„Kőrösi Csoma Sándor szobra” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „200px ''Helye:'' Balatonfüred, Tagore sétány ''Felirata:'' Kőrösi Csoma Sándor 1784-1842 ''Felavatva:'' 1984. április 11. ...”) |
|||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
''Anyaga:'' kő | ''Anyaga:'' kő | ||
| − | Kőrösi Csoma Sándor Ázsia-utazó, nyelvtudós (Kőrös, ma Csomakőrös [Románia], 1784. április 4. – Dardzsiling, [India] 1842. április 11.). Székely köznemesi családból származik. Nagyenyeden kezdte, majd Göttingenben folytatta tanulmányait. Itt határozta el ázsiai utazását és a magyarság eredetének kutatását. 1819-ben indult el és viszontagságos körülmények között 1822-ben érkezett Kasmírba. A brit indiai kormány megbízásából elkészítette az első tibeti nyelvtant és a tibeti-angol szótárt, amelyek 1834-ben megjelentek. 1833-ban a Magyar Tudós Társaság levelező tagjának választotta. Kalkuttában tíz évig élt a Bengáli Ázsia Társaság székházában, ahol a könyvtár tibeti kéziratgyűjteményét rendezte. 1834-ben a Bengáli Ázsia Társaság tagjává választotta. 1842-ben indult az őshaza felkutatására. Dardzsilingig jutott, ahol trópusi lázban elhunyt. Sírjára az angolok emlékművet állítottak. Második hazájában, Indiában nagyra becsülik, műveit ismerik és használják. A szobrot a Kőrösi Csoma Sándor Országos Emlékbizottság állíttatta születésének 200. évfordulóján. Az ünnepségre indiai kulturális küldöttség érkezett A. R. Dev, az Indiai köztársaság nagykövete vezetésével. A két nép barátságának jelképeként egyszerre leplezték le szobrát és a közelében álló Tagore szobor talapzatán elhelyezett emléktáblát. | + | [http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91r%C3%B6si_Csoma_S%C3%A1ndor Kőrösi Csoma Sándor] Ázsia-utazó, nyelvtudós (Kőrös, ma Csomakőrös [Románia], 1784. április 4. – Dardzsiling, [India] 1842. április 11.). Székely köznemesi családból származik. Nagyenyeden kezdte, majd Göttingenben folytatta tanulmányait. Itt határozta el ázsiai utazását és a magyarság eredetének kutatását. 1819-ben indult el és viszontagságos körülmények között 1822-ben érkezett Kasmírba. A brit indiai kormány megbízásából elkészítette az első tibeti nyelvtant és a tibeti-angol szótárt, amelyek 1834-ben megjelentek. 1833-ban a Magyar Tudós Társaság levelező tagjának választotta. Kalkuttában tíz évig élt a Bengáli Ázsia Társaság székházában, ahol a könyvtár tibeti kéziratgyűjteményét rendezte. 1834-ben a Bengáli Ázsia Társaság tagjává választotta. 1842-ben indult az őshaza felkutatására. Dardzsilingig jutott, ahol trópusi lázban elhunyt. Sírjára az angolok emlékművet állítottak. Második hazájában, Indiában nagyra becsülik, műveit ismerik és használják. A szobrot a Kőrösi Csoma Sándor Országos Emlékbizottság állíttatta születésének 200. évfordulóján. Az ünnepségre indiai kulturális küldöttség érkezett A. R. Dev, az Indiai köztársaság nagykövete vezetésével. A két nép barátságának jelképeként egyszerre leplezték le szobrát és a közelében álló Tagore szobor talapzatán elhelyezett emléktáblát. |
[[Category:Köztéri_szobrok,_emléktáblák]][[Category:Balatonfüred]] | [[Category:Köztéri_szobrok,_emléktáblák]][[Category:Balatonfüred]] | ||
A lap 2014. január 30., 10:13-kori változata
Helye: Balatonfüred, Tagore sétány
Felirata: Kőrösi Csoma Sándor 1784-1842
Felavatva: 1984. április 11.
Avató: Dr. Klement Tamás, a Kőrösi Csoma Sándor Emlékbizottság tagja
Készítette: Kamotsay István szobrászművész
Anyaga: kő
Kőrösi Csoma Sándor Ázsia-utazó, nyelvtudós (Kőrös, ma Csomakőrös [Románia], 1784. április 4. – Dardzsiling, [India] 1842. április 11.). Székely köznemesi családból származik. Nagyenyeden kezdte, majd Göttingenben folytatta tanulmányait. Itt határozta el ázsiai utazását és a magyarság eredetének kutatását. 1819-ben indult el és viszontagságos körülmények között 1822-ben érkezett Kasmírba. A brit indiai kormány megbízásából elkészítette az első tibeti nyelvtant és a tibeti-angol szótárt, amelyek 1834-ben megjelentek. 1833-ban a Magyar Tudós Társaság levelező tagjának választotta. Kalkuttában tíz évig élt a Bengáli Ázsia Társaság székházában, ahol a könyvtár tibeti kéziratgyűjteményét rendezte. 1834-ben a Bengáli Ázsia Társaság tagjává választotta. 1842-ben indult az őshaza felkutatására. Dardzsilingig jutott, ahol trópusi lázban elhunyt. Sírjára az angolok emlékművet állítottak. Második hazájában, Indiában nagyra becsülik, műveit ismerik és használják. A szobrot a Kőrösi Csoma Sándor Országos Emlékbizottság állíttatta születésének 200. évfordulóján. Az ünnepségre indiai kulturális küldöttség érkezett A. R. Dev, az Indiai köztársaság nagykövete vezetésével. A két nép barátságának jelképeként egyszerre leplezték le szobrát és a közelében álló Tagore szobor talapzatán elhelyezett emléktáblát.
