„Illyés Gyula emléktábla” változatai közötti eltérés
| 14. sor: | 14. sor: | ||
Illyés Gyula író, költő (Rácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.). Kossuth-díjas. Gyermekéveit a pusztán töltötte. Dombóváron, majd Pesten tanult. 1922-ben külföldre ment, Párizsban élt. 1926-ban hazatért, tisztviselőként helyezkedett el. 1928-tól a Nyugat munkatársa, Babits, Szabó Lőrinc barátja. Az 1930-as években, a népi írók mozgalmának egyik vezéralakja. A költő 1939 nyarán, Kozmutza Flórával kötött házassága után töltött először néhány napot felesége családjának tihanyi házában. Csakhamar ők is telket vásároltak a „Fellegvár” fölött. 1944-ben többször bujdosott errefelé, rövid időre Németh Lászlóval is. Gazdag életművének nagy részét tihanyi otthonában alkotta. Számos versét és prózáját ihlette a balatoni táj és Tihany. Gyakori vendége volt Lipták Gáboréknak Füreden, ahol rendszeresen találkozott az irodalmat értő és szerető fürediekkel is. 1956. július 2-án a füredi színház megnyitásának 125. évfordulóján Fáklyaláng című drámáját mutatta be a Nemzeti Színház a SZOT Szanatórium színháztermében. Nevét a városban utca viseli. | Illyés Gyula író, költő (Rácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.). Kossuth-díjas. Gyermekéveit a pusztán töltötte. Dombóváron, majd Pesten tanult. 1922-ben külföldre ment, Párizsban élt. 1926-ban hazatért, tisztviselőként helyezkedett el. 1928-tól a Nyugat munkatársa, Babits, Szabó Lőrinc barátja. Az 1930-as években, a népi írók mozgalmának egyik vezéralakja. A költő 1939 nyarán, Kozmutza Flórával kötött házassága után töltött először néhány napot felesége családjának tihanyi házában. Csakhamar ők is telket vásároltak a „Fellegvár” fölött. 1944-ben többször bujdosott errefelé, rövid időre Németh Lászlóval is. Gazdag életművének nagy részét tihanyi otthonában alkotta. Számos versét és prózáját ihlette a balatoni táj és Tihany. Gyakori vendége volt Lipták Gáboréknak Füreden, ahol rendszeresen találkozott az irodalmat értő és szerető fürediekkel is. 1956. július 2-án a füredi színház megnyitásának 125. évfordulóján Fáklyaláng című drámáját mutatta be a Nemzeti Színház a SZOT Szanatórium színháztermében. Nevét a városban utca viseli. | ||
| + | |||
| + | [[Category:Köztéri_szobrok,_emléktáblák]][[Category:Balatonfüred]] | ||
A lap 2014. január 25., 17:03-kori változata
Helye: Füredi Panteon (Balatonfüred, Gyógy tér)
Felirata: Illyés Gyula 1902-1983 „A legnagyobb bátorság a remény” A XX. századi magyar irodalom kiemelkedő alakjának emlékére, születésének 100. évfordulóján állította Balatonfüred Város Önkormányzata
Felavatva: 2003. április 11.
Avató: Csoóri Sándor költő
A plakettet készítette: Borbás Márton szobrászművész
Anyaga: fekete márvány, bronz plakett
Megjegyzés: A költő leányának kérésére az emléktáblát nem születésének 100., hanem halálának 20. évfordulóján leplezték le
Illyés Gyula író, költő (Rácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.). Kossuth-díjas. Gyermekéveit a pusztán töltötte. Dombóváron, majd Pesten tanult. 1922-ben külföldre ment, Párizsban élt. 1926-ban hazatért, tisztviselőként helyezkedett el. 1928-tól a Nyugat munkatársa, Babits, Szabó Lőrinc barátja. Az 1930-as években, a népi írók mozgalmának egyik vezéralakja. A költő 1939 nyarán, Kozmutza Flórával kötött házassága után töltött először néhány napot felesége családjának tihanyi házában. Csakhamar ők is telket vásároltak a „Fellegvár” fölött. 1944-ben többször bujdosott errefelé, rövid időre Németh Lászlóval is. Gazdag életművének nagy részét tihanyi otthonában alkotta. Számos versét és prózáját ihlette a balatoni táj és Tihany. Gyakori vendége volt Lipták Gáboréknak Füreden, ahol rendszeresen találkozott az irodalmat értő és szerető fürediekkel is. 1956. július 2-án a füredi színház megnyitásának 125. évfordulóján Fáklyaláng című drámáját mutatta be a Nemzeti Színház a SZOT Szanatórium színháztermében. Nevét a városban utca viseli.
