„Országzászló emlékmű” változatai közötti eltérés

A lap 2011. július 19., 10:03-kori változata

Az Országzászló emlékmű a Rákóczi téren található.

Az első világháború után, mikor már adott volt rá a lehetőség, az 1920-as években a városokban, községekben és ahol az
anyagi és tárgyi feltételeket össze tudta a lakosság társadalmi úton hozni, ott a háborúban meghalt katonák, civilek emlékére
építettek emlékműveket, melyeken a hősök nevét megörökítették.
Ez a hősök emlékműve!
Az 1930-as években az országban megalakult az úgynevezett
Ereklyés Országzászló Nagybizottság. E bizottaság javasolta,
pártfogolta az országzászlók felállítását a településeken. Valószínű,
hogy e javaslatra tették ezt Zircen is. Hogyan kezdődött?
A Zirc és Vidéke újság 1936. július 5-i számában a sporthírek
közt elbújtatva nagyon apró betűkkel közli, hogy a sportegyesület
1936. július l-jén megtartott ülésén a sportügyek megtárgyalása
után, az ülés végén vitéz Gajzágó Gyula üv. elnök azt indítványozta,
hogy az egyesület indítson mozgalmat országzászló
felállítására. Az anyagi előfeltételeket úgy gondolja előteremteni,
hogy a község lakossága e nemes hazafias gondolat megvalósítását,
munkanapok jegyzésével segítse elő. Reméljük, hogy
jövő ilyenkor (1937 nyara) a német telepesekkel meglehetősen
beszórt Bakonyunk fővárosának, Zircnek szívében, az ízlésesen
parkosított Rákóczi téren lobogó zászló Zircnek és messze vidéknek
hirdetni fogja a magyar reménységet. Ezután elkezdődött
Zirc lakosságának, szervezeteinek felkészítése az országzászló
megvalósításának ügyében. 1936. augusztus 2-án Wolf
László tanár Országzászlót...? címmel írt igazi hazafias cikket a
Zirc és Vidéke újságban: „Az országzászló a magyar remények
és vágyak hordozója. Az első világháború utáni sanyargató idő,
valamint a magyarságot nyelvéből kiforgatott, az országot megcsonkított
trianoni békeszerződés (kötés) után lesz erő s remény
az újbóli talpra álláshoz, és amiben a szebb és jobb jövőt látjuk,
ez az ország-zászló.
Erezzük sóvárgásunkat, vágyakozásunkat a magyar hon után,
a szabad magyar szó után, de ez nem elég. Nem elég csak lelkünkben
ápolni azt a szent kötelességünket, amelyet semmiféle
határ el nem szakíthat, hanem az érzéseinknek kifelé is kifejezést
kell adnunk. Kell, hogy érzéseink testet öltsenek valamiben,
és ez az országzászló tetejét koronázó esküre emelt kéz.
A közelmúltban Zircen is felvetődött az országzászló felállításának
gondolata. Állítsuk fel az országzászlót és ezzel üzenjünk
azok felé, akik tőlünk várják a szebb idő hajnalát. Nem felejtünk,
állítunk zászlót, és erősítsük véreink reményét, ugyanekkor
magyarságunk mellett is tanúságot teszünk, hogy a szent
magyar haza szeretetében elszakított testvéreinkkel egyek vagyunk
és leszünk. Tanúságot teszünk az országzászló felállításával
a trianoni feltámadásból vetett hitünk és reményünk mellett
is. Kötelességünk, hogy amint az ország sok városa és községe
tette, mi is hozzáfogjunk ennek megvalósításához. És ha
Zirc társadalma összefog, akkor ez a tiltakozás Trianon ellen
nem maradhat meddő, hanem majd egy fél árbocra engedett
zászló fogja hirdetni nemsokára akarásunkat.
A múltat, a hazáért elesett testvéreink küzdelmét kegyelettel
őrzi a hősök szobrán megtestesült dicső magyar katona emléke,
a jövőt, azt az utat, amelyen haladunk, amely célokért küzdenünk
kell, az országzászló esküre emelt keze jelképezi, amelyre
feltekintve nap nap után elmondhatjuk magunkban nemzeti
imánkat: Hiszek Magyarország feltámadásában."
E történelmi írás 60 évvel ezelőtt íródott; kiolvashatjuk belőle,
hogy milyen hazaszeretetre, testvéri együttérzésre hívja fel
Zirc lakosságát, és társadalmi összefogásra egy nemes célért, az
országzászló megvalósításáért.
Az ötlet atyja, vitéz Gajzágó Gyula 1936. augusztus 9-én Mi
a zászló? címmel írt hosszabb felkészítő írást az országzászló
létesítésével kapcsolatban. Bevezetőjében így ír a zászlóról: „A
zászló az emberi szem számára rúdra erősített többszínű selyemdarab,
a lélek számára egy nemzetnek, egyesületnek legbecsesebb,
legkifejezőbb szimbóluma."

Az emlékművet Vándor Ferenc és Stumpf János építette 1937-ben. Zirc társadalmi egyesületei és a község lakóinak összefogásával az Országzászló felvonására készített emlékmű történelmi eseményeket visszaidéző jelképe lett Zircnek. 

Ünnepélyes felavatására 1937. június 20-án került sor. Cser Cézár zirci esperes áldotta meg és szentelte fel.

2004-ben az Országzászló Alapítvány Zirc összefogásával újította fel. Újraszentelése 2004. június 5-én volt Keszthelyi Vazul atya által.

Forrás

Dombi Ferenc kutatásai alapján