Országzászló emlékmű
Az Országzászló emlékmű a Rákóczi téren található.
Az első világháború után, mikor már adott volt rá a lehetőség, az 1920-as években a városokban, községekben és ahol az
anyagi és tárgyi feltételeket össze tudta a lakosság társadalmi úton hozni, ott a háborúban meghalt katonák, civilek emlékére építettek emlékműveket, melyeken a hősök nevét megörökítették.
Ez a hősök emlékműve!
Az 1930-as években az országban megalakult az úgynevezett Ereklyés Országzászló Nagybizottság. E bizottaság javasolta, pártfogolta az országzászlók felállítását a településeken. Valószínű, hogy e javaslatra tették ezt Zircen is.
Hogyan kezdődött?
A Zirc és Vidéke újság 1936. július 5-i számában a sporthírek közt elbújtatva nagyon apró betűkkel közli, hogy a sportegyesület 1936. július 1-jén megtartott ülésén a sportügyek megtárgyalása után, az ülés végén vitéz Gajzágó Gyula üv. elnök azt indítványozta, hogy az egyesület indítson mozgalmat országzászló felállítására. Az anyagi előfeltételeket úgy gondolja előteremteni, hogy a község lakossága e nemes hazafias gondolat megvalósítását, munkanapok jegyzésével segítse elő: " A terv megvalósításához munkanapok vállalása szükséges, mely munkanapok a szükséghez képest vagy természetben, vagy pedig, ha már arra munkaalkalom nincsen, akkor a munkanap 1,50 pengő készpénzben váltható volt meg. Reméljük, hogy jövő ilyenkor (1937 nyara) a német telepesekkel meglehetősen beszórt Bakonyunk fővárosának, Zircnek szívében, az ízlésesen parkosított Rákóczi téren lobogó zászló Zircnek és messze vidéknek hirdetni fogja a magyar reménységet. Ezután elkezdődött Zirc lakosságának, szervezeteinek felkészítése az országzászló
megvalósításának ügyében. 1936. augusztus 2-án Wolf László tanár Országzászlót...? címmel írt igazi hazafias cikket a
Zirc és Vidéke újságban. E történelmi írás 60 évvel ezelőtt íródott; kiolvashatjuk belőle, hogy milyen hazaszeretetre, testvéri együttérzésre hívja fel Zirc lakosságát, és társadalmi összefogásra egy nemes célért, az országzászló megvalósításáért.
Az ötlet atyja, vitéz Gajzágó Gyula 1936. augusztus 9-én Mi a zászló? címmel írt hosszabb felkészítő írást az országzászló létesítésével kapcsolatban. Bevezetőjében így ír a zászlóról: „A zászló az emberi szem számára rúdra erősített többszínű selyemdarab, a lélek számára egy nemzetnek, egyesületnek legbecsesebb, legkifejezőbb szimbóluma. Országzászlónak nevezzük azt a zászlót, amelynél minden vasárnap és ünnepnap a magyar jövendő fiatal (levente) és cserkész csapatok teljesítenek őrszolgálatot, jelezve, hogy fiatal karjaiktól várja a jelen nemzedék, hogy a félárbocra eresztett zászló ismét fellendüljön a magasba.
A sportközlemény és a hazafias érzelmű írások olvasása után Wolf János ipartestületi elnök és dr. Szigethi László ügyvéd, az ipartestület ügyésze az 1936. augusztus 23-án megjelent Zirc és Vidéke újságban elsőként adta a közönség tudomására, hogy az Ipartestület nevében jelentkeztek az országzászló-felállítási mozgalomhoz. Az ipartestület elöljárósága teljes mértékben hozzájárulását adta, és elhatározta, hogy a községben propagálja és mindenben elő fogja segíteni e nemes törekvést. A Zirci Sport Egyesület választmányi ülése az 1936. szeptember 27-én megjelent újságban az országzászló-felállítási mozgalom megindítását, az országzászló-bizottság összeállítását sürgette. Az ülésen dr. Szemmelveisz Ferenc társelnök elnökölt. A sportügyek után: A tárgysorozat utolsó számaként vitéz Gajzágó Gyula részletesen tájékoztatta a választmányt az országzászló felállításával kapcsolatos teendőkről. Ízléses tervet is mutatott a választmánynak. A tervezet szerint zirci vörösmárványból épülne a zászló alapépítménye, és a Rákóczi téri kút előtt a tér kellős közepén lenne elhelyezve.
A terv még nem volt ekkor végleges.
1936. október 10-én a zirci sportegyesület választmányi ülést tartott. Az ülés legfontosabb napirendi pontja az országzászlóbizottság megalakítása volt. Az ülésen dr. Kukányi Béla társelnök elnökölt. Az előadó titkár, dr. Szokoly Frigyes ismertette a vitéz Gajzágó Gyula által a legapróbb részletekig kidolgozott tervezetet, mely a választmányi ülésen megjelent más egyesületi vezetők részéről is a legnagyobb megértésre talált.
Dr. Tóth Aurél indítványára a választmány utasította az ügyvezető elnököt és a titkárt, hogy lépjenek összeköttetésbe az összes zirci társadalmi egyesület és közület vezetőivel, hogy ez a hazafias cél ne csak szép terv, elgondolás maradjon, hanem minél előbb meg is valósuljon. Az ülés zárszava: Hisszük, hogy e nemes mozgalom elől egy egyesület, de Zirc egyetlen polgára sem fog elzárkózni. Az 1936. október 10-én tartott SE-ülés után zirc más egyesületei is sorra tartották üléseiket. Így 1936. október 22-én, csütörtökön az ipartestület, 1936. október 25-én, vasárnap a gazdakör tartotta taggyűlését. A gyűléseken a sportegyesület megbízottai részt vettek és ismertették az országzászló felállításával kapcsolatos terveket. A két egyesület lelkesen fogadta e kezdeményezést és biztosította a kiküldötteket a teljes anyagi és erkölcsi támogatásról. Az ipartestület, az iparoskör és az iparosok részére az országzászló-bizottság tagja lett: Link Nándor, Kaufmann István, Ivancsics Pál, Udvardi Antal, Ott Lajos és Kersch Károly. A gazdakört és a gazdákat pedig
Wetzl Nándor, Gfellner Gyula és Rommer János fogja képviselni az országzászló-bizottságban. A gazdaifjak megbízottai:
Gfellner Jakab, ifj. Wittmann Nándor, Máj Ferenc, Keserű Ferenc és Gfellner János lesz.
1936. november 6-án újabb két egyesület tartotta meg választmányi ülését és fogadta el az országzászló-felállítási mozgalom tervét. Dr. Tóth Aurél egyesületi elnök vezetésével a Bakony egyesület, dr. Scherer János egyesületi elnök vezetésével a turistaegyesület. Mindkét egyesület egyhangú határozattal hozzájárult, hogy a mozgalmat teljes odaadással pártolni fogja.
A két egyesület már pénzadományt is megszavazott. A Bakony egyesület 30 pengőt, a turistaegyesület egész vagyonának egy negyed részét, 15 pengőt ajánlott fel a mozgalom támogatására. Az országzászló-alap így a sportegyesület részéről felajánlott 30 pengővel együtt 75 pengő kezdőtőkével rendelkezik. A Bakony egyesület részéről az országzászló-bizottság tagja lett: Kerscbaummayer henrik ny. igazgató tanító, dr. Körösi Zoltán és dr. Cseresznyés László ügyvédjelöltek, a turistaegyesület megbízottai: dr. Scherer János tb. főszolgabíró és dr. Iker Dezső adóhivatali tisztviselő. Az országzászló-bizottság ideiglenes vezetősége ezúton is felkéri a többi egyesületet és Zirc egész lakosságát, hogy minél több munkanap jegyzésével, illetőleg minél nagyobb pénzösszegek felajánlásával a tehetségekhez mérten mindenki segítse elő az országzászló felállítását.
Az országzászló-bizottság ideiglenes vezetősége felkérésére újabb egyesületek jelentkeztek az országzászló ügyéhez. 1936. november 16-án, hétfőn a Zirci Polgári Olvasókör választmányi ülést tartott, melyen egyhangúlag elfogadta és mindenben a magáévá tette a sportegyesület kiküldötteinek tervével kapcsolatos indítványát. Az országzászló-bizottság tagja lett a polgári olvasókör részéről: Xeravits József, Drkosch Adolf és Kersch György. Az adomány összegéről később határoznak.
1936. november 20. után a leventeegyesület is csatlakozott az országzászló-mozgalomhoz. Vitéz Gajzágó Gyula és dr. Szokoly Frigyes felkereste ez ügyben Veszelovszky Ottó járási testnevelési felügyelőt és dr. Szigethy Lászlót, a leventeegyesület elnökét, akik mindketten biztosították a sportegyesület megbízottait, hogy anyagilag is támogatni fogják az országzászlómozgalmat, a levente ifjak munkájukkal is segédkezni fognak az országzászló alapzatának megépítésénél.
1936. december 22-én tartotta évi rendes közgyűlését a zirci korcsolyázó egyesület. Dr. Szokoly Frigyes indítványozta, hogy járuljanak hozzá az országzászló felállításához. A közgyűlés az indítványt tudomásul vette és az építéshez hozzájárulását biztosította. Hogy anyagiak vagy munkanapok vállalásával segítik az országzászló építését, arról nem írtak le semmit. Az eddigi kutatásokból kiderül, hogy kevés az anyagi támogatás, de egyre többen jelzik részvételüket, segítőkészségüket az országzászló építésének ügyében. A Zirc és Vidéke újság 1936 decemberi számaiban bekeretezve többször reklámoz Magyar bál rendezése címmel az országzászló építése javára. Így hívja fel a nagyközönség figyelmét. Az 1937. január 3-án megjelenő Zirc és Vidéke újságban rövid írás jelent meg a Magyar bálról. A Magyar bál rendezőbizottsága 1936. december 27-én a Kukodaféle vendéglő különtermében megbeszélést tartott. A bizottság
megállapította az országzászlóalap javára rendezendő bál pontos időpontját, és Zirc minden társadalmi osztályából kijelölte a rendezőgárdát. Az időpont 1937. január 9. Helye a legényegyleti épület nagyterme.
Az 1937. január 9-i magyar bál rendezőbizottságában Zirc lakosságának minden társadalmi osztályából volt résztvető. A Római Katolikus Legényegylet nagytermét a rendezők feldíszítették, fénypompával és hangulatvilágítással is felszerelték. A jó hangulatot előidéző teremben először magyar ruhába öltözött párok vonultak be, majd gyors csárdással kezdődött az akkori évek leghangulatosabb zirci bálja, a magyar bál. Vitéz Mészáros István fényképész báli felvételeket készített a résztvevőkről. A hetven rendező tánckedve hamar átragadt a közönségre. A résztvevők közül szinte mindenki táncolt. Stein Ferenc cigányvajda jókedve olyan emelkedetté tette a hangulatot, hogy a zenét játszó Nyári Gyula és nyolctagú zenekara alig győzte a talpalávaló csárdással és az újabb táncdarabokkal. Éjfél után vitéz Mészáros István fényképész néhány magyar nóta eléneklésével kedveskedett a közönségnek. Nótáinak elfogadását hatalmas tapssal köszönte meg a közönség. E bál megtartása és a magyar nóták éneklése élő bizonyítéka annak, hogy Zircen is
akadtak tehetségek, ha rendezni akartak valamit. Nem kell művészekért máshova menniük. A fényesen sikerült este és a hajnali órákig tartó tánc pompás hangulatával mindenkit megelégedéssel töltött el, az erkölcsi siker óriási volt. Az anyagi sikerrel a rendezőség azonban nem volt elégedett, mert az országzászlóalap javára rendezett magyar bál tiszta bevétele csak 10 pengő volt. Elkeseredésre nem sokáig volt oka a rendezőbizottságnak, mert a bált követő héten, úgynevezett felülfizetést adtak a magyar bál javára: összesen 103 pengő felülfizetés érkezett egy hét alatt a magyar bálra a rendezőbizottsághoz. Január 31-ig még utánfizettek 6 pengőt. Ha lassan is, de gyarapodott az országzászló építésére adományozott tőke.
1936 őszén az egyesületekből ideiglenesen összeállt országzászlóbizottság 1937. január 20-án ülés tartott. Az ülésen az országzászlóbizottság tagságát felkérés alapján a következő urak vállalták: Borenich Kálmán, Czakó József, Cséri István, Deutsch Miklós, dr. vitéz Gábor Ödön, Holitscher Károly, dr. Kuntzl Ernő, Létray Gyula, Ligeti Lajos, dr. Luksz Sándor, Nagy Károly, Punk Antal, Lőrinc András, Punk János, dr. Rimaszombati Imre, Scherer Endre, dr. Sült Lajos, dr. Szemmelveisz Ferenc, Szokoly János, Tóth Sándor, Vándor Ferenc, Veress Béla, Wéber Ferenc, dr. Zimay Ödön. Fő irányítójuk továbbra is vitéz Gajzágó Gyula. 1937. február 28-án a gazdakör 50 pengőt fizetett az országzászló építése javára. 1937. március 18-án délután az országzászló-bizottság dr. Kukányi Béla királyi járásbíró elnökletével gyűlést tartott, melyen megválasztották a tisztikart. Elnök: dr. Rimaszombati Imre. Ügyvezető elnök: vitéz Gajzágó Gyula. Pénztáros: Bársony József. Jegyzők: dr. Cseresnyés László, dr. Körösi Zoltán. Választmányi tagok: dr. Cseresnyés
Jenő, Kádár Antal, dr. Kukányi Béla, dr. Scherer János, id. Wetzl Nándor, Wolf János.
A bizottság Vándor Ferenc építészmérnököt bízta meg az országzászló tervének elkészítésével és a munkák ellenőrzésével. Elhatározta a bizottság, hogy a felállítandó emlékművet az előző tervezettől eltérően nem zirci vöröskőből, hanem zirci márványból fogják elkészíteni. Az országzászló felállításával, építésével kapcsolatos munkákra a pályázatot a Zirc és Vidéke újság fogja közölni. A pályázati kiírást és feltételeit sajnos az újságban nem találtam meg.
A munkák befejezésének napját 1937. május 15-re tervezték. Az országzászló felavatásának napját 1937. június 6-ra tervezték. Ez csak terv maradt, mert a határidők csúsztak. Gyűjtőíveket is terveztek, melyeknek kiosztására később kerül sor. A pénztáros Bársony József jelentést tesz a bizottságnak anyagi helyzetükről, mely nem reményt keltő, az egyesületek adományaiból és a magyar bálból 347 pengő folyt be. Bár a pénztáros jelzi, hogy több egyesület később fog fizetni.
1937. március 21-én a község képviselő-testülete rendkívüli közgyűlést tartott, melynek előadója Ligeti Lajos adóügyi jegyző volt. A közgyűlés tárgya: az országzászló felállítása. Az előadó Ligeti Lajos felolvassa az országzászló-bizottság kérelmét, mely szerint a Rákóczi téri parkban az országzászló felállításához az engedélyt kérik. A 11. jkv. 2349/1937. sz. alatt a képviselőtestület egyhangúlag hozott határozatban kimondja, hogy a bemutatott terv szerint az orzságzászlónak Zircen a Rákóczi téri parkban való felállításához hozzájárul. Tudomásul veszi a képviselőtestület, hogy az országzászló felállítási költségét a zirci országzászló-bizottság társadalmi úton biztosítja, viszont az országzászló fenntartását a község vállalja. Határozatunk kihirdetendő, s a fellebbezési határidő letelte után a megyei kisközgyűléshez jóváhagyás végett felterjesztendő. Jegyzőkönyv-hitelesítők: dr. Luksz Sándor, Kersch Ferenc.
Zirc, 1937. március 21. Wolf János bíró.
A megyei kisközgyűlés 590 kgy/8072/937. sz. alatt hozott határozatával a zirci képviselő-testület kérelmét az országzászló felállításával kapcsolatosan jóváhagyta. A kiküldött jegyzőkönyvet a képviselő-testületnek felolvasta Ligeti Lajos adóügyi jegyző. Most már minden engedély megvolt az építéshez, csak egy volt kevés, a pénz. Ennek gyűjtéséről az országzászló-bizottság gondoskodik. Elkészültek a gyűjtőívek, melyeket 1937. április 2-án kiosztottak a gyűjtőknek. Az országzászló-bizottság kéri Zirc közönségét, hogy az országzászló felállításával kapcsolatos munkanapok és pénzadományok jegyzésénél a kiosztott gyűjtőíveken a gyűjtőknél e hazafias mozgalom érdekében minél többen vállaljanak és adományozzanak. 1937. április 4-én dr. Werner Adolf apát úr 100 pengőt, Gsajthay Ferenc 20 pengőt
adományozott az országzászló felállítási költségéhez. A bizottság köszönetét fejezte ki az adományokért.
1937. április 2—11-ig az oszágzászlóra Forrai Mihály és Fehér Károly gyűjtőívén a következő adományok folytak be, melyeket az országzászló-bizottság köszönettel nyugtázott: Összesen 181 pengő 50 fillért fizettek be.
Az országzászló faragott kövét zirci vörösmárvány kőből faragták és építették fel. A zirci vöröskő, a vörösmárvány és a zirci márványkő között sok különbség van. Zirc épületein mind a három fajta kő megtalálható.
1937. április 25-ig a zirci országzászló építése javára Forrai Mihály, Kassza István, Vízer József, Holl András, Villányi István és Kerschbaummayer Károly gyűjtőívén a következő adományokat gyűjtötték be, mely adományokért az országzászlóbizottság köszönetét fejezte ki.
Zirc Járási Takarékpénztár Rt. 20 pengőt fizetett, névtelenül pedig 116 pengőt. Összesen: 116 pengő + 20 pengő = 136 pengőt gyűjtöttek össze.
1937. május 2-án a zirci országzászló javára adott gyűjtőíven további összesen 202 pengő 84 fillér újabb gyűtési összeg szerepel.
Az országzászló építése javára már annyi pénz összegyűlt, hogy az építését megkezdhették. 1937. május 9-i dátummal található pársoros írást, mely a következőt írja: Az országzászló felállításának munkálatai a héten megkezdődnek. Az emlékmű ünnepélyes felavatása június 6-án lesz. Az építés megkezdődött, de az avatás napja más későbbi időpontra tevődött át. Az építést Vándor Ferenc építészmérnök irányította. A szükséges kövek és egyéb anyagok fuvarozását a zirci gazdák díjtalanul végezték.
A fém szerekezeti részeket, zászlótartót, zászlófelvonót Ott László lakatosmester készítette feltehetően, de elképzelhető, hogy részt vettek benne még Wolf Károly és Nesztinger Vilmos lakatosmesterek is.
A faragott kövek közötti hézagokat hasonló színűre készített anyaggal hézagolták (fugázták) ki, mint amilyen színűek a kövek. Tehát igazi mesteri munka.
Az országzászlónak van egy kiegészítő faragott köve, melyet eredetileg sem építettek be a zászlótartó oszlopkőbe, hanem
eléje a talapzatra helyezték el. E kő mellé helyezték el ünnepek alkalmával a koszorúkat, virágokat. A kb. 150—200 kg-os
kőbe faragták bele a 325 000 négyzetkilométerű úgynevezett nagy Magyarország térképét és feliratát: Ilyen volt, ilyen lesz.
Az országzászlókat hazánk feldarabolásának (megcsonkításának) emlékére építették az ország falvaiban, városaiban
(Trianon, 1920). A II. világháború alatt vagy közvetlen utána a jelmondatos követ valaki, eddig ismeretlen személy (személyek) betették az országzászló előtt lévő vízmedencébe, amit később valamiért betemettek a kővel együtt, így a kő
épségben megmaradt. 1991-ben a követ a medence kiásása közbe találták meg, melyet a városvédő és szépítő egyesület,
valamint a polgármesteri hivatal szállította el biztonságos helyre további megőrzés céljából.
1937 májusában az építés megkezdésekor felavatási napot is megjelöltek, 1937. június 6-át. E határidő eltolódott valamivel későbbre. Az 1937. június 6-án megjelenő Zirc és Vidéke újságba az országzászló-bizottság az országzászló
felavatási ünnepélyére tesz közzé meghívót.
Meghívó:
„Zirc társadalmi egyesületei és a község lakói hazafias áldozatkészségének eredményeként folyó évi június 20.-án Zirc község közönsége országzászló avatási ünnepséget rendez. Ez az országzászló legyen magyar lelkiismeretünk örök
figyelmeztetője, amelyre ha feltekintünk, jusson eszünkbe a múlt sok mulasztása, a jelen minden szomorúsága és jobb jövő
ígérete. Ha ily lélekkel álljuk körül ezt a zászlót és a nemzetépítő munkát áldozatos szívvel vállaljuk, végezzük, meg fogjuk érni széttépett, megcsonkított hazánk feltámadását.
Hazafias szeretettel hív és vár mindenkit a zirci országzászló-bizottság."
A meghívó után még a tér rendezését, díszítését végezték el. Elérkezett 1937. június 20. az országzászló avatásának napja. Zirc közönsége június 20-án avatta fel országzászlóját. Az ünnepség fél tíz órakor az apátsági templomban ünnepélyes nagymisével kezdődiött, mely után az emlékműnél hazafias műsoros ünnepély tartottak.
Az emlékművet Vándor Ferenc és Stumpf János építette 1937-ben. Zirc társadalmi egyesületei és a község lakóinak összefogásával az Országzászló felvonására készített emlékmű történelmi eseményeket visszaidéző jelképe lett Zircnek.
Ünnepélyes felavatására 1937. június 20-án került sor. Cser Cézár zirci esperes áldotta meg és szentelte fel.
2004-ben az Országzászló Alapítvány Zirc összefogásával újította fel. Újraszentelése 2004. június 5-én volt Keszthelyi Vazul atya által.
Forrás
Dombi Ferenc kutatásai alapján
Dombi Ferenc: A zirci országzászló története. In.: Zirc és Vidéke 1997. 04., 05., 06., 07., szám
