„Waldstein János” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb WALDSTEIN János (Nagymegyer, 1809. aug. 21.–Bécs, 1876. jún. 3.) régész, festőművész, államférfi. =Élete= Csallóközi...”) |
a |
||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Waldstein_Janos.jpg|200px|thumb]] |
| − | WALDSTEIN János (Nagymegyer, 1809. | + | WALDSTEIN János (Nagymegyer, 1809. augusztus 21. – Bécs, 1876. június 3.) régész, festőművész, államférfi. |
=Élete= | =Élete= | ||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
*SINGER Ábrahám: Palota város történetéből. Várpalota, 1921. | *SINGER Ábrahám: Palota város történetéből. Várpalota, 1921. | ||
*Széchenyi István és Waldstein János keleti utazása 1830-ban. (Kiad.,bev.: KÁLNOKY Hugó. Előszó: SZEKFÜ Gyula.) Budapest, én. | *Széchenyi István és Waldstein János keleti utazása 1830-ban. (Kiad.,bev.: KÁLNOKY Hugó. Előszó: SZEKFÜ Gyula.) Budapest, én. | ||
| − | *TOLNINCS István: Gróf | + | *TOLNINCS István: Gróf Waldstein János életének és korának emlékezése. 1–3. rész. = Pal. Újs, 1994. 13–15. sz. |
| − | *TOLONICS István: Gróf | + | *TOLONICS István: Gróf Waldstein János (1809–1876). Országos és palotai tevékenységének emlékezése. Várpalota, 1999. |
[[Category:Életrajzok]] | [[Category:Életrajzok]] | ||
A lap jelenlegi, 2016. május 1., 13:25-kori változata
WALDSTEIN János (Nagymegyer, 1809. augusztus 21. – Bécs, 1876. június 3.) régész, festőművész, államférfi.
Élete
Csallóközi és (felesége, Zichy Terézia révén) a várpalotai uradalom tulajdonosa, ungi főispán. Széchenyi István barátja és eszmetársa, 1830-ban az Al-Duna szabályozását megelőző utazásban társa. Lehajóztak Konstantinápolyig, az utazásról mindketten naplót vezettek. Művészetbarát, mecénás lelkületű földesúr volt. Tevékeny szerepet vállalt az ország közéletében, elsősorban a tudományos és a művészeti életben. Ybl Miklós tervei szerint újjáépíttette, könyvtárral, képtárral és régiségtárral látta el az 1860-ban leégett palotai Zichy-kastélyt. A könyvtárterem freskóit Pállik Béla festőművésszel készíttette. (Ma már csak a mennyezet freskója látható.) Palotán 1861-ben ispotályt létesített, amelynek épülete ma is áll. Nevében második felesége, Kálnoky Adél 1876-ban megalapította a Nepomuki Szent János Zárdaiskolát. Sokat tett a környék régiségeinek felkutatásáért. Végakaratának megfelelően Várpalotán helyezték örök nyugalomra, a városban utcanév őrzi emlékét.
Irodalom
- NAGY Iván: Magyarország családai..9. Köt. Pest, 1865.
- RÓMER Flóris: A Bakony...Győr, 1860.
- Magyar nemzetségi zsebkönyv. 1. Főrangú családok. Budapest, 1888.
- SINGER Ábrahám: Palota város történetéből. Várpalota, 1921.
- Széchenyi István és Waldstein János keleti utazása 1830-ban. (Kiad.,bev.: KÁLNOKY Hugó. Előszó: SZEKFÜ Gyula.) Budapest, én.
- TOLNINCS István: Gróf Waldstein János életének és korának emlékezése. 1–3. rész. = Pal. Újs, 1994. 13–15. sz.
- TOLONICS István: Gróf Waldstein János (1809–1876). Országos és palotai tevékenységének emlékezése. Várpalota, 1999.
