„Balatonalmádi kőkeresztjei” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a
 
(18 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
__NOTOC__
 
__NOTOC__
 
{{Balatonalmádi Értéktár}}
 
{{Balatonalmádi Értéktár}}
 
  
  
7. sor: 6. sor:
 
Egy-egy falu, város, kistáj képéhez a település bel- és külterületén található szakrális kisemlékek (kápolnák, keresztek, oszlopok, szobrok) ugyanúgy részei a kulturális örökségnek, mint a nagyobb méretű épített emlékek. Ezek az objektumok többnyire kultikus funkcióval bírnak, de településszerkezeti jelentőségük is van. A maguk konkrét voltában egyaránt emlékező és emlékeztető jelek, szimbólumok sokaságát jelenítik meg. Változataikban meghatározóan egy-egy (vallási) közösség szakrális tereit is kijelölik; határokra, eseményekre, történetekre, emlékeztetnek, figyelmeztetnek. Mindezen összefüggések eredményeként jelentős kultúrtörténeti emlékek, helyi értékek.
 
Egy-egy falu, város, kistáj képéhez a település bel- és külterületén található szakrális kisemlékek (kápolnák, keresztek, oszlopok, szobrok) ugyanúgy részei a kulturális örökségnek, mint a nagyobb méretű épített emlékek. Ezek az objektumok többnyire kultikus funkcióval bírnak, de településszerkezeti jelentőségük is van. A maguk konkrét voltában egyaránt emlékező és emlékeztető jelek, szimbólumok sokaságát jelenítik meg. Változataikban meghatározóan egy-egy (vallási) közösség szakrális tereit is kijelölik; határokra, eseményekre, történetekre, emlékeztetnek, figyelmeztetnek. Mindezen összefüggések eredményeként jelentős kultúrtörténeti emlékek, helyi értékek.
  
===Sáner-kereszt===
+
[[Horváth József (r. k. lelkész, helytörténész)|Horváth József]] így ír a keresztekről:
  
Sáner János a Filoxéra vész idején végzett munkásságának elismerése jeléül állítottak a szőlősgazdák és felesége. A település egyik legkorábbi épített emléke, az egykori dűlőutak mentén állt közismert kőkereszt. Anyaga helyi vöröskő, valószínűleg helyi kőfaragók eredeti állapotban megőrződött munkája. Ma a Bajcsy-Zsilinszky út 25. szám alatt, magánterületen található. Felirata: "1898".
+
<blockquote>''"A régi leltárak több fakeresztet jeleznek a község határának különböző pontjain, melyek többsége ma már nincs meg. Egyiket másikat később kőkereszttel pótolták. Így a Pinkóczi kereszt, melyet 1817-ben állíttatott szőleje végébe Girisics Márton. Az un. Almádi keresztfát Kis József magyar varga készítette 1835-ben.''</blockquote>
  
===Fehér kereszt===
+
<blockquote>''Öreg Szente János 1840-ben ugyancsak szőlője végében állíttatott egy keresztfát. A Sátorhegyi keresztet Smid Mihály 1844-ben alapította. Az un. Ehart keresztet Ehart Ferenc készítette 1866-ban. Cseberei keresztnek is nevezték a dülő neve után, s a mai Tobruk nevű fűzfői lakótelepnél az országút mellett áll.''</blockquote>
 +
 
 +
<blockquote>''Az [[Vöröskőfejtés_és_vöröskőfaragás_Balatonalmádiban#Els.C5.91_vil.C3.A1gh.C3.A1bor.C3.BAs_eml.C3.A9kkereszt|első világháború hősi halottainak emlékkeresztjét]] 1923-ban állították fel a katolikus templom előtt. Ezt a keresztet 1979-ben a műút korszerűsítése során áthelyezték a második világháború katonáinak temetőjébe. Felirata: "Az 1914-18. világháborúban elesett hőseink emlékére emeltette a róm. kat. ifjúság és a jószívű adakozók." A kereszt Toscani Kázmér helybeli kőfaragó készítette."''<ref>Horváth József: Vörösberény története. Balatonalmádi Önkormányzata, Vörösberény, 1979.</ref></blockquote>
 +
 
 +
==Sáner-kereszt==
 +
 
 +
Sáner János a Filoxéra vész idején végzett munkásságának elismerése jeléül állítottak a szőlősgazdák és felesége. A település egyik legkorábbi épített emléke, az egykori dűlőutak mentén állt közismert kőkereszt. Anyaga helyi vöröskő, valószínűleg helyi kőfaragók eredeti állapotban megőrződött munkája. Ma a Bajcsy-Zsilinszky út 25. szám alatt, magánterületen található. Felirata: "1898".''
 +
 
 +
==Fehér kereszt==
 
A Pinkóczi és a Fehérkereszt utca sarkán található kőkereszt. Felirata: „1858”.
 
A Pinkóczi és a Fehérkereszt utca sarkán található kőkereszt. Felirata: „1858”.
  
===Kereszt a Felsőörsi út és a Vécsey Károly utca kereszteződésében===
+
==Kereszt a Felsőörsi út és a Vécsey Károly utca kereszteződésében==
 
Vöröskő kereszt, felújítva 2006-ban. Felirata:"''Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában: Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen. 2006''"
 
Vöröskő kereszt, felújítva 2006-ban. Felirata:"''Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában: Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen. 2006''"
  
===Pinkóczi kereszt===
+
==Pinkóczi kereszt==
 +
A Pinkóczi és a Vessző utca sarkán található kőkereszt, melyet 1817-ben állítatott a szőlője végében Girisics Márton.
  
A Pinkóczi és a Vessző utca sarkán található kőkereszt.
+
==Kereszt a Szent Margit kápolnánál==
===Kereszt a Szent Margit kápolnánál===
+
1869-ben emelt kőkereszt, valószínűleg a település önállóvá válásának emlékét őrzi. Később a kereszt mellett épült fel a [[Szent Margit kápolna]], amely 2006-os rekonstrukciójakor a keresztet áthelyezték a Veszprémi út mellől a kápolna kertjébe, jól látható helyre.
1869-ben emelt kőkereszt, valószínűleg a település önállóvá válásának emlékét őrzi. Később a kereszt mellett épült fel a Szent Margit kápolna, amely 2006-os rekonstrukciójakor a keresztet áthelyezték a Veszprémi út mellől a kápolna kertjébe, jól látható helyre.
+
  
 
<center>
 
<center>
29. sor: 36. sor:
 
Fájl:Szent_Margit_kereszt.jpg|Kereszt a Szent Margit kápolnánál
 
Fájl:Szent_Margit_kereszt.jpg|Kereszt a Szent Margit kápolnánál
 
Fájl:Almadi_Saner_kereszt.jpg|Sáner-kereszt
 
Fájl:Almadi_Saner_kereszt.jpg|Sáner-kereszt
Fájl:Almadi_Felsöörsi_ut_kereszt.jpg|Kereszt a Vécsey utcán
+
Fájl:Almadi_Felsoorsi_ut_kereszt.jpg|Kereszt a Vécsey utcán
 
</gallery>
 
</gallery>
 
</center>
 
</center>
 +
 +
==Hivatkozás==
 +
<references/>
  
 
[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]][[Category:Köztéri szobrok, emléktáblák]]
 
[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]][[Category:Köztéri szobrok, emléktáblák]]

A lap jelenlegi, 2016. június 24., 18:31-kori változata


Ertektar.png



Egy-egy falu, város, kistáj képéhez a település bel- és külterületén található szakrális kisemlékek (kápolnák, keresztek, oszlopok, szobrok) ugyanúgy részei a kulturális örökségnek, mint a nagyobb méretű épített emlékek. Ezek az objektumok többnyire kultikus funkcióval bírnak, de településszerkezeti jelentőségük is van. A maguk konkrét voltában egyaránt emlékező és emlékeztető jelek, szimbólumok sokaságát jelenítik meg. Változataikban meghatározóan egy-egy (vallási) közösség szakrális tereit is kijelölik; határokra, eseményekre, történetekre, emlékeztetnek, figyelmeztetnek. Mindezen összefüggések eredményeként jelentős kultúrtörténeti emlékek, helyi értékek.

Horváth József így ír a keresztekről:

"A régi leltárak több fakeresztet jeleznek a község határának különböző pontjain, melyek többsége ma már nincs meg. Egyiket másikat később kőkereszttel pótolták. Így a Pinkóczi kereszt, melyet 1817-ben állíttatott szőleje végébe Girisics Márton. Az un. Almádi keresztfát Kis József magyar varga készítette 1835-ben.
Öreg Szente János 1840-ben ugyancsak szőlője végében állíttatott egy keresztfát. A Sátorhegyi keresztet Smid Mihály 1844-ben alapította. Az un. Ehart keresztet Ehart Ferenc készítette 1866-ban. Cseberei keresztnek is nevezték a dülő neve után, s a mai Tobruk nevű fűzfői lakótelepnél az országút mellett áll.
Az első világháború hősi halottainak emlékkeresztjét 1923-ban állították fel a katolikus templom előtt. Ezt a keresztet 1979-ben a műút korszerűsítése során áthelyezték a második világháború katonáinak temetőjébe. Felirata: "Az 1914-18. világháborúban elesett hőseink emlékére emeltette a róm. kat. ifjúság és a jószívű adakozók." A kereszt Toscani Kázmér helybeli kőfaragó készítette."[1]

Sáner-kereszt

Sáner János a Filoxéra vész idején végzett munkásságának elismerése jeléül állítottak a szőlősgazdák és felesége. A település egyik legkorábbi épített emléke, az egykori dűlőutak mentén állt közismert kőkereszt. Anyaga helyi vöröskő, valószínűleg helyi kőfaragók eredeti állapotban megőrződött munkája. Ma a Bajcsy-Zsilinszky út 25. szám alatt, magánterületen található. Felirata: "1898".

Fehér kereszt

A Pinkóczi és a Fehérkereszt utca sarkán található kőkereszt. Felirata: „1858”.

Kereszt a Felsőörsi út és a Vécsey Károly utca kereszteződésében

Vöröskő kereszt, felújítva 2006-ban. Felirata:"Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában: Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen. 2006"

Pinkóczi kereszt

A Pinkóczi és a Vessző utca sarkán található kőkereszt, melyet 1817-ben állítatott a szőlője végében Girisics Márton.

Kereszt a Szent Margit kápolnánál

1869-ben emelt kőkereszt, valószínűleg a település önállóvá válásának emlékét őrzi. Később a kereszt mellett épült fel a Szent Margit kápolna, amely 2006-os rekonstrukciójakor a keresztet áthelyezték a Veszprémi út mellől a kápolna kertjébe, jól látható helyre.

Hivatkozás

  1. Horváth József: Vörösberény története. Balatonalmádi Önkormányzata, Vörösberény, 1979.