Wagner Imre

WAGNER Imre (Bácsbokod, 1921. március 4. – Veszprém, 2008. május 24.) gépészmérnök, főmérnök. Apja: Wagner Jenő asztalos mester. Felesége: Keller Zsuzsanna középiskolai tanár.

Élete

1940-ben a Budapesti M. K. Állami Felsőipariskola faipari szakán, 1966-ban a műegyetemen végzett. 1941 és 1981 között a Balatonfüredi Hajógyárban hajótervező, főkonstruktőr, főmérnök, igazgató-főmérnök, osztályvezető. 1981-től 1984-ig nyugdíjasként műszaki tanácsadó. 1948-ban Balatonfüred nagyközség képviselőtestületi tagjává választották. 1967–1970-ben a KGST Hajóipari Szekciójának tagjaként több nemzetközi tanácskozáson vett részt. Az Országos Találmányi Hivatal 1986-ban szabadalmat adott a „Könnyűszerkezetű épület” elnevezésű találmányra, melynek résztulajdonosa. A BME Hajómérnöki Szakán meghívottként előadásokat tartott. 1958 és 1970 között a magyar folyók jeges árvizeinek elhárítására legmegfelelőbb hajótípusok kutatása és kifejlesztése volt feladat. Hasonló tanulmányokat készített az afrikai Nílus és Niger folyókra. Díjak, kitüntetések: 1956 Gépipar Kiváló Dolgozója. 1961 Közlekedés Kiváló Dolgozója. 1968 Gépipari Tudományos Egyesület „Caroline” Emlékplakettje, a magyar hajózás fejlesztésében való részvételért. 1981 Munka Érdemrend ezüst. Közel 20 cikke jelent meg a Járművek, Mezőgazdasági Gépek, a Magyar Hajó- és Darugyár Műszaki Tájékoztatója című periodikákban és az Ipari Szakmai Továbbképző Intézet kiadványaiban

Művei

• Műanyag hajótestek és héjszerkezetek készítése. (Társszerző.) Budapest, 1981.
• A Balatonfüredi Hajógyár története a kezdetektől napjainkig. (Kézirat. 2000. Saját tulajdonban.).

Irodalom

• SIMON Károly: Nemere II. a Balaton zászlóshajója. Veszprém, 2000.