„Aggházy Kamill” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a
5. sor: 5. sor:
 
=Élete=
 
=Élete=
  
Édesapja Aggházy Károly zeneszerző, nagybátyja [[Aggházy Gyula]] festőművész. A Ludovika Akadémia elvégzése (1901) után 1914-ig gyalogos honvéd csapattiszt, 1901 és 1905 között Veszprémben. Az 1. világháború elején szerb hadifogságba esett, 1916-ban onnan kiszabadulva a Honvédelmi Minisztériumban levéltárnok. Nevéhez fűződik a Hadtörténeti Múzeumnak 1918-ban történt megalapítása, amelynek először igazgatóhelyettese, 1937-től igazgatója. Részt vett a Hadimúzeumi Lapok és a História szerkesztésében. Tanulmányaiban a török idők, az 1848-1849. évi szabadságharc és az 1. világháború hadtörténetével foglalkozott. Ludovikás korában autodidakta régészként tevékenykedett, veszprémi csapatszolgálata idején [[Laczkó Dezső]] mellett segédkezett, Budapestre helyezés után részt vett a római hadiutak és a táti csatatér török temetőjének feltárásában. Verseket és elbeszéléseket is írt. A História (1928-1932), a Magyar Királyi Hadimúzeum Kiadványai és a Magyar Katonai Írók Köre első évkönyve 1924-1934 c. antológia szerkesztője.
+
Édesapja Aggházy Károly zeneszerző, nagybátyja [[Aggházy Gyula]] festőművész. A [http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Kir%C3%A1lyi_Honv%C3%A9d_Ludovika_Akad%C3%A9mia Ludovika Akadémia] elvégzése (1901) után 1914-ig gyalogos honvéd csapattiszt, 1901 és 1905 között Veszprémben. Az 1. világháború elején szerb hadifogságba esett, 1916-ban onnan kiszabadulva a Honvédelmi Minisztériumban levéltárnok. Nevéhez fűződik a [http://www.militaria.hu/ Hadtörténeti Múzeum]nak 1918-ban történt megalapítása, amelynek először igazgatóhelyettese, 1937-től igazgatója. Részt vett a Hadimúzeumi Lapok és a História szerkesztésében. Tanulmányaiban a török idők, az 1848-1849. évi szabadságharc és az 1. világháború hadtörténetével foglalkozott. Ludovikás korában autodidakta régészként tevékenykedett, veszprémi csapatszolgálata idején [[Laczkó Dezső]] mellett segédkezett, Budapestre helyezés után részt vett a római hadiutak és a táti csatatér török temetőjének feltárásában. Verseket és elbeszéléseket is írt. A História (1928-1932), a Magyar Királyi Hadimúzeum Kiadványai és a Magyar Katonai Írók Köre első évkönyve 1924-1934 c. antológia szerkesztője.
  
 
==Művei==
 
==Művei==
12. sor: 12. sor:
 
*A világháború. (Társszerző.) Budapest, 1934.
 
*A világháború. (Társszerző.) Budapest, 1934.
 
*Vitézek albuma. Budapest, 1939.
 
*Vitézek albuma. Budapest, 1939.
Budavár ostroma 1849-ben. Budapest, 2001.
+
*Budavár ostroma 1849-ben. Budapest, 2001.
  
 
==Külső hivatkozás==
 
==Külső hivatkozás==
 
[http://www.honvedelem.hu/cikk/28963/hadi-emlekeink-tarhaza Hadi emlékeink tárháza]
 
[http://www.honvedelem.hu/cikk/28963/hadi-emlekeink-tarhaza Hadi emlékeink tárháza]
  
[[Category:Életrajzok]] [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]
+
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] [[Category:Veszprém]]

A lap 2013. április 8., 15:37-kori változata

(Budapest, 1882. november 1. - Budapest, 1954. szeptember 14.) hadtörténész, katonatiszt.

Élete

Édesapja Aggházy Károly zeneszerző, nagybátyja Aggházy Gyula festőművész. A Ludovika Akadémia elvégzése (1901) után 1914-ig gyalogos honvéd csapattiszt, 1901 és 1905 között Veszprémben. Az 1. világháború elején szerb hadifogságba esett, 1916-ban onnan kiszabadulva a Honvédelmi Minisztériumban levéltárnok. Nevéhez fűződik a Hadtörténeti Múzeumnak 1918-ban történt megalapítása, amelynek először igazgatóhelyettese, 1937-től igazgatója. Részt vett a Hadimúzeumi Lapok és a História szerkesztésében. Tanulmányaiban a török idők, az 1848-1849. évi szabadságharc és az 1. világháború hadtörténetével foglalkozott. Ludovikás korában autodidakta régészként tevékenykedett, veszprémi csapatszolgálata idején Laczkó Dezső mellett segédkezett, Budapestre helyezés után részt vett a római hadiutak és a táti csatatér török temetőjének feltárásában. Verseket és elbeszéléseket is írt. A História (1928-1932), a Magyar Királyi Hadimúzeum Kiadványai és a Magyar Katonai Írók Köre első évkönyve 1924-1934 c. antológia szerkesztője.

Művei

  • Török hadak magyar földön. Az 1532. évi török-magyar-osztrák háború, különös tekintettel Kőszeg ostromára. Székesfehérvár, 1911.
  • A világháború. (Társszerző.) Budapest, 1934.
  • Vitézek albuma. Budapest, 1939.
  • Budavár ostroma 1849-ben. Budapest, 2001.

Külső hivatkozás

Hadi emlékeink tárháza