Eötvös Loránd
EÖTVÖS Loránd (Buda, 1848. júl. 27.–Bp., 1919. ápr. 8.) elméleti fizikus. Eötvös József fia.
Élete
Egyetemi tanulmányait 1870-ben Heidelbergben végezte. A magyar tudományos élet egyik legnagyobb egyénisége, aki kutatásaival és kísérleteivel, valamint azok eredményeinek összegezésével hosszú időre meghatározta a tudományos kutatómunka irányait és céljait. Tizenhat évig volt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, rövid ideig vallás- és közoktatásügyi miniszter, országgyűlési képviselő. 1895-ben létrehozta az édesapjáról elnevezett Eötvös-kollégiumot. Első elnöke volt az 1888-ban alakult Magyar Kárpát Egyesületnek. A Föld belső rétegeinek gravitációs vizsgálatára használatos kettős ingáját 1901–1903-as években a Balaton jegén Balatonfüred és Tihany között próbálta ki és hitelesítette. Műszerét 1906-ban mutatta be először a nemzetközi közvéleménynek. Módszere az egész világon elterjedt. Balatonfüreden és Ajkán általános iskola vette fel a nevét, Füreden az intézmény udvarán bronz mellszobra (Borbás Tibor alkotása), a Balatoni Panteonban tábla, az ajkai iskola falán dombormű őrzi emlékét.
Művei
- A Balaton nívófelülete s azon a nehézség változásai: Erre vonatkozólag az 1901. és 1903. években a jég hátán végzett megfigyelések. Bp., 1908. (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei.)
- A rezgésio elméletből következő hatás törvényéről. Bp., 1871.
- A távolba hatás kérdéséről. Bp., 1878.
- Vizsgálatok a gravitátió jelenségeinek köréből. Bp., 1891.
Irodalom
- FRÖHLICH Izidor: ~ emlékkönyv. Bp., 1930.
- PEKÁR Dezső: Báró ~. A torziós inga ötvenéves jubileumára. Bp., 1941.
- HORVÁTH Árpád: A varázsinga. ~ élete. (r.) Bp., 1954.
- Eötvös József levelei fiához, ~hoz. (Szerk. BENEDEK Mihály.) Bp., 1988.
