Kora Árpád-kori királyi udvarház, Zirc

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Benczikne (vitalap | szerkesztései) 2020. augusztus 25., 12:14-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „<h2 style="padding:3px; background:#02505b; color:#fff; text-align:center; font-weight:bold; font-size:140%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-righ…”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Épített örökség


A Kora Árpád-kori királyi udvarház, Zirc

a magyar történelem legmeghatározóbb korszakának, az államalapítás korának egyedülálló emlékhelye. A római katolikus egyházszervezet kialakításának egyik első állomásaként fogható fel, valamint a megerősödő Magyar Királyság helyi szintű közigazgatási központja. I. András halálának színhelye továbbá az itt található királyi udvarházként és a bakonyi erdőispánság központjaként működő 10. századi eredetű épületmaradványok az Árpád-kor meghatározó jellemzőit mind magunkon viselik.

Zirc azon kevés történelmi helyszínünk egyike, melynek koraisága minden kétséget kizáróan bizonyított. Nem csupán egyszerű királyi udvarházként tartjuk számon, hanem olyan, valódi uralkodói központként is, amely az állandó királyi székhelyek létrejötte előtt szolgálta az uralkodó család tagjait, ahol a magyar trónon ülő uralkodót, I. Andrást (1046-1060) harcban szerzett sebesülései után próbálták gyógyítani, sikertelenül. Zirc városában a Kistemplom környezete régóta él a magyar régészeti és történeti szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy a nevezett uralkodó haláláról a Képes Krónika is beszámol miniatúrával illusztrált szövegben. A helyszín a 20. században Vásártér néven volt ismert, ma I. Andrásról nevezik. A Kistemplom elnevezés a 18. században itt épült római katolikus plébániatemplomra utal. A helyszín Zirc város történetében mindig központi helyet foglalt el, hiszen a letelepült ciszter szerzetesek mellett, a középkor óta itt áll a plébániatemplom. A település lakói ezt használták, nem keveredett a szerzetesi létforma a profán világgal. A középkori templom, melynek romjai Nagy László veszprémi múzeumigazgató 1942-43-as feltárása során kerültek a felszínre, több szempontból is kiemelkedő jelentőségűnek tekinthető. Az 1982-es, Kralovánszky Alán nevéhez fűzhető ásatás eredményeit is felhasználva pontosan megállapítható, miért is különleges e középkori eredetű, ma romjaiban látható templom, illetve maga a szakrális környezet. Kralovánszky Alán felismerte és kiválóan dokumentálta a kőtemplom minden részletét, azonban az igazán értékes eredmény a kőtemplom „alatt” megtalált fatemplom maradványainak pontos dokumentálása volt. Ez ugyanis feltehetően államalapítás előtti, 10. századra keltezhető épület maradványait jelenti, ezáltal az egyik legkorábbi, illetve fatemplomok közül a leginkább épen maradt és vizsgált, jegyei alapján biztosan római katolikusként meghatározható épület hazánkban. A templom következő periódusa már kőből épült, mely méretében a kalocsai székesegyház hasonló korabeli épületével megegyezik. A kettő közül az egyik biztosan állt I. (Szent) István uralkodásának idején. Feltehetően, mivel két püspöki vár (Veszprém és Győr) között félúton található, járt is benne. Mint ilyen a hazai államalapítás és egyházszervezet kiépítésének fontos és látványos lépcsőfoka látható itt a zirci Kistemplom környezetében. A curtis (valójában királyi központ) egyik épülete, melyet Nagy László feltárt szintén több periódusú és többosztatú épület, melynek pontos funkciója egyelőre nem tisztázott. Feltehetően raktárként működhetett, mely az egyik legfontosabb feladata egy ilyen udvarháznak. További épületek lehetnek a környezetében. Nagy László, Koppány Tibor, Kralovánszky Alán és Pátkai Ádám Sándor régészeti kutatásai is alátámasztják, hogy a régészeti, építészeti, örökségvédelmi szempontból is kiemelkedő jelentőségű emlékek történeti adatokkal való kiegészítése után, olyan helyszínen járunk, amely teljesen egyedivé teszik azt:

  • Itt található a római katolikus egyházszervezet kialakításának egyik első állomásaként felfogható, rendkívül korai, feltárt egyházi épület, mely nagyjából a veszprémi székesegyházzal egyidős.
  • Olyan királyi udvarház környezete ez, amely a bakonyi erdőispánság létrejöttében alapvető szerepet játszott.
  • A Bakony, mint királyi erdőbirtok vadászkastélyaként értelmezhető a zirci udvarház, mely a környékének adózási központja is volt egyben, s ezáltal a megerősödő Magyar Királyság helyi szintű közigazgatási központja.

Az udvarház, a kiemelkedő érdemeket szerzett, az 1051-ben és 1052-ben hazánkat külső támadásoktól megvédő, a tihanyi apátságot is megalapító magyar uralkodó, I. András elhalálozásának színhelye. A templom körül található kevés sír alapján nem klasszikus középkori temetőt látunk, hanem egy olyan temetőt, amely még a honfoglaló magyarság hagyományos temetkezési módja. Ezáltal újabb adat támasztja alá a környezet államalapítást megelőző létrehozását. Emellett a fejedelmi, illetve királyi családot kiszolgáló személyek temetkezéseit láthatjuk itt.

A helyszín a régészeti kutatásokban

Először Nagy László veszprémi múzeumigazgató végzett 1942-43-ban kutatást a Vásártéren. Korabeli módszertant alkalmazva megtalált több középkori eredetű épületmaradványt, köztük a templomot, valamint mellette 13 temetkezést. A módszertan miatt nem került feltárásra a templom teljes területe, így értékelni sem tudta megfelelően a kutatás eredményeit.

Ezt Kralovánszky Alán tette meg hitelesítő ásatásával 1982-ben. A templom teljes belső területe feltárásra került, meghatározva annak korábbi fatemplom előzményét is. Az alapos kutatásnak köszönhetően hazánk egyik legépebben fennmaradt és jól dokumentált 10. század körüli szakrális épületével állunk szemben. A kőből épült templom egyhajós volt, melynek belmérete 9,40x14,20 m. Ehhez csatlakozott a keleti oldalon az egyszerű, félköríves, 3 m sugarú szentély. Az épület falainak vastagsága 1 m. A korábbi fatemplom az épületen belül található, a kőtemplomnál kisebb méretekkel rendelkezett. Koppány Tibor ezért is értelmezte ezt egy korábbi favázas templomként.

Az itt talált leletanyag 10-11. századi kerámiából, használati fémtárgyakból állt, melyeket Dr. Takács Miklós is feldolgozott, felhasználva Veszprém megye és a Kárpát-medence kora középkori anyagi kultúrájának értelmezésekor.

Legutóbb 2018 októberében beruházáshoz kapcsolódó munka közben volt lehetősége kutatást végezni a Laczkó Dezső Múzeum munkatársainak. Ekkor a korábbiakhoz képest további 17 temetkezés került meghatározásra és feltárásra, 12-13. századi leletekkel együtt. A temetőtől délre került feltárásra két objektum, melyek szintén Árpád-kori és egy másik római kori leleteket is tartalmazott. Ezek azonban már átvezetnek minket a profán világba. Ehhez kapcsolható a déli oldalon található háromosztatú későközépkori lakóház, illetve a profán és szent világ határán található temetőt kerítő fal. Ez szintén későközépkori, melyen a korai temető túlnyúlik, olyannyira, hogy több helyi lakosság beszámolói alapján a temető a családi házak kertjeibe is megtalálható. A legkorábbi temetkezések vsz. a 10. századra, vagy még korábbra visszamennek, ezt jelzi a temetkezések típusa is, ugyanis nem klasszikus templom körüli temető képe rajzolódik ki, hanem ún. soros, vagy népi temető, mely a honfoglaló magyarság jellemző temetkezése a 9-10. században. Feltehetőleg a királyi alapítású intézmény környezetében ez a szokás fennmaradhatott. A templom északnyugati oldalán található többosztatú, több periódusú épület, melynek maradványai egy több emeletes, masszív falakkal rendelkező épület lehetett. Ezt Koppány Tibor joggal a Képes Krónikában királyi udvarházként említett épülettel, vagy annak egyik elemével azonosította.

THM 0002590845.jpg
"A Kora Árpád-kori királyi udvarház, Zirc a magyar történelem legmeghatározóbb korszakának, az államalapítás korának egyedülálló emlékhelye. A római katolikus egyházszervezet kialakításának egyik első állomásaként fogható fel, valamint a megerősödő Magyar Királyság helyi szintű közigazgatási központja. I. András halálának színhelye továbbá az itt található királyi udvarházként és a bakonyi erdőispánság központjaként működő 10. századi eredetű épületmaradványok az Árpád-kor meghatározó jellemzőit mind magunkon viselik."

A Zirc Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság határozata alapján


Forrás

  • Laczkó Dezső Múzeum Régészeti Adattára
  • Koppány Tibor: XI. századi királyi udvarház maradványai Zircen. In: A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 11 (1972) 139-147.
  • Kralovánszky Alán: A veszprémi és zirci templomok kutatásának újabb eredményei. In: Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai. Szerk. Fodor I. és Selmeczi L. Bp. 1985. 353-360.
  • Pátkai Ádám Sándor: A Laczkó Dezső Múzeum 2018. évi középkori régészeti kutatásai. LDMOnline5 2019.2. 15. (http://www.ldm.hu/sites/vmmuzeum.infornax.hu/files/publikaciok/ldm-online-5-patkai.pdf)
  • Takács Miklós: Adatok Veszprém megye 10-11. századi edényművességéhez. in: Veszprém és környéke a honfoglalás korában (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 8. 1998) 53–67.


Készítette: Pátkai Ádám Sándor régész-muzeológus

Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém