„Királyi udvarház temploma” változatai közötti eltérés

A lap 2011. szeptember 22., 15:01-kori változata

Feltárások:

• Nagy László 1942-43-ban végzett feltárást a helyszínen. Erről az ásatásról azonban sem régészeti napló, sem jelentés nem maradt, az ásatás közben megfigyeltekről ezért nem tudni, csupán a leletanyag alapján állnak rendelkezésre korhatározó információk. Ezt a rendelkezésére álló adotok, leletek, rajzok alapján Koppány Tibor publikálta 1972-ben.
• 1982-ben Kralovánszky Alán végzett, lényegében teljes feltárást. 

Templom:

Az egykori zirci Vásártéren, a barokk kistemplom mellett, a Kossuth Lajos utca térré szélesedő középső szakaszában láthatóak még ma is az egykori zirci királyi udvarháznak illetve később a falunak a középkori temploma.

A templom a romterület közepén helyezkedik el, korát tekintve Árpád-kori, román stílusban épült. Rajta a cisztercita építkezések hatása még nem mutatható ki.

A

Hosszházas elrendezésű, egyhajós, íves szentélyű épület volt, 9,40 X 14,20 m belméretű hajóval és 3,00 m belső sugarú szentéllyel, átlagosan 1,00 m vastag falakkal. A hajó nyugati végében, a nyugati zárófal belső síkjától kb. 1,50 m távolságra a hajó teljes szélességében húzódó, utólag beépített, másfél méter vastag fal alapozása volt látható.
A templom hossztengelye a keleti iránytól 13°-kal tér el észak felé. Falai a nyugati zárófal kivételével 30 cm magasságban maradtak meg, az utóbbinak csak alapozását sikerült feltárni. Anyaguk helyi fehér keménymészkő, amelyből durván megmunkált, eltérő nagyságú, lapos kvádereket faragtak. A falakat nagyjából azonos magasságú sorokkal két oldalról emelték, közét vagdalt kővel kevert, erősen meszes habarccsal öntötték ki. A 60 cm mély alapozás kiásott agyaggödörbe döngölt agyaggal kevert kőből készült.
A kőtemplom padlószintje a felmenő falból megmaradt egyetlen kősor alsó vonalára rekonstruálható, helyét az árkok metszetfalán téglatörmelékes, meszes csík jelzi. A templom belsejében, a nyugati fal és a diadalív között, mindkét oldalfal mellett kör alaprajzú, agyaggal falazott kőalapozásokat tártak fel. Az alaptestek közepén cölöplyukak voltak, köztük többen az elkorhadt cölöp maradványait is megfigyelték (4. kép). A déli fal mellett hat darab ilyen cölöpalap került elő egy sorban, egymástól mért távolságuk kb. 1,75 m (5—6. kép). Az északi oldalon csak a nyugati első alaptestet ásták ki. A két cölöpsor egymástól mért távolsága 6,90 m, az egyes cölöpök közötti távolság négyszerese. A diadalív előtt a déli cölöpsoron belül még egy alapot találtak, a diadalív belső sarkai alatt pedig a kőtemplom falaival elvágott egy-egy kőalaptestet. Ezek egymástól mért távolsága 4,60 m. A cölöpalapokat a kőtemplom falainál mélyebben alapozták. Valamennyit érintetlen agyagtalajba ásták. A kőtemplom rekonstruálható meszes padlószintje egységesen fedi a cölöpalapokat; az alaptesteket, illetve a bennük álló cölöpöket, tehát a kőtemplom építésekor elbontották. Majdnem szabályos elhelyezésük és a kőtemplom falaihoz viszonyított helyük a kőtemplomnál korábbi, favázas építmény létéről

tanúskodik.

A falunak tehát a XIV. század elején volt már temploma. A pápai tizedjegyzékeket, mint az ország első összeírását hasznosítja Győrffy György történeti földrajzában, ". . . az Árpád-kori viszonyok ugyanis a kora Anjou-kori forrásokból ismerhetők meg teljesebben; a pápai tizedlajstromban szereplő falvak néhány kivétellel már a XIII. században fennállottak..." Hozzátehetjük, nemcsak a falvak voltak meg már az Árpádkorban, hanem templomaik is fennállottak, ahogy az Veszprém megye egyházas helyeinek vizsgálatából szinteegyértelműen kitűnt. На tehát Zirc 1333-ban egyházas hely, temploma minden valószínűség szerint legalább XIII. századi volt. Ez a templom az 1553-ban — Veszprémnek a törökök által történt elfoglalása után — elnéptelenedett és 1715 körül újratelepített faluban még 1729-ben is romosán állott és azonos volt az 1942—43-ban megtalált alapfalakkal.
A falunak tehát a XIV. század elején volt már temploma. A pápai tizedjegyzékeket, mint az ország első összeírását hasznosítja Győrffy György történeti földrajzában, ". . . az Árpád-kori viszonyok ugyanis a kora Anjou-kori forrásokból ismerhetők meg teljesebben; a pápai tizedlajstromban szereplő falvak néhány kivétellel már a XIII. században fennállottak..." Hozzátehetjük, nemcsak a falvak voltak meg már az Árpádkorban, hanem templomaik is fennállottak, ahogy az Veszprém megye egyházas helyeinek vizsgálatából szinteegyértelműen kitűnt. На tehát Zirc 1333-ban egyházas hely, temploma minden valószínűség szerint legalább XIII. századi volt. Ez a templom az 1553-ban — Veszprémnek a törökök által történt elfoglalása után — elnéptelenedett és 1715 körül újratelepített faluban még 1729-ben is romosán állott és azonos volt az 1942—43-ban megtalált alapfalakkal.
A későbbi időkben 1415-ből 1520-ból és 1523-ból származó oklevél említi még a zirci plébánost.
A középkori templomot, amely a hozzá tartozó plébániával együtt Zirc XVI. századi pusztulásáig.

A falunak tehát a XIV. század elején volt már temploma. A pápai tizedjegyzékeket, mint az ország első összeírását hasznosítja Győrffy György történeti földrajzában, ". . . az Árpád-kori viszonyok ugyanis a kora Anjou-kori forrásokból ismerhetők meg teljesebben; a pápai tizedlajstromban szereplő falvak néhány kivétellel már a XIII. században fennállottak..." Hozzátehetjük, nemcsak a falvak voltak meg már az Árpádkorban, hanem templomaik is fennállottak, ahogy az Veszprém megye egyházas helyeinek vizsgálatából szinteegyértelműen kitűnt. На tehát Zirc 1333-ban egyházas hely, temploma minden valószínűség szerint legalább XIII. századi volt. Ez a templom az 1553-ban — Veszprémnek a törökök által történt elfoglalása után — elnéptelenedett és 1715 körül újratelepített faluban még 1729-ben is romosán állott és azonos volt az 1942—43-ban megtalált alapfalakkal.
A középkori templomot, amely a hozzá tartozó plébániával együtt Zirc XVI. századi pusztulásáig állott és működött, a mai barokk templom építésekor, 1761 és 1763 között bontották le és köveit abba építették be.

A feltárt zirci templom méretei és arányai alapján okleveles említéseinél jóval korábbinak tűnik. Széles terpesztésű, kissé patkóíves szentélyével, feltűnő hosszával ismert Árpád-kori falusi templomaink közé nem sorolható. Alapozásának módja, falainak építési technikája, durván nagyolt, lapos kváderei és öntött falazata alaprajzi formájához hasonlóan jellegzetesen XI. századi. Mindezt már az ásatás idejében feltételezték. 1943 őszén járt a helyszínen a MOB megbízásából Dercsényi Dezső és Dümmerling Ödön, akkori véleményük szerint a feltárt alap falakban a legősibb zirci templom maradványait kell feltételezni, amely régebbi a XII. század végén épített ciszterci monostornál.
Analógiáit XI. századi, méretben és arányban hasonló templomaink alaprajzában találjuk meg. Közülük a nemrég
rekonstruált kalocsai első székesegyházat, a Giulio Turco XVI. századi rajzából visszaszerkeszthető zalavári apátsági templomot (11. kép) és a pécsváradi altemplomot említjük meg.

A felsorolt, nemcsak méretben, de alaprajzi arányban és formában hasonló templomokat az államalapítás utáni évtizedekben építették. A velük való feltűnő hasonlóság alapján a feltárt zirci templom építési idejét a XI. század első felére határozhatjuk meg, s benne Veszprém megye egyik legkorábbi kőtemplomát látjuk.
A XI. századi kőtemplom méretei a település fontos, kiemelkedő jelentőségéről vallanak. Zirc azonban a középkorban soha nem volt egyházi központ. A falu az oklevelekből ismert első említésétől a III. Béla király által 1182-ben telepített ciszterci apátság jobbágyfalva volt. Az apátság kolostorát és templomát 1912-ben a mai kolostor mögötti parkban részben feltárták, a Kossuth Lajos utcai Vásártéren feltárt XI. századi templomot tehát — a falu középkori plébániatemplomát — I. András király halálának helyével, a zirci udvarház templomával azonosíthatjuk.

A több épületből álló udvarházat és vele a templomot III. Béla király 1182-ben a cisztercieknek adományozta.

az 1060 körül már létezett kőtemplom belsejében feltárt cölöpalapok. Az ezekből rekonstruálható fatemplom a XI. század közepén kőből kiépített udvarházat és templomot kétségtelenül megelőzte.

Az 1942—43-as ásatás a felszínre hozta a X—XI. századi fatemplomot a XI. század közepéig épített királyi udvarházat a kőtemplommal, amely 1182 után a XVI. század közepéig a zirci ciszterciek jobbágyfalvának plébániatemploma volt, és egy XV—XVI. századi kőházat.

A zirci kőtemplom máris azt látszik bizonyítani, hogy ezekben a korai curtisokban az államalapítás utáni évtizedekből származó kőépületekkel kell számolnunk, s közöttük ha nem is Zalavár méretű — ahogy ezt Győrffy György a récéskúti bazilikáról feltételezi —-, de a későbbi román stílusú falusi templomoknál jóval nagyobb, első egyházi központjaink és kolostoraink templomaihoz hasonló és azokkal közel egyező méretű vagy alig kisebb templomokat
gyaníthatunk. Az államszervezés és a térítés munkája megkívánta, hogy a király magánbirtokain emelt templomok méretükben az uralkodói hatalmat reprezentálják.

Forrás:

Koppány Tibor: XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen