Pilinszky János

PILINSZKY János (Budapest, 1921. november 25. – Budapest, 1981. május 27.) író, költő.

Élete

Budapesten érettségizett, ott járt egyetemre is, jogot, magyar irodalmat is művészettörténetet hallgatott, de egyetemi tanulmányait nem fejezte be. Első verseit 1938–1939-ben a Napkelet, az Élet és a Vigília közölte. 1947–1948-ban az Újhold társszerkesztője, nevét joggal sorolják az újholdasok köréhez, de erős szellemi kötődések fűzték más csoportosulásokhoz is. 1947-ben a Trapéz és Korlát c. kis kötetével elnyerte a Baumgarten-díjat. 1949 után a verseit nem jelentették meg, ekkor verses meséket írt. A hatvanas évektől ismét publikálhatott, a folyóiratok örömmel fogadták verseit és műfordításait. Veszprém megye több településével állt kapcsolatban. Fiatal korában, 1931 és 1944 között rendszeresen Balatonkenesén nyaralt, ahol a családnak villája volt. 1980-ban Kossuth-díjat kapott. A község általános iskolája 1996 végén felvette nevét. Gyakran vendégeskedett Lipták Gáborék balatonfüredi házában. A Balatoni Panteonban tábla őrzi emlékét.

Művei

• Összegyűjtött művei. 1. Versek. Budapest, 1992., 2. Széppróza. Budapest, 1993., 3–4. Tanulmányok, esszék, cikkek. Budapest, 1993.
• Beszélgetések. Budapest, 1994.

Irodalom

• LIPTÁK Gábor: Nyitott kapu. Budapest, 1982.
• TÜSKÉS Tibor: Pilinszky János alkotásai és vallomásai tükrében. Budapest, 1986.
• KECSKÉS József: Pilinszky János nyomában Kenesén. = Napló, 1996. november 28.
• Pilinszky és Kenese. (Részletek Pilinszkyről szóló írásokból.) = Somogy, 1997. 5. sz.
• ILLÉS Lajos: Karácsonyi találkozás Pilinszky Jánossal. = Íróhistóriák. Budapest, 1997.