A Balatonalmádi Gyermekszanatórium és sorsjegyének története
A Balatonalmádi Gyermekszanatórium sorsjegye 2013-ban vásárlás útján került a tulajdonomba. A sorsjegy és az épület történetét a Veszprémi Hírlap korabeli tudósításai alapján kívánom felvázolni.
Széll Kálmán, Rákosi Jenő, Pallavicini Ede őrgróf, Bezerédy Viktor, dr. Óvári Ferenc, dr. Lichtenberg Kornél és dr. Fodor Oszkár közreműködésével a Dunántúli Közművelődési Egyesület kebeléből indult az a mozgalom, amelynek eredményeként 1910. február 27-én megalakult a Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület. A mozgalom élére, mint kormányzó elnök, gróf Zichy János vallás- és közoktatási miniszter került. A mozgalom fő patrónusául Zsófia hercegnőt kérték fel.[Jegyzetek: 1][Jegyzetek: 2] Zsófia hercegnő Chotek Zsófia grófnő néven született 1868-ban, 1900-tól Ferenc Ferdinánd trónörökös felesége, ekkortól használta a Hohenberg hercegnő címet.[Jegyzetek: 3] 1914. július 28-án, férjével együtt, Szarajevóban merénylet áldozatául esett.[Jegyzetek: 4]
Hohenberg Zsófia hercegnő első és egyetlen magyarországi szereplésének azt a mozgalmat választotta, amelynek célja a magyarság erejének növelése, feladata a szegény gyermekek egészségének javítása, helyreállítása volt.[Jegyzetek: 5]
A szanatóriummal kapcsolatos első említést a Veszprémi Hírlap 1910. március 6-ai számában olvashatjuk: „A múlt vasárnap Budapesten nagy értekezlet volt a gyermekvédelem ügyében. Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök elbűvölő szózata a szívekig hatott, s az értekezlet üdvös határozatai, azt hisszük nemsokára testet öltenek, s a Balaton vidéke mihamarabb egy áldásos intézménnyel, a gyermekszanatóriummal fog szaporodni."[Jegyzetek: 6] Ettől kezdve több városban, intézményben folyamatosan gyűjtést rendeztek a gyermekszanatórium javára.[Jegyzetek: 7][Jegyzetek: 8][Jegyzetek: 9]
Óvári Ferenc Rufi Pál megbízottjaként a veszprémi káptalantól Balatonalmádiban földterületet kért az Országos Gyermekszanatórium Egyesület részére. 1910. április 16-án 1000 négyszögöl területei át is engedtek, majd júliusban és augusztusban hozott döntésük alapján 2000 négyszögöl ingyen, 2000 négyszögöl két koronás ölenkénti áron került az egyesület tulajdoná ba. 1911. március 24-én engedélyezték a Gyermekszanatóriumnak, hogy a nádast a telep irányába 100 méter szélességben kiirthassák és ott fürdőházat építtessenek. A fürdőt csak a szanatórium lakói vehették igénybe.[Jegyzetek: 10] A gyermekszanatóriumi tanács megállapodott, hogy az első balatoni gyermekszanatóriumot Hoepfner Guidó tervei alapján építik fel. Méltányolta a pénzügyminiszter is a létesítést, tárgysorsjátékot engedélyezett, a sorsjegyek megrendelhetők voltak a Balatonalmádi Gyermekszanatórium sorsjáték irodájában a Budapest, Korvin tér 1. szám alatt. A sorsjegy ára 1 korona.[Jegyzetek: 11] Az építkezés 1910 októberében indult.[Jegyzetek: 12]
Az Országos Gyermekszanatórium Intézőbizottsága dr. Bezerédy Viktor államtitkár elnöklete alatt Budapesten dr. Óvári Ferencet bízta meg a szanatórium ügyeinek vitelével. A Budapesti Szent Vince Egyesülettől 4 apácát ápolónőnek vettek fel, akik az ellátásról gondoskodtak. Orvosnak dr. Lenkei Vilmos Danit választották. Az almádi építkezésre 52000 koronát utalványoztak, a megnyitást június 16-ára tűzték ki.[Jegyzetek: 13] Az intézmény felavatására nagy ünnepség keretében 1911. július 30-án került sor.[Jegyzetek: 14] 1912 májusában említik először, mint Zsófia Gyermekszanatórium.[Jegyzetek: 15] Fenn állása során az intézményt többször bővítették, átépítették, majd 2005-ben lebontották.[Jegyzetek: 16]
E cikkből láthatjuk, hogy a filantrópia milyen nagy társadalmi szerepet játszott a 20. század első harmadában a korabeli Magyarországon.
A sorjegy 165x115 mm méretű, fekvő téglalap alakú, kétoldalas nyomat. Leírása, előoldal: bal oldalon gyermekek sorban várakoznak bebocsátásra várva egy épület bejáratánál, jobb oldalon Balatonalmádi és a Balaton látképe. A jobb felső sarokban elhelyezett sorszám alatt több sorban a következő felirat szerepel: SORSJEGY A BALATONALMÁDI Gyermekszanatórium JAVÁRA RENDEZENDŐ TÁRGYSORSJÁTÉKRA. A szöveg alatt aláírások és az aláírók titulusai olvashatók. (Dr. Óvári Ferenc sorsjegy bizottsági elnök, Széli Kálmán titkos tanácsos díszelnök, Rákosi Jenő társelnök, Dr. Baránszky Gyula főpénztáros, Fodor Oszkár főtitkár.) A hátlapon az engedélyezéssel és a játéktervvel kapcsolatos szöveg olvasható, feltüntetve a húzás időpontját is. A keretezésen kívül, legalul, középen a nyomda neve és címe szerepel (RÉVAI ÉS SALAMON, BUDAPEST, VIII., ÜLLŐI-ÜT 1.)
Ezúton is megköszönöm Édesanyámnak, valamint Czuczor Sándornak és Schildmayer Ferencnek a cikk megírásához nyújtott segítségét.
Jegyzetek
- ↑ Béry László (szerk.): A magyar filantrópia könyve. Budapest 1929. p. 323-324.
- ↑ Fodor Oszkár: Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület 5. működési jelentése az 1914-es évről. Budapest 1915. p. 5-80.
- ↑ Gonda Imre-Niederhauser Emil: A Habsburgok. Budapest 1987. 340. p.
- ↑ Taylor, Alen J. P.: Az első világháború képes krónikája. Budapest 1988. 12. p.
- ↑ Fodor Oszkár: i. m. p. 9-10.
- ↑ Veszprémi Hírlap 1910. március 6. XVIII. évfolyam, 10. szám, 7. p.
- ↑ Veszprémi Hírlap 1910. július 31. XVIII. évfolyam, 31. szám, 4. p.
- ↑ Veszprémi Hírlap 1910. augusztus 14. XVIII. évfolyam, 33. szám, 5. p.
- ↑ Schildmayer Ferenc: Balatonalmádi története a polgári korban In: Kredics László-Lichneckert András (szerk.) Balatonalmádi és Vörösberény története. Balatonalmádi. 1995. 573. p.
- ↑ Schildmayer Ferenc: i. m. 460. p.
- ↑ Veszprémi Hírlap 1910. november 6. XVIII. évfolyam, 45. szám, 4. p.
- ↑ Veszprémi Hírlap 1911. július 30. XIX. évfolyam, 31. szám, 2. p.
- ↑ Veszprémi Hírlap 1911. május 21. XIX. évfolyam, 21. szám, 5. p.
- ↑ Veszprémi Hírlap 1911. július 23. XIX. évfolyam, 30. szám, 4. p.
- ↑ Veszprémi Hírlap 1912. május 12. XX. évfolyam, 19. szám, 4. p.
- ↑ Schildmayer Ferenc: A régi Balatonalmádi képes levelezőlapokon. Balatonalmádi-Veszprém 2006. 94. p.
