„Földes Éva” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a
1. sor: 1. sor:
 
(Szombathely, 1914. júl. 6.- [[Balatonalmádi]], 1981. júl. 9.) sport- és neveléstörténész.  
 
(Szombathely, 1914. júl. 6.- [[Balatonalmádi]], 1981. júl. 9.) sport- és neveléstörténész.  
  
=== Élete ===
+
=== Élete ===
1937-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerez olasz–francia–latin szakos tanári diplomát. Az 1948-as londoni olimpián a művészeti verseny epikai kategóriájában A Fiatalság forrása című munkájával a harmadik helyen végez. Témája a nők sportja az ókortól a XVII. századig. 1949-től a Testnevelési Főiskola tanára, tanszékvezető. 1954-től a Sport Lap- és Könyvkiadó lektora, szerkesztő. 1956-tól a történettudományok kandidátusa. 1957-től a Gyógypedagógiai Főiskola adjunktusa, docens. 1963-tól főiskolai tanár, a neveléstudományok doktora. Közben 1959-től 1965-ig a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai bizottságának titkára, 1967-től 1973-ig a bizottság elnöke.
+
  
1972-től az MTA Pedagógiai Kutatócsoportjának tanácsadója. A Magyar Pedagógia című szaklap szerkesztőbizottságának tagja. Főként neveléstörténettel, sporttörténettel és a kuruc kor művelődéstörténetével foglalkozik. Elemzi Lenin pedagógiai nézeteit. 1981. július 9-én [[Balatonalmádi]]ban szenved halálos vízi balesetet.
+
1937-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerez olasz–francia–latin szakos tanári diplomát. Az 1948-as londoni olimpián a művészeti verseny epikai kategóriájában A Fiatalság forrása című munkájával a harmadik helyen végez. Témája a nők sportja az ókortól a XVII. századig. 1949-től a Testnevelési Főiskola tanára, tanszékvezető. 1954-től a Sport Lap- és Könyvkiadó lektora, szerkesztő. 1956-tól a történettudományok kandidátusa. 1957-től a Gyógypedagógiai Főiskola adjunktusa, docens. 1963-tól főiskolai tanár, a neveléstudományok doktora. Közben 1959-től 1965-ig a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai bizottságának titkára, 1967-től 1973-ig a bizottság elnöke.  
  
 +
1972-től az MTA Pedagógiai Kutatócsoportjának tanácsadója. A Magyar Pedagógia című szaklap szerkesztőbizottságának tagja. Főként neveléstörténettel, sporttörténettel és a kuruc kor művelődéstörténetével foglalkozik. Elemzi Lenin pedagógiai nézeteit. 1981. július 9-én [[Balatonalmádi]]ban szenved halálos vízi balesetet.
  
=== Munkái ===
+
<br>
: Kossuth Zsuzsanna. A magyar szabadságharc ismeretlen hősnőjének élete és levelei. (Társszerző.) Bp., 1944.
+
: Testnevelés- a sporttörténet. (Főiskolai jegyzet.) 1-2. Köt. Bp., 1952-1953.
+
: A sport történetéből. Bp., 1959.
+
: Népoktatási, népnevelési törekvések a korai antifeudális népi-forradalmi mozgalmakban. Bp., 1964.
+
  
== Külső hivatkozás ==
+
=== Munkái  ===
{{Sablon:Vpel}}
+
  
{{DEFAULTSORT:Foldes Eva}}
+
:Kossuth Zsuzsanna. A magyar szabadságharc ismeretlen hősnőjének élete és levelei. (Társszerző.) Bp., 1944.
[[Kategória:Balatonalmádi jeles személyiségei]]
+
:Testnevelés- a sporttörténet. (Főiskolai jegyzet.) 1-2. Köt. Bp., 1952-1953.
 +
:A sport történetéből. Bp., 1959.
 +
:Népoktatási, népnevelési törekvések a korai antifeudális népi-forradalmi mozgalmakban. Bp., 1964.
 +
 
 +
== Külső hivatkozás  ==
 +
 
 +
{{Sablon:Vpel}}
 +
 
 +
{{DEFAULTSORT:Foldes Eva}}  
 +
 
 +
[[Category:Életrajzok]][[Category:Balatonalmádi]]

A lap 2011. május 15., 14:24-kori változata

(Szombathely, 1914. júl. 6.- Balatonalmádi, 1981. júl. 9.) sport- és neveléstörténész.

Élete

1937-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerez olasz–francia–latin szakos tanári diplomát. Az 1948-as londoni olimpián a művészeti verseny epikai kategóriájában A Fiatalság forrása című munkájával a harmadik helyen végez. Témája a nők sportja az ókortól a XVII. századig. 1949-től a Testnevelési Főiskola tanára, tanszékvezető. 1954-től a Sport Lap- és Könyvkiadó lektora, szerkesztő. 1956-tól a történettudományok kandidátusa. 1957-től a Gyógypedagógiai Főiskola adjunktusa, docens. 1963-tól főiskolai tanár, a neveléstudományok doktora. Közben 1959-től 1965-ig a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai bizottságának titkára, 1967-től 1973-ig a bizottság elnöke.

1972-től az MTA Pedagógiai Kutatócsoportjának tanácsadója. A Magyar Pedagógia című szaklap szerkesztőbizottságának tagja. Főként neveléstörténettel, sporttörténettel és a kuruc kor művelődéstörténetével foglalkozik. Elemzi Lenin pedagógiai nézeteit. 1981. július 9-én Balatonalmádiban szenved halálos vízi balesetet.


Munkái

Kossuth Zsuzsanna. A magyar szabadságharc ismeretlen hősnőjének élete és levelei. (Társszerző.) Bp., 1944.
Testnevelés- a sporttörténet. (Főiskolai jegyzet.) 1-2. Köt. Bp., 1952-1953.
A sport történetéből. Bp., 1959.
Népoktatási, népnevelési törekvések a korai antifeudális népi-forradalmi mozgalmakban. Bp., 1964.

Külső hivatkozás

Veszprém megyei életrajzi lexikon