Szántó József ifj.
Dr. Szántó József, zirci körorvos (1926)
Élete
Dr. Szántó József nagyapja kismartoni kalaposmester volt, később a soproni bencéseknél kapott pedellusi állást. Három gyermeke született, egy ikerfiú pár és egy kislány. Az egyik fiú műbútorasztalos lett, az 1910-es években az általa készített gyönyörű szalongarnitúra ma Bében, a falumúzeumban látható. A másik fiú Hotwagner Pál ajkarendeki esperes-plébános, emlékét ugyancsak Bében őrzi a templomban egy Szent János kép. A fiúknál 26 évvel később született József édesanyja, Hotwagner Mária, aki később tanítónő lett. Ajkán tanított német-magyar nyelven.
Édesapja, Stark József (Szántó József) bébi származású. A tanítóképzőt Pápán és Budapesten végezte. Először Nagytevelen, majd 1924-től Borzaváron lett kántortanító. Ide hozta ifjú feleségét, akivel együtt sikerült beilleszkedni a borzavári faluközösségbe, kitűnő tanítók lettek. 1936-ban a nevüket Starkról Szántóra magyarosították. 1948-1958-ig, nyugdíjba vonulásáig Szántó József volt a borzavári nyolc tanerővel működő iskola igazgatója. Borzaváron egy fia és egy lánya született.
Ifj. Szántó József a borzavári elemi iskola elvégzése után Veszprémben, a piarista gimnáziumban érettségizett. 1945-től Budapesten, az orvosi egyetemen folytatta a tanulmányait. A háború éppen befejeződött, sok nehézséggel kellett megküzdeni a romos Budapesten. A szálláson nem volt fűtés (reggelre a pohárban maradt víz befagyott az asztalon), nehezen kaptak ételt, a hazautazás Zircre körülményes volt. Ritkán jártak a vonatok, nemegyszer a vonat tetején, vagy a hátsó ütközőn ülve utaztak haza. Ilyen körülmények között kellett letenni a vizsgákat. A diplomáját 1952-ben vette át.
Gyermekorvos szeretett volna lenni, de a honvédségtől katonai behívót kapott. Négy és fél évig szolgálta a hadsereget, ahol mindenféle orvosi feladatot el kellett látnia (még fogat is kellett húzni, amit eddig csak elméletből ismert). Közben megnősült, felesége a zirci Hessz Magdolna lett, akit mindenki csak Csöpi néven ismer, zirciek ezreinek kedves tanító nénije volt. Ekkor még Veszprémben laktak. Két lányuk született, Ágnes és Márta. Szántó József 1956-ban leszerelt a katonaságtól. Elhatározták, hogy Zircre költöznek vissza.
Nagybátyja, Dr. Stark Elek a zirci kórház szülész-nőgyógyásza hívta, a kórházban Dr. Lux Sándor igazgató úr is szívesen fogadta, így 1956. december 1-jétől először a sebészeten, majd a belgyógyászaton segédorvosként dolgozott. Közben Koller doktor nyugdíjba készült, rábeszélte Szántó Józsefet, jöjjön a körzetbe. Ezt is elvállalta, így két helyen kellett helytállnia. Koller doktor hasznos tanácsokkal látta el, bevezette a mindennapos körorvosi praxisba. 1957. április 1-jén Koller doktor mindent átadott és Budapestre költözött. Ekkor Veszprémből Zircre költözött a Szántó család. A körzetet hivatalosan 1958. szeptember 1-jétől helyettesként látta el. A két állás nagyon sok munkát jelentett, a kórházban sokszor kellett ügyelni, a körzetben éjszaka is hívták a beteghez. Így elhatározta, hogy csak a körzetet választja.
A Szántó család az eddig a Koller doktorék lakta épület egyik részébe költözött, József Attila utcai bejárattal. A ház tulajdonosa Halász Ella volt, az ő férje, Veszely Géza építészmérnök tervezte saját részükre, kb. 1943-ban, de soha nem laktak benne. Az épület másik részében – két helyiségben működött a körzeti orvosi rendelő Bajcsy-Zsilinszky utcai bejárattal. Ebben az utcában járda nem volt, rossz idő esetén az orvosi váróhelyiségből úgy kellett kilapátolni a sarat. Házi vízvezeték volt, a kútból szivattyúzták a vizet. Eleinte három orvos rendelt itt, később kettő – a nagy létszám miatt a harmadik körzeti rendelést más helyen oldották meg. Évek elteltével készült el a kórház melletti rendelőintézet, ahol már helyet kapott a háziorvosi rendelés is.
A körzetek száma négy lett, Szántó doktor Zirc 1. számú körzetének orvosa volt. A zirci napi rendelések mellett ellátta Borzavár, Porva és a környékbeli puszták lakosságát is heti két alkalommal. Látogatta az ott lakó fekvő betegeket, a gyerekeket, iskolaorvos is volt. Kezdetben kerékpáron, lovaskocsival, később már saját autóval. Ez az akkori utakon – különösen télen nem volt egyszerű. Volt olyan eset is, amikor a behavazott utakról ki kellett menteni. Mindkét községben a mostani lélekszámnak többszöröse volt a lakosság, Borzaváron 1200, Porván 800 ember élt. Megszervezte, hogy Borzaváron külön épületben rendelőt nyissanak (eddig a rendelési napokra a községi jegyző összeírta a betegeket, az orvosnak házhoz kellett menni), Porván is sikerült egy rendelő megnyitását biztosítani. A pusztákon az 1960-es években sokszor még nagyon elmaradott körülmények voltak, előfordult, hogy az otthon szülő asszony csak szalmán fekve hozta világra a gyermekét.
Szántó doktor munkáját felkészült, lelkiismeretes, együttműködő munkatársai segítették, felnőtteknél egy asszisztens, egy körzeti nővér, iskoláknál, kismamáknál, csecsemőknél egy-egy védőnő. Az első védőnő az erdélyi származású Nyitrai Mária (később Varga Gyuláné) volt, aki megszervezte a védőnői hálózatot Zircen és környékén. Beke Gyuláné Lenke kismamáknál, csecsemőknél, iskolában volt védőnő. A felnőtteknél asszisztens volt Török Mihályné (Manci néni) Szegvári Nándorné (Hugi), majd a kórházi sebészetről a körzetbe érkezett Jenei Béláné Erzsébet, aki 1983-ig látta el a teendőket, végül 1984-től Imre Zoltánné Molnár Anna dolgozott Szántó doktor mellett. Ekkortól a zirci idősek otthonában is rendelt heti egy alkalommal. Körzeti orvosi munkája mellett dr. Baranyai Lajos, veszprémi bőrgyógyász kérésére napi két órában a járás bőrbetegeit is ellátta, a rendelést még nyugdíjba vonulása után is folytatta. A gyógyító munka mellett elsősegélynyújtó tanfolyamot tartott Borzaváron és Porván.
Beszámolókat írt munkájáról, megszervezte az egész járás hétvégi orvosi ügyeletét zirci székhellyel. (A hétköznapi éjszakai ügyeletet mindenki a saját körzetében látta el). A zirci járás megszűnésekor ügyvezető főorvosnak nevezték ki. 1983-ban a zirci körzetben 46 ezer beteg kereste fel a rendelőket, 4200 alkalommal hívták ki az ügyeletes orvost, így dr. Szántó József ügyvezető körzeti főorvos javasolta, hogy szükség lenne egy ötödik körzeti orvosi praxisra.
Magas szintű szakmai munkáját országos szinten is elismerték. 1967-ben „Érdemes orvos kitüntetést” vett át Budapesten. Több ízben (1975, 1986) kiváló munkáért kitüntetést kapott, „A haza szolgálatáért” arany fokozatát 1987-ben, „A Munka Érdemrend bronz fokozatát” 1989-ben,nyugdíjba vonulásakor kapta. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 2012-ben Gyémánt diplomát, 2017-ben Vas diplomát vehetett át. A helyi elismerések sem hiányoztak. 1977-ben Barna Lajos iskolaigazgatóval együtt Zircen a törzsgárdajelvény arany fokozatát kapta meg. 1990. április 19-én Zirc város díszpolgári címet adományozott neki, 34 éven át Zircen folytatott kimagasló gyógyító tevékenységéért. 2015-ben „Borzavár község díszpolgára” címmel jutalmazták. Nyugdíjasként is aktív, sokat olvas, követi az eseményeket, szívesen kertészkedik. A már 65 éve házas Szántó házaspárt - a doktor urat és Csöpi nénit - Zircen általános megbecsülés és megérdemelt szeretet veszi körül. Köszönet a segítségért, és a családi fényképek közlésének lehetőségéért a Szántó házaspárnak.
Irodalom
- Agócs Gézáné: Megalakult a Magyar Vöröskereszt helyi szervezete Borzaváron. = Középdunántúli Napló,1960. február 13.
- Agócs Gézáné:”Az ifjúság a nemzet virága.”= Napló, 1961. január 22.
- Hajba Ferenc: Akiknek egy életen át csengettek. Szántó József, = Napló, 1979. október 24.
- Hajba Ferenc: A falu lelke, esze, szolgája. = Napló, 1985. március 18.
- Bakonyi József: A mi Borzavárunk. – Borzavár Önkormányzat, 2018.
Cuhavölgyi Klára
Szántó József és felesége első kislányukkal 1956-ban
Szántó József családjával és szüleivel 1961-ben
