Zirci vendéglők egykor VII. Kismalom, Weisz Mór, Resti, Punk Antal
Kismalom
Ma csak utcanevek - Malom utca és Forrás köz – és a Malom patak név őrzik az egykori fürdő- és vendéglátóhely, és gőzmalom meglétét. Pedig ha az 1857-ben készült térképre nézünk, látható, hogy milyen nagy vízfelület volt ezen a helyen, majd később egy szabályozott tó is. A terület fejlesztése az egykor helyi viszonylatban híres - sőt olykor hírhedt gyógyszerészhez - Véssey Józsefhez fűződik, aki 1900 körül nagy ambíciókkal érkezett Zircre és gyógyszertárát egy idős hozzáértő úrra bízta. Őt a helyi közélet érdekelte, még bírónak is megválasztották Zircen. Mivel gyógyszerész volt, elemezte a Malom patak vizét, megállapította, hogy kitűnő, mélyről jövő víz, amely palackozásra is alkalmas lett. A Kismalomnál a malom mellett épült lakóház, istállók, fészer és kőből készült ólak. Fürdőtelep is létesült: 1912 nyarán megnyílt a „zirczi kismalomkúti római fürdő. Férfiak és nők részére felváltva nyitva” hirdette saját lapjában, a Bakonyi Híradóban. A fürdőtelepet továbbfejlesztve vendéglőt is nyitottak. Ezt Bak Ádám egykori pincér működtette, ahol ”a közönséget jó borokkal és ételekkel” igyekezett kiszolgálni. Még tűzoltóbált is rendeztek. A zirciek kis sétával érték el a vendéglőt, hétvégi, délutáni program volt egykor, hasonlóan, mint a séta a kardosréti csárdához. Bak Ádám halála után Streibl Elek lett a Kismalom új vendéglőse az 1930-as években.
= Weisz Mór (1854-1936) = zsidó vendéglős és szikvízgyáros volt Zircen. A Kossuth Lajos utca 6. szám alatt volt a vendéglő, a ház udvarában a zsinagóga. A vendéglő az 1930-as évek elején még működött, a későbbiekről nincs adat. Zircen több helyen volt kóser vágás, a sachter Baumel Sámuel volt, aki a Deák Ferenc utcában lakott. Weisz Mór a zirci zsidó temetőben van eltemetve, feleségével és lányával egy sírban.
A vasúti resti
kellemes, színvonalas hely volt a háború előtt. Vízer János és felesége, Irénke vezette. A restinek nemcsak belső helyisége volt, a bejáratánál az árnyat adó hársfák alatt néhány asztalt is elhelyeztek. Akkoriban a vonatok hosszabb ideig álltak az állomáson, a gőzmozdonyok Zircen tudtak vizet venni. Az utasok le tudtak szállni, bementek egy-egy pohár italra a restibe. De a zircieknek is egy kisebb szórakozás volt, hogy lesétáltak az állomásra, nézegették a vonatokat, az utazókat, ettek vagy ittak valamit. Ugyancsak ide tértek be a közeli sportpályáról egy-egy meccs után a szurkolók, vagy azok a polgárok, akik vasárnaponkénti sétájuk után a park hársfasorán végigmenve hazafelé itt fogyasztottak valamit.
= Punk Antal (1890-1980) = édesapja, Punk József Porváról az 1890-es évek elején vándorolt Zircre, ahol a Reguly utca 6. szám alatt vendéglőt nyitott. A századfordulón beindult építkezések következtében sok fogyasztó volt, jól ment az üzlet. Fia, Punk Antal 9 évig tartó katonai szolgálata és olasz hadifogsága (1911-1920) után 1920-ban vette át édesapja vendéglőjét, ahol, mint képzett mészáros elsősorban vágóhidat üzemeltetett. Kocsmája a mészárszék mellett egy kis szobában volt. Nem volt jelentősebb forgalma. A kocsma működésének rendje volt. Reggel egy pálinkára tértek be az emberek, délelőtt a Lókútról érkező fuvarosok kis felvágottat vettek, fröccsöt ittak hozzá. A bort mindig Arácsról és Csopakról szalmával bélelt lovas kocsival hozták. Az iparosok estefele látogatták a kocsmát. Vasárnap a férfiak a miséről hazafelé bementek egy italra. A kocsmában mindenkinek megvolt a szokott helye, mindig ugyanoda ültek a lókútiak, az iparosok a középső asztalnál szerettek ülni.
Cuhavölgyi Klára
Forrás
- Bakonyi Híradó c. lap, megjelent Zircen 1911-1920 között szórványosan. Szerk. Véssey József
- Zirc és Vidéke korabeli lapszámai
Képeslap a Kismalom tóról 1920-as évek
Hirdetés a Bakonyi Híradó c. lapban 1913.
A resti kerthelyisége. Szemben áll Vizer János
Az ajtóban áll Punk József és felesége. 1920-as évek vége
