Szabó Imre (r. k. püspök, tanár, író)

SZABÓ Imre (Békás, 1814. október 10. – Szombathely, 1881. február 28.) római katolikus püspök, tanár, író. 1869-től tagja az MTA-nak.

Élete

Pápán, majd Győrben járt középiskolába. Tanára, Czuczor Gergely biztatta írásra. 1831-től Pesten papnövendék, 1837-ben szentelték pappá. 1838-tól a Veszprémi Szeminárium tanára. 1845-től plébános Csicsón, majd a budapesti egyetem hitszónoka, 1848-ban a Katholikus Néplap alapító szerkesztője. A szabadságharc alatti magatartása miatt vidékre helyezték. Felsőiszkázon plébános, majd két évig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. 1869-től veszprémi kanonok, 1871-től szombathelyi püspök. 1861-től négy ciklusban, Deák-párti programmal országgyűlési képviselő volt. 1870-ben részt vett az I. Vatikáni Zsinaton. Írásaival mindenek előtt a falusi embereket kívánta szolgálni. Erkölcsnemesítő színdarabokat fordított, népies elbeszéléseket írt.

Művei

• Tanácsadó a falusi nép számára. Pest, 1848.
• Az egyház hivatása új alkotmányunk irányában...Pest, 1848.
• A zsellér leány. (elb.) Esztergom, 1850.
• Elveszett fiú. (elb.) Esztergom, 1851.
• Néphez alkalmazott egyházi beszédek...Eger, 1854.
• A falu őrangyala. (r.) Eger, 1862.
• Rozzant szekér, sánta ló. (elb.) Pest, 1865.
• Népnevelési egyletekről. Esztergom, 1868.
• Egyházi beszédek. 1-3. köt. Budapest, 1903.

Irodalom

• FÜSSY Tamás: Szabó Imre püspök emlékezete. Budapest, 1881.
• GÉFIN Gyula: A szombathelyi egyházmegye története. Szombathely, 1929.