Horváth Konstantin: Zirc története/Első fejezet

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2011. május 25., 22:03-kor történt szerkesztése után volt.

Zirc a középkorban (1182—1530)

I. Az ősi zirci templom és monostor

VII. Gergely reformgondolatai a kereszténység második évezredének elején úgy terjedtek, mint valami tengerár; azok a rendek, melyek e nagy megújító munkában kivették részüket, a lelki megizmosodás után anyagiakban is hatalmasokká lettek. Az ennek nyomában föllépő el lanyhulás és az ágostonrendi papi egyesületek versenye feltámasztotta újra az ősi coenobita rendek lendületét. Francia területen indult meg ez a mozgalom és franciák voltak Sz. Brunó kivételével e mozgalom vezetői: Sz. Róbert, Sz. Bernát, Abelard stb. Az ősi szerzetesintézmény ezen megújulásának egy hulláma átcsapott hazánkra is és ez a lelki megújulás honosítja meg nálunk a ciszterci rendet.

Ha a képzelet szárnyán visszaszállunk hétszázötven esztendőn át ehhez az időhöz, III. Béla (1172—1196) uralkodásának második évtizedében a Bakony végtelen erdőségének közepén, Veszprémtől 20 km.-re nagy sürgés-forgást látnánk. Fekete kámzsás szerzeteseknek fehér ruhája ki-kivillan fekete skapuláréjuk és a fekete


Előzmény          Tartalomjegyzék          Folytatás </center

A lap eredeti címe: „http://zirc.helyismeret.hu/index.php?title=Horváth_Konstantin:_Zirc_története/Első_fejezet&oldid=4176”