A balatonalmádi róm. kat. egyházközség története
Adva van egy filoxera által kipusztított szőlőhegy (1882). A debreceni Déri Múzeum őrzi Telepy Károly festményét „Almádi szőlőhegy". A Balaton- és Érmellékére jellemző pincegádor. Pusztuló félben. Körüle sivár, kiégett vörös talaja. Siralmas kép. Csak a rózsáló színben hangolt tónus teszi reményessé. Lakóinak lelki ügyeit a vörösberényi plébánosok látják el. Közigazgatásilag fele Szentkirályszabadjához, másik fele Szárberényhez tartozott 1872-ig.
A Lok dűlőrészen szőlő alá forgatáskor római kori épületmaradványokat, sírkamrákat, oszloptöredékeket, téglákat mentettek be a veszprémi múzeumba, mikor az már kultúrigény lett. Tehát lakott hely volt. Legalább az a rész, mely az Öreghegytől a Malompatakig terül. Középkori okleveles tanulság kettő fordul elő. A veszprémi káptalan 1493, 1519-ben határjáráskor „Almádi szőlőhegy"-nek említi. Kezdettől káptalani birtok. Tévesen az almádi bencés apátsággal vétették össze. E múltja tudákos megírója egyenesen szárberényi „dömés apátságot" írt (Sz. M.). Szárberény Vörösberény okleveles neve. Szár: szirtet jelent. Vörös jelzőjét a régi lakosok nem a kövének, a permi homokkőnek színéről, hanem a jezsovitákról, kiket „Vörösbarátoknak" hívott a pálos fehér, a ferences cseri s a premontrei fehér papokkal szemben. A Jézus társaság rend fennállásáig Almádi hívei is a freskós, remek barokk csodába jártak istentiszteletekre. Eltöröltetésük után, 1773-tól világi plébániává alakul. Anyakönyvei 1746-tól vezetve s ott már Vörösberény a neve.
Almádi telektulajdonosai legnagyobb részt veszprémi mesteremberek a székeskáptalanon kívül. Oly szép számmal lakták Almádit, hogy 1885-től lelki szükségét érezték kápolna emeltetésének. Közadakozásból épült a Remete patak balpartján, a már 1879-ben emelt kőkereszt mögött, két út összetorkolásánál „Apostolok oszlása" tiszteletére a kt. kápolna. Telkét Kurcz Rudolf és neje ajándékozta. Brenner Lőrinc és Krisztián József építették. Később a bájos királyi Szent tiszteletére „Szűzszent Margit" ajánlották föl. Az oltárképet Blázy Imre, a veszprémi áll. polg. iskola rajztanára festette (1890). A kápolna búcsúját nyáron (Alacoque Margit) tartották s 1935-ig a berényi plébános s kántor kötelezően misét szolgáltak, bár a királyleány névünnepe jan. 19-re esik.
Almádi már szervező kezekbe kerül. Véghely Dezső történész s a megye alispánja várszerű nyaralót építtet. Parkot és gyümölcsöst létesít körülötte. Példáját követik a birtokosok. A rózsaszíntónusú Telepy kép jóslat. Utat mutat. A téres nagy telkeken egymás után épülnek a tágas nyaralók. A vezető alispán példájára Brenner cementgyáros Véghelyi mellé új, mozgékonyabb ember szerződik: Óvári Ferenc, Veszprém városának ügyésze, s a Veszprémi Takarék megszerzi a székeskáptalantól az alsóörsi közlekedési útmentét. Hosszú lejáratú kölcsönöket bocsáttat hozzá a takarékjával a vásárlóknak. Az ország minden részéből toborzódnak: Pozsonytól Kolozsvárig, Győr, Budapest, megint Veszprém jár elől jó példával. Nagyrésze kisemberek. Már a vincellérek, s más állandó lakosok száma iskola építését kívánja. 1904-ben avatják fel az állami iskolát. Óvári ajándékozta hozzá a telket. Hitoktatásra a vörösberényi r. kat. plébánosok, a ref. lelkészek járnak át. Óvári szervezi a fürdőorvosi, a jegyzői, majd az állandó községi orvosi állással kapcsolatban a gyógyszertárt, csendőrséget, postamesterséget. Állandó lakók száma 1890-ben 296, 1900-ra megkétszereződik, 1920-ra 986, ebből kat. 686, ref. 247, egyéb 53.
1908-ban megépül a felső balatoni vasútvonal. Börgöndön át Budapestet köti össze a Balatonfelvidékkel Tapolcáig. Így teljesül régi vágya a fürdővidéknek. Veszprémen át Győr-Alsóörssel kapcsolódik bele. A 48-as kortes ellennóta „Éljen Kossuth, nem kell vasút!" átformálódik „éljen Kossuth, van már vasút"-ra. Széchenyi első álmának (balatoni gőzhajózás) valóra válása után, ellenfelének fia Kossuth Ferenc valósítja meg az északi balatoni vaspályát, a déli parttal szemben. Nagy lendületet ad ez ennek a bájos, elragadóan kedves, pormentes, most már szőlős, dísz- és gyümölcsfás hegyoldalnak. Az építkezés áttolódik a Pinkóczloki plátóról az Öreghegy aljára, majd oldalára. Kossuth fia iránti hálából szobrot kap a világneves apa és Petőfi is. Ennek a derékszobrát Izsó Miklós, Kossuthét Holló Barnabás annyi híres domborművi jelenet megalkotója tervezi. Kenese is szoborral áldoz Kossuthnak, amiért fia kiemelte elszigeteltségéből. Fürdővendégei vagy Siófokon át gőzhajóval, vagy tengelyen Lepsényen át közelítették meg. Almádit is. Mióta Jókai csónakja belefordult a siófoki vízbe, ő is Veszprémen át tengelyen utazott a Savanyúvízre nyaralójába. Rákóczi Ferenc szabadsághősünk szobrát Szekfü Gyula nagy történészünk „Bujdosó Rákócziján" való méltatlankodás hozta létre. Szintén Holló Barnabás műve. Mint Véghelyi Dezső emlékpadjának (Csikász Imre plakettje) felavatása a világháború előestéjére esett. Márki Sándor neves történészünk, a kolozsvári egyetem tanára olvassa fel háborús hangulatban emlékbeszédét. Több nyaralótulajdonos kolozsvári professzor társa jelenlétében. Majd minden jelenlévő érdekelve volt bevonult hozzátartozója, sőt hősi halottja révén, a világháborúval.
