Szent Mihály templomrom (Papsoka vagy Siskei templomrom)

	Szent Mihály templomrom (Papsoka vagy Siskei templomrom)
	Helye:	Balatonfüred, Vázsonyi u. 18.
	Építési adatok
	Építés éve :	Kr. után II. század
	Építtető:
	Tulajdonos:
	Felújítva :

Papsoka nevével az Árpád-kori oklevelekben találkozhatunk először 1211-ben, mely falut Kék és Füred mellett említi. II. András király összeíratta Oros volt tihanyi apát kérésére a tihanyi apátság birtokait. Ebben, az apátság javai között írták le „villa Poposca" nevét. A régi temetőben álló templom melletti elpusztult falu Papsoka, a templomrom pedig az oklevélben szereplő Szent Mihály egyház volt. A tihanyi bencések birtokára utal a Papsoka helységnév, melynek jelentése pap falva, pap birtoka. A templom a török időkben elpusztult, a tetőzete leégett. 1861-ben Rómer Flóris műemléki útjai során vázlatos alaprajzot készített, amelyen a nyolcszög három oldalával záruló szentélyű templom látható. Lerajzolta az akkor még meglévő egyszerű csúcsíves ablakait, és a szentély csúcsíves diadalívét. Rajza, a templom körül kerítést tüntet fel. A régi temetőben álló középkori templomrom környékén Récsey Viktor 1895-ös feljegyzése alapján Rhé Gyula római törmeléket (tegulae) figyelt meg. A Balatonfüredi Idegenforgalmi Hivatal költségén, vezetőjének Zákonyi Ferencnek kérésére 1953-ban Kiss Ákos végzett kisebb feltárást. Valter Ilona 1964-es és 1965-ös ásatásaiból derült ki, hogy a templom falainak jó része egy több épületből álló római kori település épületeinek falaira épült. Kutatásainak eredményeit, a leletanyag részletes bemutatásával a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményeiben tette közzé. Megfigyelései szerint, a román, illetve gótikus templom nagy része római kori falakra épült. Két építési periódust figyelt meg, az első a Kr. után II. századra tehető, ami a település kiépítésével van kapcsoltban, a második nagyobb átalakítással, kibővítéssel járó periódus a Kr. után IV. századra keltezett. Az épületegyüttes késő római használatát az ásatások során előkerült késő római kori érmek, kerámiatöredékek, és freskótöredékek igazolják. A templom hajójában feltárt sírban, mely a templom közepén a diadalív előtt feküdt, XII. sz.- i értékes román kori körmeneti keresztet találtak. Késő császárkori sírokat találtak a Siske-forrás fölötti határrésztől egészen a templomromig tartó területen. A templomromnál megtalált sír leletei közé tartozott a Magyar Nemzeti Múzeum törzsanyagába tartozó üvegkorsó, és illatszeres üveg. Az ásatások utáni helyreállítás során megmaradt a romjelleg, az eredeti épületet téglafal kiegészítések láttatják.

Források

• Magyarország régészeti topográfiája: Veszprémi járás; írta: éri István et al. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1969. 40 p.
• Valter Ilona, Koppány Tibor, Gedeon Tihamér, Nemcsics Antal, Lengyel Imre Zimmer Károly: A Balatonfüred-temetői templomrom feltárása és helyreállítása[1]
• Palágyi Sylvia: Balatonfüred római kori temetői és sírjai. Balatonfüred: Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2017. 15. p.

Kép forrása

• Várlexikon[2]

"Az egyetlen templomrom, ami a római korból itt maradt." A Balatonfüred Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság 3/2023. (XI. 21.) határozata alapján