Hoffmann Károly

HOFFMANN Károly (Ruszkabánya, 1839. november 27. – Budapest, 1891. február 21.) bányamérnök, geológus, tanár.

Élete

Tagja volt az MTA-nak. A friebergi akadémián és heidelbergi egyetemen tanult. 1863-ban a heidelbergi egyetemen avatták bölcsészdoktorrá. 1864-től a budapesti műegyetem tanított. Az 1869-ben szervezett Földtani Intézetben főgeológusként, 1872 után első főgeológusként dolgozott. A Természettudományi Közlöny rovatvezetője. Nagy érdemeket szerzett hazánk részletes geológiai feltérképezésében. Tudományos szempontból elsősorban a Nyugat-Magyarországi devon-rögök földtani viszonyaira, valamint a Déli-Bakony bazaltjaira vonatkozó vizsgálatai és megállapításai jelentősek.

Művei

• A déli Bakony bazaltkőzetei. Budapest, 1878.

Irodalom

• TELEGDI RÓTH Lajos: Hofmann Károly (1839–1891). = Földtani Közlöny, 1968.
• CSIKY Gábor: Hofmann Károly. = Évfordulóink a Műszaki és Természettudományokban 1989. Budapest, 1988.