A lap 2011. július 14., 10:47-kori változata

VÁRNAI Zseni (Nagyvázsony, 1890. máj. 25.–Budapest, 1981. okt. 16.) költő, író. Peterdi Andor felesége.

Élete

Nagyvázsonyban töltötte kora gyermekéveit. Apja eredetileg szabómester volt, de csárdát bérelt a falun kívül, majd kaszinót nyitott Nagyvázsonyban. Várnai Zseni egyik legemlékezetesebb gyermekkori élménye volt, amikor vándorszínészek érkeztek a faluba és előadásaikat Várnaiék frissen induló kaszinójában tartották. A négyéves Zseni játszani szeretett volna. A társulat vezetője végül vele játszatta el az árva lány szerepét. A helyiek forró ünneplésben részesítették a kis színésznőt. Az elemi iskola első osztályát végezte szülőfalujában. Utána a család (mivel a kaszinó megbukott és mindenüket elárverezték) Budapestre költözött. 1098-ban diplomát szerzett az Országos Színészegyesület Színiiskolájában, de színpadon nem lépett fel. Várnai Zseni férjével, Peterdi Andorral is többször járt Nagyvázsonyban. Születtem a Bakonyban című versében állított emléket szülőfalujának. Egykori lakóházukat (Kinizsi u. 39) emléktáblával jelölték meg 1990-ben, születésének 100. évfordulóján és ekkor vette fel a helyi általános iskola Várnai Zseni nevét.

Irodalom

• SZABÓ Ervin: Proletárköltészet. ~ verseskönyve alkalmából. = Nyugat, 1914. 1. Köt.
• BÖLÖNI György: ~ válogatott versei. = Csillag, 1955. 2. sz.
• BALÁZS Mihály: ~. = Írók, képek. Írók, költők gyermek- és ifjúkora. Budapest, 1970.
• MAJOR Ottó: In memoriam ~. = Új Tükör, 1981. 43. sz.
• VEDRES Vera: In memoriam ~. = Élet és Irodalom, 1981. 43. sz.