprajzi tárgyakkal szeretnénk gyarapítani, mivel az anyag nagyobb része írásos dokumentáció és a XIX. század elsõ felébõl származó több metszet.
     Reguly Antal jogi diplomát szerzett Budapesten, de jogászként egyetlen percet sem dolgozott. Tudós barátainak, szüleinek írt leveleibõl is egyértelmûen kivehetõ, hogy etnográfusnak vallotta magát. A Bakony népmûvészete c. állandó kiállítás Reguly szülõházának padlásterében kapott helyet.
     1997. augusztus 20-án ünnepélyes keretek között megnyílt a Bakony népmûvészete címû állandó kiállítás (160 nm). Hét tartalmi egységben látható a kiállított anyag: a bakonyi pásztormûvészet, a népi kendermunka eszközei és a végtermékek, a bakonyi fazekasok remekei, a paraszti tisztaszoba, a kovácsok míves munkadarabjai, a sokoldalú háziipar és azoknak a tárgyaknak a kiállítása, amelyek a népi kismesterségek mûhelyeiben készültek. Látható a padlástér gerendaszerkezete is, ami szerves részét alkotja a kiállításnak. (A zirci, bakonyi ácsok dicsérete.)
     A Bakony népmûvészete címû kiállítás elõkészületeivel, rendezésének folyamatával egy idõben sikerült elindítani a bakonyi népi kismesterségek mûhelyeinek a kialakítását, felszereléseinek megteremtését. 

     Ahogy gyarapodtak a népi kismesterségek mûhelyei, és alkalmassá váltak a forgószínpadszerû foglalkozások biztosítására, egyre többen igényelték a népi kézmûves foglalkozásokat. (A mûhelyek területe 400 nm.)
Az intézmény látogatottsága évrõl évre növekszik, 
2001 nyarán a XII. Kárpát-medencei regös-cserkésztábor 300 diákját és vezetõit látták vendégül az intézményben.
 A mûhelyek mesterei türelmesen, szeretettel adták át tudásukat a vendégeknek. a
Mit is ajánlhat a látogatóknak a jövõben a Reguly Antal Múzeum és Népmûvészeti Alkotóház?

Reguly élete, utazásai, tudományos kutatásai, a Bakony népmûvészete c. állandó kiállítások megtekintését és a Bakonyi népi kismesterségek bemutatóit, mesterségek gyakorlását, a fazekas, a szövõ, a fûzvesszõ, a csuhé, a gyékény, a népi bõrös, a kovács, a bognár, a mézeskalács, a gyertyaöntõ, a méhész barkács mûhelyekben.
Pihenésként ajánljuk a bakonyi népdalok, népmesék tanulását, de van lehetõség klasszikus zene hallgatására is.
Az intézmény Zirc egyik sajátos profilú szellemi központja, ahol a népi kultúra értékeinek ápolása mellett székhelyet adott a TIT Reguly Társaságnak, a Békefi Antal Bakonyi Honismereti és Mûvelõdési Társaskörnek és a Magas-Bakonyi Méhész
Egyesületnek. A felsorolt civil szervezetek a Reguly Múzeum épületében tartják azokat a rendezvényeiket, amelyek folyamatos működésüket jelentik. 
Bér Júlia zirci születésû grafikus, festõmûvész alkotószobájátnak az alapítását (2001). Itt õrizzük a Zircnek adományozott alkotásokat, amelyekrõl hiteles katalógus készült. A kiállított mûvek, a mûvésznõ munkaeszközei ébren tartják bennünk a képzõmûvészet szeretetét, ápolását.
A TIT Reguly Társaság és a Békefi Társaskör közös tagsága szeptembertõl májusig szervez havonta egy-egy alkalommal
összejöveteleket, amelyeken tudományos igényességgel váltanak szót különbözõ témákról a résztvevõk. 

Forrás:

Illés Ferenc: A reguly Antal Múzeum története I. In.: Zirc és Vidéke 2002. 1 szám

Illés Ferenc: A természettudományi múzeum története II. (téves cím, elírás) In.: Zirc és Vidéke 2002. 3 szám