„Balkay Bálint” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a
13. sor: 13. sor:
 
== Élete  ==
 
== Élete  ==
  
Diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegy.-en (ELTE) szerezte (1953), s itt doktorált a mo.-i földkéreg szerkezete témakörből (1958). Első munkahelye az ELTE földtani, majd a geofizikai tanszék, ahol tanársegéd (1955). 1961-től a [[Bauxitkutató Vállalat]]nál dolgozott, és közben 1969-ig meghívott előadóként oktatott utolsó egy.-i munkahelyén. 1962-64-ben a guineai bauxitkutatásban vett részt, és az ottani Központi Földtani Hivatal vezetője. Ezután az Alumínium Tervezőnél (1965) megszervezte, majd vezette a földtan-talajmechanikai szakosztályt (1969). 1973-75-ben a Magy. Alumíniumipari Tröszt főgeológusa, 1975-től az MTA Világgazdasági Kutatóintézetében dolgozott. A geológiát, matematikát, geofizikát és a közgazdaságtant mint oktató és kutató egyaránt művelte. Kéregszerkezeti, vulkanológiai és bauxitgenetikai kérdéseket tanulmányozott; foglalkozott az ásványi nyersanyagok prognosztizálásával és világgazdasági összefüggéseivel. A világviszonylatban is kiemelkedő Ny-dunántúli bauxitbányászat víztelenítésének hidrogeológiai tervezője. Mintegy 150 tudományos és technológiai tárgyú tanulmányt készített, amelyből több mint hetven nyomtatásban is megjelent, főként angol nyelven.  
+
Diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szerezte (1953), s itt doktorált a magyarországi földkéreg szerkezete témakörből (1958). Első munkahelye az ELTE földtani, majd a geofizikai tanszék, ahol tanársegéd (1955). 1961-től a [[Bauxitkutató Vállalat]]nál dolgozott, és közben 1969-ig meghívott előadóként oktatott utolsó egyetemi munkahelyén. 1962-64-ben a guineai bauxitkutatásban vett részt, és az ottani Központi Földtani Hivatal vezetője. Ezután az Alumínium Tervezőnél (1965) megszervezte, majd vezette a földtan-talajmechanikai szakosztályt (1969). 1973-75-ben a Magyar Alumíniumipari Tröszt főgeológusa, 1975-től az MTA Világgazdasági Kutatóintézetében dolgozott. A geológiát, matematikát, geofizikát és a közgazdaságtant mint oktató és kutató egyaránt művelte. Kéregszerkezeti, vulkanológiai és bauxitgenetikai kérdéseket tanulmányozott; foglalkozott az ásványi nyersanyagok prognosztizálásával és világgazdasági összefüggéseivel. A világviszonylatban is kiemelkedő Nyugat-dunántúli bauxitbányászat víztelenítésének hidrogeológiai tervezője. Mintegy 150 tudományos és technológiai tárgyú tanulmányt készített, amelyből több mint hetven nyomtatásban is megjelent, főként angol nyelven.  
  
 
== Tanulmányai  ==
 
== Tanulmányai  ==
  
 
*Die enegrgiewirtschaft Ungarns. Bécs, 1981.  
 
*Die enegrgiewirtschaft Ungarns. Bécs, 1981.  
*A magyar nyersanyagkincs hasznosításának világgazdasági háttere. Bp., 1982.  
+
*A magyar nyersanyagkincs hasznosításának világgazdasági háttere. Budapest, 1982.  
*Kéregszerkezeti adatok a földtágulás kérdéséhez (Földtani Közl., 1957. 4. sz.)  
+
*Kéregszerkezeti adatok a földtágulás kérdéséhez (Földtani Közlöny, 1957. 4. sz.)  
 
*Bauxitisation and underground drainage (Travaux ICSOBA, Zagreb, 1973)  
 
*Bauxitisation and underground drainage (Travaux ICSOBA, Zagreb, 1973)  
 
*A legfontosabb ásványi nyersanyagforrások alakulásának nemzetközi prognózisa (Fülöp Józseffel, OMFB, 1977)  
 
*A legfontosabb ásványi nyersanyagforrások alakulásának nemzetközi prognózisa (Fülöp Józseffel, OMFB, 1977)  
*Theory and Practice of Regfonal Geochemical Exploration (Földváriné Vogl Máriával, Bp., 1978)<br>
+
*Theory and Practice of Regfonal Geochemical Exploration (Földváriné Vogl Máriával, Budapest, 1978)
  
 
== Irodalom  ==
 
== Irodalom  ==

A lap 2014. február 4., 17:54-kori változata

Balkay Bálint
180px
Született: Budapest
1931. július 31
Elhunyt: Budapest
1986. november 28.
Pályafutása
Foglalkozása: geológus



(Budapest, 1931. július 31. - Budapest, 1986. november 28.) geológus.

Élete

Diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szerezte (1953), s itt doktorált a magyarországi földkéreg szerkezete témakörből (1958). Első munkahelye az ELTE földtani, majd a geofizikai tanszék, ahol tanársegéd (1955). 1961-től a Bauxitkutató Vállalatnál dolgozott, és közben 1969-ig meghívott előadóként oktatott utolsó egyetemi munkahelyén. 1962-64-ben a guineai bauxitkutatásban vett részt, és az ottani Központi Földtani Hivatal vezetője. Ezután az Alumínium Tervezőnél (1965) megszervezte, majd vezette a földtan-talajmechanikai szakosztályt (1969). 1973-75-ben a Magyar Alumíniumipari Tröszt főgeológusa, 1975-től az MTA Világgazdasági Kutatóintézetében dolgozott. A geológiát, matematikát, geofizikát és a közgazdaságtant mint oktató és kutató egyaránt művelte. Kéregszerkezeti, vulkanológiai és bauxitgenetikai kérdéseket tanulmányozott; foglalkozott az ásványi nyersanyagok prognosztizálásával és világgazdasági összefüggéseivel. A világviszonylatban is kiemelkedő Nyugat-dunántúli bauxitbányászat víztelenítésének hidrogeológiai tervezője. Mintegy 150 tudományos és technológiai tárgyú tanulmányt készített, amelyből több mint hetven nyomtatásban is megjelent, főként angol nyelven.

Tanulmányai

  • Die enegrgiewirtschaft Ungarns. Bécs, 1981.
  • A magyar nyersanyagkincs hasznosításának világgazdasági háttere. Budapest, 1982.
  • Kéregszerkezeti adatok a földtágulás kérdéséhez (Földtani Közlöny, 1957. 4. sz.)
  • Bauxitisation and underground drainage (Travaux ICSOBA, Zagreb, 1973)
  • A legfontosabb ásványi nyersanyagforrások alakulásának nemzetközi prognózisa (Fülöp Józseffel, OMFB, 1977)
  • Theory and Practice of Regfonal Geochemical Exploration (Földváriné Vogl Máriával, Budapest, 1978)

Irodalom

  • Pesty László: Balkay Bálint = Földtani Közlöny, 1987.

Külső hivatkozás

Veszprém megyei életrajzi lexikon