Kisfaludy Galéria

A Helyismeret wikiből

BALATONFÜRED, KISFALUDY SÁNDOR UTCA 1.


Az egykori mozi épülete ma
A helyileg védett épületet moziként ismerik a fürediek, új funkcióját és nevét a 2006-ban történt átépítés után kapta.

Mozivá alakítása előtt itt működött évtizedekig a Kisfaludy vendéglő. Egy téves adat nyomán az épületet gyakran azonosították a fürdőtelep keleti részén állt egykori Arany Szarvas vendéglővel.[1] (Az 1826-os nagy tűzben leégett alsó traktérházat nem építették fel újra, helyette egy régebbi épületet bővítettek ki a vendégek fogadására. Ez lett az Arany Szarvas vendéglő. Már 1827-ben megnyílt, amint arról a Hazai és Külföldi Tudósításokban megjelent márciusi savanyúvízi hirdetés szólt. Ez a 15 szobával és egy tágas ebédlővel rendelkező épület „az Arany Szarvashoz nevezetű Címert fogja viselni.”[2] 1836-ban zsidó étteremként írnak az Esterházy kúria alatti apátsági területen álló épületről, az 1840-es térképen is itt, a fürdőházak mögött húzódik izraelita vendéglő felirattal. A hosszú épület az 1858-as térképen is látható, a zsidó étterem még 1863-ban is a régi fürdőházban van. Az 1869–71-ig épült fürdőpalota építése során tűnt el. Nevével többet nem találkozni a korabeli forrásokban, a zsidó vendéglőt 1780-ban már a nyugaton álló istállóknál jelölik.)

1837-ben a leégett istállók pótlására a telep nyugati részén, a hidegfürdő közelében újat építettek. Itt már van az istálló közelében egy kis „köz borház”[3] is. 1863-ban még mindig a hideg fürdőkkel szemben lévő kis étház szolgálja ki a szerényebb igényű vendégeket, „itt ízletes házi ételek, olcsó áron kaphatók.”[4]

1863-ban a fürdő német nyelvű ismertetőjében már névvel szerepel a hidegfürdővel szemben álló, „ugynevezett „Mihály” vendéglő, ahol egyszerű és olcsó, de azért jó a koszt.[5]

1871-ben, 1873-ban név nélkül említik ezt a kis étkezőházat, amely azonos lehetett a későbbi levelekben, leírásokban gyakran emlegetett Katona-féle vendéglővel. 1878-ban már megnevezték bérlőjét is. „Katona Ferencz étterme. Az alsó sétatér délnyugoti végén, a templom felé van ezen vendéglő, mely bár másodrangu, de konyhája jó, és izletes. Bora és söre jó.”[6]

1884-től már Kisfaludy vendéglőként található a vendégnévsorokban, ismertetésekben. 1885-ben a fürdőhely német nyelvű leírásában is ezen a néven említik a telep negyedik, a fürdőházzal szemben álló, Kisfaludyhoz címzett („zum Kisfaludy”) éttermét.[7]

1887-ben a Balaton-Füred című lap bérlőváltozásról számolt be: A Kisfaludy vendéglőt eddig bérlő Fodor József Siófokra ment. „A vendéglő új bérlője szintén derék magyar ember, ki – mint ő mondja – „én csak a csárdás vagyok”, s már is nagy pártolásban részesül, s hisszük, hogy a fürdő-közönség is, legalább annak magyar eleme, pártolásba fogja részesíteni; mert meggyőződésünk szerint mind előzékenysége, igazi magyarsága a magyar embert vonzani fogja. Sok szerencsét vállalatához.” [8]

A helyi lap már az első évben dicséri az új bérlőt. „A vendégek figyelmébe nem tudjuk eléggé ajánlani Sándor István urnak „Kisfaludy”-hoz czimzett vendéglőjét, ahol a legjobb és legízletesebb ételek és italok kaphatók. A kiszolgálás példásan gyors és tiszta s a derék vendéglős mindent elkövet, hogy vendégei igényeit kielégítse. Az egész személyzet magyar s az étlap olcsó. Ismételten felhívjuk rá a közönség figyelmét.”[9]

Az 1889-ben készült térképen ezen a helyen egy hosszú épület látható „Cseléd-lak, átalakítandó vendéglővé és bérházzá.” jelöléssel, ennek a nyugati végén lehetett a Kisfaludy. Ebben az évben nagy változások történtek a fürdő területén, tervezik az új fürdőhöz méltatlan épületek elbontását is. 1893 nyarán még nem írnak változtatásról:„Vendéglő 4 van az intézetben: a Grand Hotel, az Eszterházi(!)-fogadó, a „Kisfaludy” vendéglő és az izraelita vendéglő.”[10]

1894 júniusában már az újonnan épített két vendéglőről írnak, amelyeket pár nap múlva a vendéglősök is elfoglalnak.[11]

Ekkor már megnevezték a sétány melletti két új épületet, „amelyekben a „Kisfaludy” és a „Balaton” című kávéházak és vendéglők valának, melyekről gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra.”[12]

1898-ban Rörich György a vendéglő bérlője távozott Almádiba. Tíz évvel később, 1908-ban Szüts és Balika, a Grand Hotel éttermének bérlői átvették a Kisfaludy vendéglőt is, ahol reklámjuk szerint „kitűnő minőségű polgári étkezés kapható. Elsőrendű balatonvidéki fajborok. Állandóan friss pilseni, müncheni Paulaner és Dréher-féle koronasör. A nagyérdemű nyaralóközönség szíves pártfogását kérjük tisztelettel Szüts és Balika vendéglősök."[13]

Egy Füredre látogató újságíró így számolt be a látottakról: „Aki Füreden járt bizonnyal ismeri ezt a kedves fekvésű vendéglőt, mely ott fekszik a Balatonnak partján, honnan végigtekinthetni az egész csillogó tavon. Ez is az ő bérletük. Újonnan alakítva itt is minden. Kényelem, jó italok, figyelmes kiszolgálás minden részen…”[14]

A következő két évben már valószínűleg nem nyitott ki az étterem, még 1911-ben is zárva volt, amit többször hiányoltak is az egykori vendégek. „A parti sétány egyik legszebb pontján építtette ujra díszesen Kovács Ábel a régi jó hírnevű „Kisfaludy” vendéglőt. Ez volt a szerényebb igényű nyaralók legkedvesebb vendéglője és vidékünk úri népének találkozó helye, a falubeli honorátiorok kasinója. … bérbeadatlanul, üresen, elhagyatva, omladozóban áll ez a gyönyörű árnyas vendéglő és nagy pénzen épült verandája.” Mivel Füreden kevés a földszintes szoba, a cikkíró azt javasolta, hogy szívbeteg vendégeknek alakítsanak ki benne lakószobákat. [15]

A helyi lap szerint Füreden hiányzik a másodrangú vendéglő, mint amilyen egykor a „Kisfaludy” volt, ahol kisebb vagyonú birtokos, tisztviselő, hivatalnok is kibírta az árakat.[16] Hova lett a régi jó hírű Kisfaludy-vendéglő? – tette fel a kérdést az újságíró.

1913-ban a fürdő vezetése elhatározta, hogy „mozgószínházzá alakítják” úgy, hogy benne egy kisebb színpad is elhelyezést nyerhessen.[17]

1914-ben már biztos, hogy megvalósul a terv: „A jelen évben felépül a mozgószínház, színi és kabaré előadások számára felszerelt színpaddal, ahol elsőrangú és változatos program keretében naponkint tartatnak előadások.”[18]

1914. március 29-én a helyi lap már arról tudósított, hogy hamarosan megnyílik a mozi a fürdőtelepen. „A közeledő fürdőidény vendégei ugyancsak nem kis meglepetéssel fogják látni, hogy a korral haladó és agilis fürdőigazgatóságunk mily sokféle módon gondoskodik szórakoztatásunkról, ami egy modern fürdőhelynek épp oly elsőrendű kötelessége, mint a kényelem, vagy a figyelmes és pontos kiszolgálás, mert hiszen a szórakozás adja meg a savát és borsát az egész fürdőéletnek. Ma már ugy a nagyváros, mint a falu lakója alig lehet meg a tanulságos, mulattató és látványos mozielőadások nélkül és ezért határozta el fürdőnk kiváló vezetősége, hogy a hasznavehetetlen színház helyett a már évek óta üresen álló Kisfaludy-vendéglőt átépítteti úgy mozi-, mint színielőadás céljaira, mely határozatával az összes magyar fürdőket megelőzte. Az átalakítási munkálatok már megkezdődtek és néhány hét múlva pompás, 260 ülőhellyel ellátott moziépület áll majd Balatonfüred vendégeinek rendelkezésére. A bérbeadásra irányuló tárgyalások szintén megindultak már és úgy tudjuk, hogy a Balaton-mozgó[19] vállalkozó szellemű tulajdonosa tartja majd oda bevonulását, aki elsőrendű előadásaival bizonyára nagyban hozzá fog járulni vendégeink mulattatásához.”

1914. július elejére befejezték az átalakítást. „A fürdőtelepnek talán a legszebb helyén épült Kisfaludy-vendéglő, mely már évek óta teljesen lakatlanul állt, az idén – tudvalevőleg – kitűnő üzleti érzékre valló elhatározással és a közönség kellemes szórakoztatását szem előtt tartva – az immár elmaradhatatlan mozielőadások céljaira alakíttatott át. Ezért is nevezték el az uj mozit „Kisfaludy-mozgó”-nak. Az épület egészen uj és kényelmes berendezéssel (ruhatár, cukrászda, előterem) csütörtökön, e hó 9-én nyittatik meg egy fényes előadás keretében és azontúl naponta két előadás lesz benne ugy a gyermeksereg, mint szülőik mulattatására. Balatonfüredfürdő ezzel – tudomásunk szerint – egyedül áll a magyar fürdők között.”[20] – írta a Balatonfüredi Hírlap.

1914. július 9-én délután megtartotta első előadását a „Kisfaludy-mozgó. „Az előadás előtt Sümegi Maca, Sümegi József balatonfüredi fürdőorvos leánya kedvesen s bájosan egy szellemes prológot mondott el. Az előadáson a szenzációs „Kék egér” s egy utazás szerepelt. A gép meglepően jól működik, … az előadás minden baj nélkül folyt le. Az elegánsan berendezett mozgóban ezután naponta két előadás lesz, kétnaponként változó elsőrendű műsorral.”[21]

(Még 1935-ben is hiányoltak a fürediek egy egész évben nyitva tartó, fürdőtelepi polgári vendéglőt, mint amilyen egykor „a mai mozi helyén létezett Röchrich-vendéglő (Kisfaludy sörözője) volt.”[22] Egy 1936-os visszaemlékezésben meghatározták a vendéglő pontos helyét: A Szántó vendéglő (a mai Balaton étterem), az Ipoly szálló és a mozi helyén álló, az egykori istállóból átalakított „egybefüggő csúf, hosszú épület” nyugati végén volt a magyar kocsma.[23])

1948. július 30-án a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság kultúrestet rendezett a moziban, amelyen a vármegye főispánja, Vass Károly is megjelent.[24] 1950 szeptemberében államosították, és a Mozgókép Nemzeti Vállalat tulajdonába adták át a bencés rend ingatlanát.[25] 1957-ben a Kisfaludy filmszínházban hétfő és csütörtök kivételével mindennap volt vetítés.

2004-ben végleg bezárt a mozi, utóda az új Balaton Szabadidő és Konferencia Központban működik. Az épületet átalakították, falai között 2006. május 19-én megnyílt a Kisfaludy Galéria, tovább őrizve Kisfaludy Sándor költő nevét.


Jegyzetek

  1. Jump up Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 164, 227.
  2. Jump up Sólymos Szilveszter: Balatonfüred-fürdő bencés kézben. (1743–1949) Tihany, 2003, 220-221.
  3. Jump up Miskolczy Károly: Balatonfüred mint savanyú víz. Veszprém, 1837. 15.
  4. Jump up Orzovenszky Károly: Balaton-Füred és gyógyhatása. A helyi viszonyok, a fürdő története, gyógyhatása és a gyógyeljárás ismertetése. Pest., 1863. 27.
  5. Jump up Heinrich Mangold: Der Kurort Füred am Plattensee (Balaton-Füred). Balaton-Füred, 1863. 35.
  6. Jump up Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 105.
  7. Jump up Henrich Mangold: Der Kurort Füred am Plattensee (Balaton-Füred). 4. kiad. Wien, 1885. 97.
  8. Jump up Balaton-Füred. 1887. máj. 1. 1. sz.
  9. Jump up Balaton-Füred. 1887. júl. 6. 10. sz.
  10. Jump up Balaton. 1893. jún. 25. 2. sz. 2.
  11. Jump up Balaton. 1894. jún. 3. 1. sz. 3.
  12. Jump up Balaton 1894. jún. 17. 3. sz. 1.
  13. Jump up Balatonvidék. 1908. máj. 31. 14. sz. 6.
  14. Jump up Betta: Balatoni fürdőélet. = Balatonvidék. 1908. jún. 21. 17. sz. 3.
  15. Jump up Koppantó: Balaton-Füred. 1911. máj. 21. 2. sz.
  16. Jump up Balatonfüred. 1911. júl. 9. 8. sz.
  17. Jump up Balaton. 1913. 10. sz. 129.
  18. Jump up Balatonfüred gyógy-és tengerfürdő szanatórium, vízgyógyintézet klimatikus gyógyhely Balatonfüred, 1914. 46.
  19. Jump up A ipartestületi székházban működő mozi
  20. Jump up Balatonfüredi Hírlap. 1914. júl. 5. 26. sz. 4.
  21. Jump up Balatonfüredi Hírlap. 1914. júl.. 12. 27. sz. 3.
  22. Jump up László Zoltán: Balatonfüred fürdőváros megvalósulása felé. = Balatonfüred. 1935. okt. 5. 2.
  23. Jump up Bodó József: Hordós Treszka lakodalma. = Balatoni Kurir. 1936. júl. 2. 27. sz. 2.
  24. Jump up Balatoni Kurir. 1948. aug. 4. 16. sz. 3.
  25. Jump up Lichtneckert András: Elnyomatás a Rákosi-rendszer éveiben. In: Balatonfüred és Balatonarács története. Szerk. Lichtneckert András. Veszprém, 1999. 496.

Forrás

Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. 2008.