„Boros Ádám” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb =Élete= BOROS Ádám (Bp., 1900. nov. 19.-Bp., 1973. jan. 2.) botanikus, biológus. Elemi és középiskolai tanulmányainak elvégzés...”) |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Boros_Adam.jpg|200px|thumb]] |
=Élete= | =Élete= | ||
| − | BOROS Ádám ( | + | BOROS Ádám (Budapest, 1900. november 19. - Budapest, 1973. január 2.) botanikus, biológus. |
| + | |||
| + | Elemi és középiskolai tanulmányainak elvégzése után 1918-ban iratkozott be a budapesti tudományegyetem tanári szakára. A diploma megszerzése után 1922-ben a Budapesti Gyógynövény-kísérleti Állomás volt az első munkahelye. 1938-tól a Vetőmag-kísérleti Intézetben dolgozott. 1945-ben visszakerült a Gyógynövény-kísérleti Intézetbe, melynek igazgatójává nevezték ki. Innen áthelyezték az Országos Fajtaminősítő Intézethez, majd később az Országos Agrobotanikai Intézet osztályvezetője. Az oktatásban végzett tevékenysége is jelentős. Az agrobotanika művelése mellett a legkiemelkedőbb eredményeket a mohakutatásban érte el. Élete fő műve Magyarország moháit tárgyalja (Bryogeografie und Bryoflora Ungarns. 1968). A Bakony növényvilágának kutatásával már régóta foglalkozott. A Bakony természeti képe programhoz hivatalosan 1963-ban csatlakozott. Legjelentősebb munkái a Bakony dolomit-, mészkő- és bazalthegyeinek, forráslápjainak, lápos tavainak és rétjeinek mohaföldrajzi tanulmányozásából születtek Mintegy félszázra tehető azoknak a tudományos szakcikkeknek és egyéb írásainak száma, melyekben kisebb-nagyobb mértékben a Bakonyt is érintik. A hegység mohaflóráját önállóan tárgyaló dolgozatait nagyrészt Vajda Lászlóval közösen írta. | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
| − | *SZABÓ István: Emlékezés | + | *SZABÓ István: Emlékezés Boros Ádámra. (Társszerző.) = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 13. Természettudomány. Veszprém, 1978. |
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2016. december 7., 18:53-kori változata
Élete
BOROS Ádám (Budapest, 1900. november 19. - Budapest, 1973. január 2.) botanikus, biológus.
Elemi és középiskolai tanulmányainak elvégzése után 1918-ban iratkozott be a budapesti tudományegyetem tanári szakára. A diploma megszerzése után 1922-ben a Budapesti Gyógynövény-kísérleti Állomás volt az első munkahelye. 1938-tól a Vetőmag-kísérleti Intézetben dolgozott. 1945-ben visszakerült a Gyógynövény-kísérleti Intézetbe, melynek igazgatójává nevezték ki. Innen áthelyezték az Országos Fajtaminősítő Intézethez, majd később az Országos Agrobotanikai Intézet osztályvezetője. Az oktatásban végzett tevékenysége is jelentős. Az agrobotanika művelése mellett a legkiemelkedőbb eredményeket a mohakutatásban érte el. Élete fő műve Magyarország moháit tárgyalja (Bryogeografie und Bryoflora Ungarns. 1968). A Bakony növényvilágának kutatásával már régóta foglalkozott. A Bakony természeti képe programhoz hivatalosan 1963-ban csatlakozott. Legjelentősebb munkái a Bakony dolomit-, mészkő- és bazalthegyeinek, forráslápjainak, lápos tavainak és rétjeinek mohaföldrajzi tanulmányozásából születtek Mintegy félszázra tehető azoknak a tudományos szakcikkeknek és egyéb írásainak száma, melyekben kisebb-nagyobb mértékben a Bakonyt is érintik. A hegység mohaflóráját önállóan tárgyaló dolgozatait nagyrészt Vajda Lászlóval közösen írta.
Irodalom
- SZABÓ István: Emlékezés Boros Ádámra. (Társszerző.) = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 13. Természettudomány. Veszprém, 1978.
