„BYC története” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a (1932)
a (1933)
533. sor: 533. sor:
  
 
A sportévet a Yachtszövetségnek a Britannia szállodában december 16-án rendezett díjkiosztó vacsorája fejezte be.</div>
 
A sportévet a Yachtszövetségnek a Britannia szállodában december 16-án rendezett díjkiosztó vacsorája fejezte be.</div>
 +
 +
== 1934 ==
 +
<div align="justify">
 +
 +
A club belső életét február 1-én a Britannia szállóban rendezett ''yacht-teával'' nyitotta meg, amit március 3-án a második teaest követett.
 +
 +
A február 28-án tartott első választmányi ülés ismét a ''„Magyar Yacht"'' című szaklap mellett döntött, amelynek főszerkesztői tisztét Oswald László vállalta.
 +
 +
A választmány a sportbizottság javaslatára fontos határozatokat hozott a ''balatoni dinghy-típus'' minél szélesebb körben való terjesztése érdekében. Elhatározta, hogy az edzéseket Siófokon és pedig a legnagyobb gonddal tartsák, továbbá, hogy a sporttárgyú vitaesték állandósíttassanak. Ezek februárban meg is kezdődtek.
 +
 +
A március 14.-i választmányi ülésen elhatározták, hogy a club 22 m2-es verseny hajóját ''[[Buday Lajos]] emlékére'' róla fogja elnevezni és hogy az ''„Iskola hajó alapot" „[[Buday Lajos]] hajóalap"'' név alatt fogja tovább kezelni. Ugyanekkor elhatározták, hogy a teaestélyek 400.— pengőnyi tiszta jövedelmének egy részét szintén a hajóalap dotálására fogják fordítani.
 +
 +
A május 2.-i választmányi ülés elhatározta, hogy edzés céljaira ''dinghyt fog beszerezni'' és hogy az ez évi edzéseket a B. S. E.-vel együtt Balatonkenesén fogja megtartani.
 +
 +
Tavasszal a club ismét megrendezte ''dunai hajókirándulását'', amely közel 300.— pengőnyi tiszta hasznot eredményezett. Ez az összeg az említett hajóalapot gyarapította.
 +
  
  

A lap 2014. július 22., 19:02-kori változata

A Balatoni Yacht Club története 1912-1937

Irta : Kleindin Hugó, a B. Y. C. főtitkára.

A Balatoni Yacht Club alapításának gondolata 1912. év nyarán Balatonvilágoson született. Néhány lelkes vitorlázó, látta a yachtsport iránt megnyilvánuló széleskörű érdeklődést és felismerte ennek a sportnak a Balatonkultusz fejlesztésére kiható fontosságát, elhatározta, hogy a yachtsport tervszerű népszerűsítése céljából egy olyan szervezetet létesít, amely alkalmas annak demokratikus irányban való terjesztésére.

A Balatoni Yacht Clubot tehát egyrészt a sportérdek, másrészt pedig a balatoni vitorlázóknak az a kívánsága hozta létre, hogy a kisebb-nagyobb balatoni helyeken szétszórtan lakó vitorlázók egységes irányítás mellett fejthessenek ki minél intenzívebb tevékenységet a nemes yachtsport érdekében.

A sportérdek az volt, hogy a vitorlázásnak is legalább két club legyen méltó képviselője, már csak azért is, hogy a nemes versengés megindulhasson. Az 1883. évben alapított Stefánia Yacht Egylet-ből alakult „Királyi Magyar Yacht Club" egymagában nem tölthette be hivatását, működési területe pedig akkoriban csaknem kizárólag Balatonfüred és Balatonföldvár vidékére szorítkozott. Ez a két szempont, t. i. a sportérdek és a szétszórtan lakó sportolók tömörítése bírta rá Balatonvilágos és a közvetlen szomszédos Balatonaliga fürdőtelepek nyaralótulajdonosainak egy kis, de lelkes csoportját 1912. év nyarán arra, hogy mozgalmat indítsanak egy új balatoni yachtsport egyesület alapítására. Ugyanekkor más balatoni helyeken is felmerült ugyanez a kívánság a yachtsport barátai körében, ezért a világosiak elhatározták, hogy a tervezett clubot Aligával együtt a szomszédos Kenésére, a szemben lévő Almádira és általában a Balaton egész felső medencéjére kiterjesztve, "Félsőbalatoni Yacht Club" név alatt fogják megalapítani. A sportembereknek ez a tömörülési szándéka elvitathatatlanul Világoson mutatkozott legkorábban és legerőteljesebben. Ennek egyszerű oka az volt, hogy éppen Világoson voltak aránylag a legkedvezőtlenebbek a terepviszonyok és a vitorlázók az alakítandó club révén óhajtották a sport intenzívebb fejlesztéséhez szükséges erkölcsi és anyagi eszközöket összehozni és megteremteni az alapot egy clubház célokra is alkalmas teleltető, hajóhíd, idővel pedig kikötő létesítésére is.

Az aligaiakkal egyesült világosiak a club irattárában ma is látható nyomtatott alapítási tervezetet egy „Felsőbalatoni Yacht Club" megalapítására 1912. év őszén szétküldötték az érdekelt felsőbalatoni ismerősöknek és a napilapoknak is, amelyek kommentárjaikban pártolólag ismertették a szép tervet. A gondolat visszhangra talált, mégpedig nemcsak a Balaton felső, hanem az alsó medencéjében lakó sportemberek körében is, akik azt örömmel üdvözölték és szintén csatlakozni óhajtottak. Tömegesen érkeztek a bejelentések, főleg Lelléről, Boglárról, Keszthelyről, Siófokról és más helyekről is, és hamarosan megindultak a tárgyalások egy oly alakulat létesítésére, amely alkalmas lenne az összes érdeklődőket egy szervezetbe tömöríteni. Az alapítók eleinte úgy tervezték, hogy külön egy felső és külön egy alsóbalatoni yachtclubot alapítanak, az egyiket aliga-világosi, a másikat pedig lellei, vagy más alsó balatonparti székhellyel. Mások azt javasolták, hogy nyaralóhelyenkint alakuljon egy-egy club, amelyek azután egy közös yacht központba tömörülnének. Végre megtalálták a középutat egy olyan alakulatban, amelynek Budapesten van a székhelye, az egyes nyaralóhelyeken pedig egységes szabályok szerint és mégis teljes autonómiával működő osztályok fejtik ki a sporttevékenységet. Ez a megoldás már csak azért is szerencsésnek ígérkezett, mert a club törzsét alkotó alapító tagok már akkor is túlnyomó részben budapesti lakósok voltak és ma is azok, tehát tíz nem nyári hónapban is állandóan összejöhetnek és így eszmecseréket folytatva, könnyen megcsinálhatták a nyári hónapokra vonatkozó terveiket.

A megalakulást megelőző több előértekezleten a már említett osztály-autonómia mellett, a legnagyobb vita a club színei és jelvénye körül folyt. A clubszínek megállapításánál a szakemberek kifejtették, hogy amíg a szárazföldön a mérnökök által használt fehér-piros színek a legalkalmasabbak, addig a víz és az égbolt között az élénksárga alapon elhelyezett búzavirágkék szín adja a legalkalmasabb színösszetételt. Ehhez a véleményhez döntőleg járult hozzá egyik alapító tagunk, — aki a „M. A. C."-nak is lelkes tagja volt, — indítványa, hogy a közismert kék-sárga MAC-színeket tegyük magunkévá, amit egyhangú határozattá emeltek.

Igen szerencsés megoldást nyert ugyanakkor a clubjelvény kérdése is azzal, hogy a yacht szó első betűjével a kék színű ,,Y"-nal a sárga színű háromszögű mezőnyt három részre osztottuk, jelezvén evvel is az alapítóknak azt a szándékát, hogy a club működését mind a három vármegye balatoni területére kívánják első sorban kiterjeszteni.

Ilyen előzmények után alakult meg mintegy 30—40 taggal 1912. december 17-én Budapesten a „Venezia kávéház" (Gresham palota) különtermében a „Balatoni Yacht Club", a világosiak által tervezett „Felsőbalatoni Yacht Club" helyett.

Az alakuló közgyűlés, amelyet dr. Philippy Ödön kir. táblabíró vezetett, az elnöki tisztséget betöltetlenül hagyta, a club alelnökeivé Simaházy-Tóth Ede balatonaligai és Engel Ernő balatonvilágosi földbirtokosokat választotta, az alakuló közgyűlést követő választmányi ülésen pedig a club első kapitánya dr. Jordán Károly, titkára Kleindin Hugó lett, aki e tisztséget ma is viseli. A club pénztárosa Pejtsik Károly, háznagya dr. Szilágyi Viktor, ügyésze pedig dr. Szeless Ödön lett.

Meg kell említeni, hogy ezen az első ülésén már szóvá tette Pejtsik Károly, hogy szükség volna egy magyar yacht újság megindítására. Ezt az eszmét a választmány is magáévá tette, a szép tervet azonban csak a háború után lehetett megvalósítani. Ugyanekkor alakult meg a club első „Aliga-Világosi osztály"- a is, amelynek első elnökévé Simaházy-Tóth Edét választották meg.

A club alapszabályait a m. kir. belügyminiszter 1913. április 17-én 32.247/1913/V—a sz. alatt kelt leiratával hagyta jóvá. Az alapítók már az alapításkor kimondották, hogy mihelyt meg lesz a kellő érdeklődés, Budapesten is fognak egy dunai yacht osztályt létesíteni. Kimondották továbbá azt is, hogy az ifjúságnak a yachtsporttal való megkedveltetésével, annak a tengerészeti pályára való előnevelésével intenzíven fognak foglalkozni és hogy az ifjúsági tagoknak a clubban — bizonyos korlátozással — megfelelő működési teret biztosítsanak. Kimondották végül a Balatonkultusz ápolásának szükségességét és evvel kapcsolatban a magyar nemzeti hazafias irány állandó ébrentartását is.

Az alapítóknak a clubhoz fűzött reményei valóra váltak, mert a későbbi események az alapításkor hangoztatott kilátásokat igazolták.

A clubnak az alapításakor kitűzött célja a fentiek szerint: a vitorlás yachtsportnak (vízi- és jégsportnak) a magyar belvizeken, elsősorban a Balatonon, majd a Dunán, később pedig az egyéb hajózható belvizeken (Velencei tó, Tisza stb.) való terjesztése oly módon, hogy mindazokon a helyeken, ahol megfelelő számú (legalább 10) tagjai vannak — teljes autonómiával bíró — osztályokat létesít, amelyek a központi választmány egységes — budapesti — irányítása mellett közös lobogó alatt, egységes szabályok szerint működve, az összetartás erkölcsi és anyagi erejével fokról-fokra valósítják meg mindazokat a feladatokat és teendőket, amelyek a vitorlás yachtsportnak népszerűvé és biztosabbá tételére szükségesnek és jónak mutatkoznak.

A club céljának megfelelően nyomban alapítása után verseny- és rendszabályokat alkotott, megcsinálta az osztályok autonómiájához szükséges ügyrendet, megszervezte ennek megfelelően az egyes osztályait, amelyek ezidőszerint Balatonaliga—Világoson, Almádiban, Balatonfüreden, Siófokon, Balaton-Zamárdiban, Balatonlellén és Balatonbogláron működnek.

A versenyszabályok megalkotásánál igen nagy nehézséget okozott az a körülmény, hogy a Balatonon akkor alig volt két egyforma méretű és egyenlő vitorlanagyságú hajó található. A versenyzési kedv azonban ennek ellenére is megvolt, de megfelelő szabályok nélkül nem lehetett versenyeket rendezni, annál kevésbbé, mert a club akkori sportbizottságának javaslatára a választmány úgy határozott, hogy sok más sportág módjára a vitorlás sportban is a versenyeknél az elsőséget és általában a helyezettségeket a lehetőleg egyenlő esélyek mellett küzdő versenyző hajók közül nem a sorrendben elsőnek, illetve korábban beérkező hajók vezetőjének fogja odaítélni, hanem azoknak, akik a versenyzésnél a legnagyobb ügyességet, általában nagyobb rátermettséget tanúsítják.

Ezen rendkívüli nehéz és kényes kérdést dr. Jordán Károly nagyszerűen oldotta meg az általa konstruált, ú. n. sebességi szám képletével, amelynek alkalmazásával minden egyes vitorláshajó, a sebességét előnyösen vagy hátrányosan befolyásoló pontosan megállapított méretei alapján megkapta a maga állandó sebességi számát, amely annál magasabb, minél nagyobb sebesség érhető el az illető hajóval, így pl. a 2 sebességi számú hajó az 1 sebességű számú hajóval versenyezve csak akkor győzhetett, ha az előírt távot fele annyi idő alatt futotta be, mint amennyit az 1 sebességi számú hajó elért. Igen természetes, hogy ez a formula —, mint általában minden handicapszabály — sem volt abszolút igazságos és így bár jobb megoldás híján éveken át érvényben volt, mégis csak addig alkalmaztuk, amíg az osztályhajórendszer és evvel az előnyadás nélküli versenyzés lehetősége átment a köztudatba és amióta a sportolók osztályhajókat építtetnek.

1913

Az alapszabályok jóváhagyása után a club hivatalos átiratban értesítette a balatoni érdekelteket megalakulásáról, amelyek közül az akkor még egyetlen vitorlás club, a „Magyar Yacht Club" Harkányi József akkori vicecommodore aláírásával örömmel üdvözölte az új club megalakulását és jóakaratú támogatását hangsúlyozta.

Április havában örömhír érte a club alapítóit. Megkaptuk a M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium leiratát, amelyben a minisztérium a club korábbi beadványára válaszul közölte, hogy Balatonaliga—Világos között megépíti az állami kikötőt, egyben tudatta azt is, hogy április 2-án kelt 19.298/913. sz. a. leiratában a Balatoni Kikötők M. Kir. Felügyelőségét utasította a club által kért kikötő és csónakmenhely megtervezésére. Valóban, nem a clubon múlott, hogy ez az elhatározás azóta sem vált valóra.

Április 28-án Budapesten a Yildiz kávéház (Rákóczi-út) különtermében tartotta meg a club második osztálya a Balatonlellei osztály alakuló közgyűlését Csépai Jenő vezetésével. Az osztály első elnöke, dr. Vaszilievits János Budapest-székesfőváros alpolgármestere lett, kapitánnyá Leipold Lajost, pénztárossá Stenzer Józsefet, ellenőrré Izsák Tibort, titkárrá Lendvay Miklóst választották meg. A megalakulást dr. Szeless Ödön tevékenysége nagy mértékben segítette elő.

Ugyanebben a hónapban jóváhagyta a club központi választmánya a club verseny- és rendszabályait és megalakította a sportbizottságot, júniusban pedig megalakítja a club Balatonszemesi osztályát, amely a Balatonszemesi Fürdőegyesület akkori Yacht osztályából alakult át, mint első testületi osztály. Ennek az osztálynak megalakulása Iszer Károly, az országoshírű sportember kezdeményezésének volt köszönhető.

A club maga alkotta versenyszabályokkal rendezte 1913. augusztus 17-én Balatonszemesen az első nyilvános vitorlásversenyét, amelynek, valamint későbbi versenyeinek eredményeit ezen évkönyvünk másik helyén ismertetjük részletesen.

Ezen yachtverseny után Balatonszemesen rendkívüli közgyűlést tartottak és közfelkiáltással választották meg a club első elnökévé gróf Hunyady Józsefet, akinek sportszeretete, áldozatkészsége és a club iránt megnyilvánuló állandó éber figyelme erős mértékben járult hozzá a club későbbi fejlődéséhez.

Augusztus 24-én alakult meg Balatonalmádiban a club egyik, hely szempontjából igen fontos és mai napig is legnagyobb osztálya, a Balatonalmádi osztály, amelynek első elnöke dr. Kovács Gyula min. tanácsos, első kapitánya Grofcsik János volt. Az osztály megalakulása Grofcsik János érdeme, aki nemcsak az első szervezés körül kifejtett munkásságával, hanem későbbi tevékenységével a club központi választmányában és különösen sportirányú működésével és az ifjúság sportszerű előnevelésével, valamint tanításával szerzett elévülhetetlen érdemeket. Az alakuló közgyűlés az osztály elsőrendű feladatává tűzte ki Balatonalmádiban a clubház mielőbbi megépítését.

Véletlenül ugyanazon a napon alakult meg Balatonbogláron a club Boglári osztálya, amit szintén dr. Szeless Ödön, a club egyik leglelkesebb alapítója készített elő. Az osztály első elnöke, óhegyi Schwaab Alfréd altábornagy, kapitánya Krása Jenő, helyettese Négyessy György, titkára Wollák András, pénztárosa Tőke Ignác lett.

A club központi választmánya az osztályok megalakulását szeptember hó 30-án dr. Fináczy Béla alelnök (egyben a szemesi osztály elnökének) elnöklése alatt tartott ülésén hagyta jóvá, egyben ugyanezen ülésen elhatározta, hogy a vitorlás sportban használatos idegen szavak kiküszöbölésére szakszótárt fog szerkeszteni, aminek előkészítésével, a már ekkor erősen működő sportbizottságot bízta meg. A szakszótár összeállításával jelenleg Benzsay Kálmán clubtagunk foglalkozik. Elhatározta továbbá ezen ülés azt is, mivel a tagok létszáma már meghaladta a 200-at, hogy a club ügyvezetését — beleértve a tagdíj-ügyeket is, — az osztály önkormányzat sérelme nélkül a budapesti ügyvezetésnél összpontosítja.

1914

Ez az év a sportbizottság intenzív működésével kezdődött. E bizottság javaslatára és Grofcsik János és Leipold Lajos indítványa alapján a választmány elhatározta, hogy a már ismertetett sebességi szám megállapításának alapjául szolgáló versenyértéket pontosan a Nemzetközi Yachtszövetségnek, az „L Y. R. U." felmérési szabályai és képletei szerint fogja kiszámítani, ezenkívül, hogy az uszonyos hajók a tőkesúlyos hajóktól elkülönítve indítandók, végül, hogy még ebben a két hajókategóriában is a kis hajók és a nagyobbak külön csoportban lesznek indítandók, úgy, hogy a nemzetközi képlet szerinti versenyértékkülönbözet egy csoportban 11/2 méter versenyértéknél nagyobb ne legyen. Ugyanekkor a választmány dr. Jordán Károlynak sikeres munkájáért hálás köszönetet mondott, de elismeréssel adózott elnökének, gróf Hunyady Józsefnek is, aki német- és angolországi tanulmányútja alkalmával a club részére értékes összeköttetéseket szerzett és portszempontból igen fontos adatokat gyűjtött.

Ugyanekkor köszönetet mondott a választmány Zilahy Dezsőnek, a club alelnökének is a Lellei osztály részére adományozott „Kutter"-t ábrázoló művészi kivitelű tiszteletdíjáért.

A club balatonlellei osztálya április havában Barthos Tivadar cs. és kir. kamarás osztályelnök, Leipold Lajos osztálykapitány aláírásával felhívást küldött szét a club összes tagjainak Balaton körüli csoportos balatoni túravitorlázásra, ami augusztus 9-én Balatonlellén vette kezdetét.

I. rendes közgyűlését 1914. június 17-én tartotta a club dr. Fináczy Bélának, a club egyik alelnökének elnöklete mellett a Ferenc József-téri „Venezia-kávéház" különtermében. A club akkori tiszta vagyona 4184 ar. korona, taglétszáma 210 volt, ami alig 1 1/2 évi működés után akkoriban igen szép eredménynek volt mondható.

A közgyűlés elhatározta, hogy a balatonaliga—világosi és lellei kikötők megépítését szorgalmazzák és örömmel vettek tudomást az Aliga—világosi, lellei, boglári, almádi és szemesi clubosztályok megalakulásáról, úgyszintén arról is, hogy az almádi osztály egy iskolahajó megszerzésének gondolatával 16 foglalkozik. A tagok tulajdonában lévő vitorláshajók száma ekkor 15 volt.

A közgyűlést követő július 11-én alakult meg a club keszthelyi osztálya Martin Conrád elnöklése alatt. Ennek az alakulásnak főmozgatói Holdén Elemér és Regensperger István osztálytitkár voltak.

Július 26-án rendezte a club második nyilvános versenyét Balatonalmádiban. A verseny rendezése körül Grofcsik János első-kapitány buzgólkodott.

Ezzel a versennyel záródott a club történetének első időszaka, amelyre az ugyanakkor történt hadüzenet és nyomban kitört nagy háború tette rá zárókövét. Tartottunk ugyan október 14-én még egy választmányi ülést, amelyen a keszthelyi osztály megalakulását a választmány jóváhagyta és felvette a nyár folyamán jelentkezett 37 tagot, de érdemleges munkásságot a háború miatt már nem fejthettünk ki.

1915-1919

A háború és forradalmak éveiben a club hivatalos működése szünetelt. A vezetőség és tagok akkori lelki állapotát igen jól jellemzi az 1920. március 19-én a Belvárosi kávéházban tartott második rendes évi közgyűlésünk jegyzőkönyvéből vett következő idézet:

„Mint hazánk annyi sok egyesületét és más intézményeit, úgy clubunkat is a közel hat évig tartó háború és forradalmi időszakok megtépázták és megakasztották remélt fejlődésében. A háború elején a választmány nem egyszer tett ugyan kísérletet arra nézve, hogy egyesületünket úgyszólván üzemben tartsa, a többször egybehívott választmány azonban érthető okokból, sajnos, nem volt határozatképes és így kénytelenek voltunk clubunk működését szüneteltetni. A választmányi tagok távollétének azonban korántsem az indolencia volt az oka, hanem a club hadbavonult tagjainak távolléte, továbbá az a gond, amelyet szeretteinek a harctéren való élet-halálküzdelme váltott ki, avagy az a csapás, amelyet az illető tag hozzátartozójának, vagy barátjának elvesztése folytán érzett. Ugyanezen okoknál fogva elnökünk, gróf Hunyady József őnagyméltóságával is szünetelt a háború előtti szoros kapcsolat. A háború alatt kettős okunk volt Elnökünket a club ügyes-bajos dolgaival nem zavarni. Egyik ok volt az ő hivatalos és nagymérvű háborús elfoglaltsága, a másik pedig az a fájdalom, amely őt első nejének tragikus elhunytával érte. Mély gyászában mi is érző szívvel osztoztunk.

Az idő azonban minden fájdalmat enyhít. Tagjaink immár szükségét érezték annak, hogy a politikai és gazdasági megújhodni akarás titáni munkája mellett társadalmilag is megtegyék mindazt, ami a test és lélek felüdítéséhez és konzerválásához szükséges. Ez főleg az utolsó hónapokban több oldalról kifejezett abban az óhajban nyilvánult meg, amely clubunk mielőbbi talpraállítását tűzte ki célul, aminek élő bizonysága a mai közgyűlésen megjelent tagoknak nagy száma. Tagjainknak mind sűrűbben mutatkozó jelentkezése volt az oka a mai közgyűlésünk egybehívásának is, amelyen számadást kell adnunk a múltról és programot adni a jövőnek, stb., stb."

Ez volt az öt nehéz esztendő alatt a tagok lelki világának tükre, amelyhez még hozzá, kell fűznünk azt, hogy a háború alatt a Hinterlandon belülieket a már említett gondjaik mellett a rendesnél jóval nagyobb hivatali elfoglaltság is hátráltatta a clubéletben való tevékenykedésben.

1920

Ennek a szomorú időszaknak záróköve az 1920. évi lesújtó trianoni békeparancs volt.

Az ezer sebből vérző magyar nemzet a magyar „Hiszekegy" imájával együtt megtalálta önmagát és tudatára ébredt annak, hogy a hazáért nemcsak véreznie, hanem dolgoznia is kell. A magyar társadalom minden rétege hozzálátott az alkotó és teremtő munkához nemcsak a politika, a tudomány, a rendészet, a közgazdaság terén és a többi munkaterületeken, hanem társadalmi vonatkozásokban is és így a sportban is.

Így történt ez clubunkkal is, amikor a lelkes vezetőség, élén dr. Philippy Ödönnel, továbbá dr. Jordán Károly, Grofcsik János, dr. Kisjácai Szeless Ödön, Csépai Jenő, Pejtsik Károly, dr. Moldoványi Jenő, dr. Weber Lajos, Halden Elemér, Koltay István, Schödl Vilmos és dr. Pap Vilmos tagtársakkal és jelen szerény sorok írójával 1920. február 20-án az előkészítő választmányi ülést, majd dr. Philippy Ödön elnöklete mellett

1920. március hó 19-én

a Belvárosi kávéház különtermében rendes közgyűlést tartott, amivel megkezdődött a club történetének második újjáépítő időszaka.

A club eddigi múltját részletesen ismertető titkári jelentés a club hősi halottjairól és a háborúban eltűnt tagjairól való egyeletes megemlékezéssel kezdődött. A közgyűlés az elnök gróf Hunyady József hőslelkű nejének, valamint a club mintegy 20—25 hősi halált halt tagjának elvesztése feletti fájdalmának felállással percekig tartó síri csendben adott kifejezést jegyzőkönyvileg is megörökítvén fájdalmát.

Majd így szólott a jelentés:

„Tisztelt Tagtársak! Az elvérzettek szomorú emléke, valamint a multak veszteségei ne csüggesszenek el bennünket, hanem fokozott munkakedvvel adjanak inspirációt. A cselekvés és a tettek korszaka kell, hogy következzék ezután! Ez az egyetlen, ami méltóvá tesz a múltra és méltóvá tehet utódaink elismerésére.

A multak köteles és fájó megemlékezése mellett azonban hiányos lenne jelentésünk, ha most, mikor a régi választmány mandátuma alapszabályszerűen is lejárt, „nem adnánk programmot a még ma megválasztandó új választmánynak anélkül, hogy határozatának prejudikálni akarnánk. Ezen működési irányt és programmot a következőkben adjuk:"

Itt következett a részletes munkaprogramm, amely több pontban foglalta össze a tennivalókat. Az állami kikötők szorgalmazása, az osztályhelyeken clubházak és teleitetők építése, a magyar kis hajóipar fellendítése, esetleg egy kisebb hajóépítőműhely létesítése, végül egy külön magyar yachtujság megindítása szerepeltek a programmon.

Pejtsik Károly pénztáros szomorúan jelentette, hogy az elmúlt hat évben a club központi pénztára bevételek híján deficites volt, amit átmenetileg az aliga-világosi osztály fedezett.

Ugyanekkor teljes tisztújítás volt. A club elnökévé: gróf Hunyady József, alelnökei: Csépai Jenő, dr. Fináczy Béla, Gaál Gaszton, dr. Jánossy József, dr. Jordán Károly, dr. Philippy Ödön. Az új választmány tagjai: Gallart Girbal József, Grofcsik János, Halden Elemér, Iszer Károly, Józsa Andor, Kleindin Hugó, Krayer Gyula, Leipold Lajos, dr. Papp Vilmos, Pejtsik Károly, dr. Szeless Ödön, dr. Weber Lajos; póttagok: Izsák Tibor, Keönch Boldizsár, Stenzer József lettek. A közgyűlés után tartott választmányi ülés a saját kebeléből a következő tisztikart választotta: ügyvezető alelnök: dr. Jordán Károly, kapitány: Gróf esik János, főtitkár: Kleindin Hugó, pénztáros: Pejtsik Károly, ügyész: dr. Szeless Ödön.

Ugyanekkor a club osztályai is megtartották külön osztályüléseiket és megválasztották tisztikarukat is, úgy, hogy a club újra megkezdhette rendes alapszabályszerű működését. Az Almádi osztály taglétszáma akkor már 94-re emelkedett, ami főleg Grofcsik János clubkapitány és dr. Weber Lajos osztálytitkár munkájának volt köszönhető.

Május havában érte a clubot nagyon szeretett elnökének azon lesújtó elhatározása, hogy az elnöki tisztségéről lemond. A club tagjainak e fölötti fájdalmán nem sokat enyhített elnökének levele, melyben a clubot változatlan szeretetéről biztosította és további pártfogását megígérte és hogy ugyanakkor bejelentette alapító tagokul második feleségét, sz. Bellegarde Gábriellát, fiát, gróf Hunyady Imrét és leányát, Hunyady Ilona grófnőt is. Tekintettel arra, hogy a nemes gróf elhatározását minden igyekezetünk ellenére fenntartotta, mi sem természetesebb, mint az, hogy a club gróf Hunyady Józsefet egyik későbbi közgyűlésén örökös tiszteletbeli elnökévé választotta.

Augusztus 8-án és 22-én a club két jól sikerült versenyt rendezett. Siófokon augusztus 20-án tartottunk nyilvános versenyt, a „Honszeretet" nevű egyesület ünnepélyével kapcsolatban. Ezt a napot örökké felejthetetlenné tette részünkre vitéz nagybányai HORTHY MIKLÓS kormányzó és családjának megtisztelő jelenléte, akiket a club nevében, amint ez a képen is látható, főtitkárunk üdvözölt. Az üdvözlő beszéd elhangzása után adott jelre a startvonalban álló hajókról és csónakokról háromszoros harsány éljen hangzott el.

Az üdvözlésre a Kormányzó meleg szavakkal válaszolt, amit a szárazföldön is egybegyűlt nagyszámú közönség hatalmas éljenzéssel fogadott. Utána nyomban megkezdődött a két futamból álló vitorlás hajóverseny, amit a Kormányzó az utolsó hajó célbaérkezéséig nemcsak élénk figyelemmel kísért, hanem az egyes versenyzők taktikai munkájára, mint volt gyakorlott yachtversenyző, kritikai megjegyzéseket is tett.

A versenyt a siófoki Fogas-szállóban 150 terítékű fényes udvari bankett követte, ahol a Kormányzó sajátkezűleg adta át a győzteseknek a tiszteletdíjakat, sőt egyes versenyzőket (pl. dr. Moldoványi Jenőt) külön megszólítással tüntette ki.

Örök dicsőség számunkra, hogy elmondhatjuk, hogy Magyarország államfője, a legelső magyar ember, clubunk egyik versenyén jelen volt.

Október 22-én, majd november 5-én tartott választmányi ülésünkön úgy határoztunk, hogy clubunk egy hajóépítő vállalatot létesít, ami ,,Duna-Balaton kishajóépítő rt." cég alatt 500.000.— korona alaptőkével december 12-én meg is alakult. Ebből a kishajóépítő üzemből több vitorláshajó, evezős- és kisebb mentőcsónak került ki.

Ezek közül pl. a „Lucky Strike" nevű, Uhl Gyula clubtag tulajdonában lévő hajó több első díjat nyert a különféle versenyeken. A vállalat csaknem kizárólag a clubtagok áldozatkészségének köszönhette létrejöttét.

Ugyanekkor indított clubunk igen erőteljes mozgalmat clubtársaink körében egy magyar yachtujság és az osztályhelyeken építendő teleltetővel kapcsolatos clubházak alapítására, amint azt már clubunk megalapításakor felvette programmjába. A yachtujság eszméje már a következő évben megvalósult, az első clubház megépítésére azonban csak később került sor.

Igen nagyfontosságú volt továbbá a választmánynak december 3-án hozott határozata, amely szerint a választmány Grofcsik János kapitány javaslatára kimondotta, hogy lassankint eltér a versenyeknél a különböző típus-ok miatt bevezetett handicaprendszertöl és áttér az osztályhajórendszerre, mert egyedül ez adhatja meg az egyéni tudásnak és képességnek igazságos jutalmazását. Ezzel a határozattal a választmány ismételten megerősítette azt a felfogását, amelyet már a club alapításakor vallott és ki is fejezett, t. i., hogy a vitorlásversenyeken nem a leggyorsabb hajó, hanem a legjobban vitorlázni tudó egyén nyilváníttassék győztesnek. Ugyanekkor Grofcsik János kapitány indítványára egy hajótő és tőkén építendő nagyobb, 25 m2-es vitorlázatú és egy ugyanígy építendő kisebb 14 m2-es vitorlázatú (mindkettő) uszonyos hajótípus állapíttatott meg első osztályhajó gyanánt. A 14 m2-es hajótípusnak azonnal több híve akadt, a másikból pedig később, a most is érvényben lévő ú. n. 25-ös vándoryollé alakult ki.

1921

Január 1-én megindította a club az első magyar vitorlás szakújságot „Magyar Yacht" címmel. A lap felelős szerkesztője és kiadója Kleindin Hugó főtitkár, első munkatársa Grofcsik János, a club első kapitánya és Kelemen Lajos voltak. Már az első száma „Zászlóbontás" című vezércikk után értékes szakcikket hozott Grofcsik János tollából, amit a sportirányú cikkek egész sorozata követett. Bár lapunk az első hat évben szerény köntösben jelent meg, de annál részletesebben és teljes tárgyilagossággal számolt be minden sporteseményről. Első sorban a versenyek lefolyását és eredményeit ismertette, tekintet nélkül arra, melyik club rendezte azokat. De részletesen tájékoztatta az olvasót a vitorlás yachtsporttal kapcsolatos minden egyéb hírekről és tudnivalókról is. A „Magyar Yacht" akkor tehát valóban hézagpótló szerepet töltött be a magyar sportirodalomban, ami — tartalmát tekintve — ma is követendő például szolgálhat a mai sportgárdának.

Januárban Schwaab Alfréd nyug. altábornagy, a Bogláriosztály elnöke bejelentette, hogy megfelelő tisztikar híján nem tudta osztályát az elmúlt évi közgyűlés határozata értelmében átszervezni, ezért az osztálynak a háború óta megmaradt tagjait a club Balatonlellei osztályához írták át. Ez az osztályunk a most folyó évben újra megalakult.

Január 20-án rendezte a club Almádi-osztálya Budapesten a Katolikus Kör Molnár-utca 11. sz. a. zenetermében első táncvigalmát az osztály „Matrózsegély alapja" javára. A kitűnően sikerült táncestély volt a kiinduló pontja a club későbbi yachtbál-jainak és hagyományos yacht-teaestélyeinek.

Február hó 4-én tartott ülésén a club központi választmánya köszönetet mondott gróf Hunyady József lemondott elnökének a „Magyar Yacht" részére adott anyagi támogatásért, valamint a már említett hajóépítőüzem részvényeire juttatott tekintélyes jegyzéséért. Ugyanekkor a választmány elhatározta, hogy a Siófokon létesítendő clubház céljaira telket kér a Balatoni Kikötők Siófoki Felügyelősége útján a földművelésügyi minisztertől. Ez hamarosan meg is történt.

Február hó 7-én díjkiosztással kapcsolatos társasvacsorát rendezett clubunk a Bristol-szálló különtermében, amelyen dr. Purébl Győző mondott ünnepi beszédet.

A „Magyar Yacht" ez év februári számában „Gyújtsunk iskolahajóra" cím alatt lelkes felhívást intézett a club tagjaihoz egy létesítendő „Iskolahajóalap" anyagi támogatására. Gróf Hunyady József az első adományozók között tekintélyes őszszeggel szerepelt. A márciusi számban pedig „Építsünk típushajókat" cím alatt figyelmeztető cikk jelent meg arról, hogy nincs értelme annak, hogy mindenki a saját kedve vagy ízlése szerint tervezzen, avagy terveztessen vitorláshajót, hanem térjünk át véglegesen az osztályhajórendszerre, mert ezáltal a többé-kevésbbé igazságtalan előnyadás — az eddig szükséges rossz — végrevalahára megszüntethető lesz. A cikk írója „F" jelzéssel tőkesúlyos hajók megrendelésénél a nemzetközi yachtszövetség ismert versenyértékképlete szerint építendő ú. n. „R" hajókat ajánlotta, uszonyos hajóknál pedig a club által elfogadott és ezután elfogadandó osztályhajókat javasolta azzal, hogy egyelőre inkább kevesebb osztály legyen, de viszont az egyes osztályokban annál több hajót indíthassanak a versenyekben handicap nélkül. A cikk az újítások ellenére is elismeréssel adózik dr. Jordán Károly által szerkesztett sebességi szám képletéről, amely a sokféle méretű és vitorlanagyságú hajókra való tekintettel még sokáig nem lesz nélkülözhető.

A március 21-én tartott központi választmányi ülés a sportbizottság javaslatára Balaton körüli túraverseny és több más házi és nyilvános versenyrendezését határozta el és ez alkalommal került először kiírásra a még ma is érvényben lévő Balatonkenese—Keszthelyi rekordverseny is.

Spur István, a Balaton akkori kormánybiztosa, a clubhoz intézett levelében elismeréssel adózott a club működésének, örömmel üdvözölte a „Magyar Yacht" megindítását és a szerkesztőség munkájához sok sikert kívánt.

Augusztus 29-én alakult meg a club első dunai osztálya Budafokon. Az alakulat kezdeményezője Klaszek Ödön clubtag volt. Az osztály, mint testületi osztály fejtette ki működését a Budafoki Evezős és Vitorlázó Club kebelében. Osztályelnök Bossányi Gusztáv lett. Az osztály megalakulását november 5-én a budafoki Paul Péter-féle csárdában társasvacsorával ünnepelte meg.

1922

Február 11-én a club budafoki első Dunaosztálya Budafokon társasvacsorát rendezett, amelyről Klaszek Ödön clubtárs adott a „Magyar Yacht" részére humoros riportot.

Március 5-én a club dr. Weber Lajos indítványára a Gellért-szálló márványtermében hangversennyel kapcsolatos táncmulatságot rendezett, amelynek tiszta jövedelme a „Magyar Yacht"-sajtóalap javára fordíttatott.

Március 28-án tartotta a club harmadik rendes évi közgyűlését, dr. Philippy Ödön elnökletével. A főtitkár bejelentette, hogy gróf Hunyady József politikai szereplésére való hivatkozással lemondott a club elnöki tisztségéről. Elhatározását megmásíthatatlannak jelentette ki. A közgyűlés meghajolt elnökének érvelése előtt és úgy határozott, hogy méltó utód hiányában a tisztséget egyelőre betöltetlenül hagyja, volt elnökének erdemeit jegyzőkönyvileg örökíti meg, egyben hálás köszönetet mondott eddigi működéséért és pártfogásáért, végül az elnöklő indítványára gróf Hunyady Józsefet közfelkiáltással a club örökös tiszteletbeli elnökévé választotta.

A közgyűlési jelentés ismételten hangsúlyozta a clubházak megépítésének, ennek az eddig még be nem váltott programmpontnak megvalósítását, kiemelve azt, hogy egyelőre legalább egy központi, téli hajótárolásra is alkalmas clubház építtessék meg lehetőleg Siófokon, ami bizonyára buzdításul fog szolgálni a többi osztályokra nézve is. A jelentés szerint a clubtagok létszáma akkor 489 volt, akik öt osztály között oszlottak meg.

A választások során a sorsolás útján kieső alelnökök helyébe Bossányi Gusztáv, dr. Izsák Gyula és Véghely Dezső kerültek. Az elnökség többi tagjai Csépai Jenő és dr. Jordán Károly alelnökök megmaradtak. A választmány tagjai lettek: Gallart Girbal József, Halden Elemér, Iszer István, Józsa Andor, Klaszek Ödön, Kleindin Hugó, Marton Ernő, Oswald Róbert, dr. Philippy Ödön, Regensperger István, dr. Szeless Ödön és dr. Weber Lajos.

Áprilisban a club kaáli Nagy Dezsőnek, a Balatoni Kikötők M. kir. Felügyelősége főnökének jóakaró támogatásával Siófokon, a Sió jobb partján clubházépités céljaira 30 éves bérlet formájában igen szép területet kapott. A bérleti szerződést decemberben meg is kötöttük. A választmány a kedvező hírt örömmel vette tudomásul, egyben utasította főtitkárt a clubházépítőakció mielőbbi megindítására.

Bossányi Gusztáv alelnök meghívására a club résztvett a Budafoki osztály április 30-án tartott clubházfelavató ünnepélyén.

Május 2-án dr. Jordán Károly jelentést tett a Magyar Vitorlás Yachtszövetség megalakulása ügyében folytatott tárgyalásairól, amit a club választmánya azzal vett tudomásul, hogy dr. Jordán Károly folytassa tovább a tárgyalásokat dr. Bóczán Elemér és Grofcsik János tagtársakkal együtt.

Május 23-án a club Aliga—Világosi Osztálya elnökévé választotta Gallart Girbal Józsefet, aki e tisztséget azóta megszakítás nélkül viseli.

A „Magyar Yacht" májusi számában pontos kimutatás jelent meg a clubtagok tulajdonában lévő összes felmért hajókról. A kimutatás a későbbi évek számaiban is megjelent, megtoldva a Királyi Magyar Yacht Club, mint akkor még egyetlen társyachtclub hajóival.

A club Balatonlellei Osztálya május 16-án id. Izsák Gyulát az osztály elnökévé, báró Kemény Pált elnökhelyettessé választotta. Az osztály kapitánya Leipold Lajos, helyettese pedig dr. Bóczán Elemér lett.

A május 30-án tartott választmányi ülés a club tisztikarát a következőképpen választotta meg: Kapitány: Grofcsik János, főtitkár: Kleindin Hugó, pénztáros: Józsa Andor, ügyész: dr. Bóczán Elemér, háznagy: dr. Heyduck Ödön.

A június 27-én tartott választmányi ülés elhatározta a clubházépítőakció megindítását. A szükséges tőkét a tagok által adandó és idővel visszafizetendő kamatmentes előlegekből kívánták megszerezni. Egyben megállapították a végleges versenykiírásokat, amit a „Magyar Yacht"-bán tettek közzé. Elhatározta továbbá, hogy az osztályok közötti nemes versengés előmozdítására egyszer s mindenkorra osztályversenyt írnak ki és az ezüst serleg vándordíjat mindig a győztes osztály elnöke kapja. Kijelölték továbbá Grofcsik János clubkapitány javaslatára a versenyintézői teendők ellátására alkalmas személyeket, valamint a hajófelmérésére jogosultakat is, végül beválasztották a „Magyar Yacht" szerkesztő-bizottságába Klaszek Ödön tagtársat.

A határozatoknak megfelelően megindult a clubház-akció. Mintegy ezer példányban kinyomatták és szétküldtek egy „Felhívás"-t, amelyet a „Magyar Yacht" júliusi száma is szószerint közölt. Az akció eredményeképpen a főtitkár már a Siófokon július 29-én tartott választmányi ülésen jelentette, hogy mintegy 100.000.— koronányi jegyzés történt, további jegyzések pedig még várhatók. Jelentette továbbá, hogy az építkezés céljaira, mintegy 60 köbméter épületfát sikerült lekötnie, amit a club ráér 1—2 év múlva megfizetni. Bejelentette, hogy a club volt elnöke egymaga külön 20.000 koronát fizetett be erre a célra, úgy, hogy a siófoki clubház megépítése máris biztosítva van, mert a jelekből ítélve , még mintegy 400.000 koronára van biztos kilátás. Végül jelentette, hogy a club részére biztosított siófoki állami telken már leng a club lobogója és így már csak a tagok áldozatkészségén múlik, hogy az ne az üres telken, hanem a club tornyán lengjen.

Az örömhírek betetőzéséül a következő napon, vagyis 1922. július 30-án ugyancsak Siófokon közel 100 clubtag jelenlétében és Véghely Dezső elnöklésével a club rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen kitörő örömmel és lelkesedéssel megválasztotta a club elnökévé gróf Jankovich-Bésán Endre nemzetgyűlési képviselőt, aki e tisztséget 1936. december havában történt haláláig, tehát több, mint 14 esztendeig viselte. Gróf Jankovich-Bésán Endrének elnökké választása a club történetében forduló pontot jelent és így méltán mondhatjuk, hogy ezzel a nappal kezdődött a club történetének harmadik időszaka.

Augusztus 27-én zajlott le a club siófoki nyílt versenye, ezt megelőzőleg, július 9-én pedig balatonlellei versenye. Mindkettőről jelen évkönyvünk külön fejezetében számolunk be. Végül ugyanekkor alakult meg Siófokon a club Siófoki osztálya, amelynek első elnöke Csík József gyártulajdonos, kapitánya és titkára pedig Józsa Andor lett.

A már említett nyilvános versennyel és alakuló közgyűléssel kapcsolatban a club a siófoki Fogas szállodában mintegy 100 terítékű ünnepi ebédet tartott, amelyen a Királyi Magyar Yacht Club több tagjával képviseltette magát. Itt nyújtotta át Véghely Dezső alelnök a megválasztott új elnökének, gróf Jankovich-Bésán Endrének club commodore-i lobogóját, amit a díjak kiosztása követett.

Az ünnepélyes közgyűlés, valamint a nyilvános versenyek révén a Királyi Magyar Yacht Club és a club közötti barátságos érzés még jobban kimélyült.

Augusztus 29-én az Opera étterem külön helyiségében tartott ülésén Kleindin Hugó főtitkár jelentette, hogy a magyar pénzegység várható romlására való tekintettel a befolyt pénzből hamarosan anyagot vásárolt és kéri a tagokat, hogy inkább természetbeni épületanyagokkal, mint készpénzelőlegekkel segítsék elő a siófoki központi clubház felépítését. Ugyanezen ülésen felvették a tagok sorába a már megalakult keszthelyi és siófoki új osztályokba jelentkezőket.

A szeptember 12-én tartott ülésen Józsa Andor, mint a siófoki clubház egyik főmozgatója, arról számolt be már, hogy a Siófoki Kikötőfelügyelőség mérnökeivel pontos számításokat végzett a szükséges épületanyagok mennyisége és ára tekintetében és kéri a tagok további hozzájárulását. Ugyanekkor Véghely Dezső alelnök jelenti, hogy a Siófoki osztály és általában a club ne számítson az Almádi Osztály tagjainak erősebbmérvű anyagi támogatására, mert már az ő osztályuk kebelében is megindult a mozgalom az Almádiban építendő clubház érdekében, amit nagyban elősegít gróf Jankovich-Bésán Endrének, a club most választott elnökének kijelentése, hogy az almádi clubház megépítését nagyobb adománnyal fogja elősegíteni. Ezzel kapcsolatban dr. Bóczán Elemér indítványára az elnökség

szeptember 16-án rendkívüli közgyűlést hívott össze, amelynek egyedüli tárgya a tagsági díjaknak a korona romlásával lépést tartó felemelése volt, egyben kimondották — Véghely Dezső elnöklete mellett — azt is, hogy az alapszabályok rendelkezéseinek megfelelően az új alapító tagok tagsági, valamint a rendes és pártoló tagok felvételi díját kizárólag a club törzsvagyonának gyarapítására a jelen esetben clubházépítésre fogja fordítani. A határozat következtében főleg az Almádi Osztályban tömegesen léptek át a rendes tagok sorából az alapító tagok közé.

November 23-án a dr. Izsák Gyula elnökletével a club új helyiségében a Budapest—Erzsébetvárosi Keresztény Kaszinó különtermében megtartott választmányi ülésen Józsa Andor indítványára elhatározták, hogy a club fennállásának tizedik esztendejét díszközgyűlés keretében fogják megünnepelni. Az ülés után 60 terítékű társasvacsora volt az új clubhelyiségben. A vacsorát éjfélig tartó tánc követte.

December 13-án tartotta a club új helyiségében dr. Izsák Gyula kúriai bíró alelnök, majd később gróf Jankovich-Bésán Endre elnök vezetésével tízéves jubiláns közgyűlését, melyen képviselve voltak a balatoni alakulatok közül a Királyi Magyar Yacht Club, a Balatoni Szövetség és megjelent Spur István balatoni kormánybiztos is. A Club 10 éves történetét a club főtitkára ismertette részletes jelentésében, kiemelve benne a club küzdelmeit és történetének fontosabb mozzanatait.

A clubot a kormány és a balatoni érdekeltség képviseletében Spur István balatoni kormánybiztos meleg szavakkal üdvözölte és méltatta a balatoni yachtsportnak a balatoni kultszra kiható rendkívüli fontosságát. Utána a Királyi Magyar Yacht Club képviseletében Kienast Ferenc és néhány budapesti sportclub képviselője mondott üdvözlő beszédet.

Az ünnepi közgyűlést 150 terítékes vacsora követte.

1923

Az év eseményeinek sorát a február 8-án a Gellért-szálló márványtermében rendezett bál nyitotta meg, mely alkalommal ,,Zé Rudolf" nevű zeneszerző gróf Jankovich-Bésán Endréné tiszteletére külön balatoni csárdást szerzett. A bál dr. Heyduck Ödön rendezésében igen látogatott volt és kitűnően sikerült; a Királyi Magyar Yacht Club képviseletében a club commodoréja, gróf Széchenyi Emil és Gordon Róbert vicecommodore is jelen voltak.

A „Magyar Yacht" márciusi száma részletesen beszámolt a vigalomról.

A Yachtbál jövedelmének túlnyomó része a club sajtóalapját gyarapította. Ugyanebben a számban jelent meg újra a club tagjainak tulajdonában lévő hajók kimutatása, mely már 48 vitorlás hajóról számol be.

Ugyancsak márciusban kezdődtek meg a club első siófoki clubházának alapozó munkálatai.

A választmány március 21-én tartott ülésében Grofcsik János kapitány a sportbizottság nevében előterjesztette az évfolyamán tartandó versenyek programmját és kiírását. Ezekről a versenyekről évkönyvünk másik részén számolunk be. Ugyanezen ülésen Véghely Dezső alelnök bejelentette a Yacht Szövetség ügyében folytatott tárgyalásának eredményét, közölvén, hogy a clubok között a személyi ügyek tekintetében teljes megegyezés jött létre.

Április 18-án tartotta a Club rendes évi közgyűlését dr. Izsák Gyula alelnök vezetésével. A választások eredménye a következő volt: elnök: gróf Jankovich-Bésán Endre, alelnökök: dr. Bóczán Elemér, dr. Jordán Károly, Bossányi Gusztáv, dr. Izsák Gyula és Véghely Dezső. Választmányi tagok: Gallart Girbal József, Halden Elemér, Kleindin Hugó, dr. Weber Lajos, Iszer István, Józsa Andor, Klaszek Ödön, Oswald Róbert, dr. Philippy Ödön, dr. Szeless Ödön, Grofcsik János, Regensperger István. Ezenkívül az osztályok is küldtek a választmányba 20 tagot. A közgyűlést követő választmányi ülésen Véghely Dezsőt egyhangúlag ügyvezető alelnökké választották. A tisztikar többi tagjai: első kapitány: Grofcsik János, másodkapitány: dr. Pongó Kiss Kálmán, főtitkár: Kleindin Hugó, jegyző: Oswald László, pénztáros: Oswald Róbert, háznagy: dr. Heyduck Ödön, ügyész: dr. Bóczán Elemér.

Május 23-án tartott ülésén a választmány az alapszabályok magyarázataként kimondotta, hogy a club osztályai nem képeznek külön jogi személyt, tehát nem köthetnek a clubra nézve terhes szerződéseket, de az is következik ebből, hogy az osztályok kezelésében lévő vagyon „clubvagyon" és mint ilyen, a club összességének tulajdonát képezi, végül az is, hogy a clubra nézve csak azok a szerződések és megállapodások kötelezőek, amelyeket a választmány jóváhagyott és amelyeket az alapszabályok rendelkezéseinek megfelelően (elnök és főtitkár, vagy vagyonnyilvántartó pénztáros) írtak alá.

A választmány szeptember 26-án tartott ülésén a főtitkár jelentette, hogy a magyar korona vásárló erejének ijesztő leromlása következtében nem tudja a club pénzügyi egyensúlyát fenntartani, és indítványára elsősorban az Almádi Osztály kívánságára elhatározták, hogy 25.000.— koronás alapon alapító tag bejelentéseket tovább már nem fogad el. Elhatározták továbbá, hogy tiszteletdíjak, jelvények és folyó kiadások fedezésére a tagok körében gyűjtést indítanak, a „Magyar Yacht" hátralévő három havi számát pedig együttes számban jelentetik meg. A befolyt adományokat a club a „Magyar Yacht"-ban nyugtázta.

Ugyanez a választmányi ülés tudomásul vette, hogy a club tagjai által alapított Duna-Balaton Kishajóépítő R. T. részvénytöbbséget képviselő csoport részvényeit a lágymányosi Budai Csónakázó Egylet vette át, ennekfolytán a club érdekeltsége ezen hajóépítő üzemnél megszűnt, a részvénytársaság pedig felszámolt.

A részvénytársasági alakulat felszámolásával és az üzemnek az említett dunai vizisportegyesületnek történt átadásával végeredményében clubunk egy új dunai csónaküzem létesítését is lehetővé tette. A szóban forgó üzemnek átadását clubunk vezetősége helyeselte, mert már clubunk alapítása alkalmával hangoztatott az az óhaj, hogy a Balaton mellett is létesüljön egy modern hajóépítőüzem, megvalósult, és pedig Siófokon. Ezt a siófoki modern hajóépítőüzemet egyik lelkes tagunk, Breuer B. Armand „Nautika Hajóépítőgyár" cím alatt létesítette. Mindnyájan tudjuk, hogy ez a siófoki üzem később a már 1881. év óta működő balatonfüredi hajóépítőüzemmel egyesülve, 1920-ban, mint Balatoni Yachtépítő r.-t. működött, amely vállalatot később és pedig 1931-ben közmegnyugvásra a MÁV. tulajdonban lévő Balatoni Hajózási r.-t. vett át. Ez a most már állami tulajdonban lévő balatonfüredi és siófoki egyesített hajóépítőüzem a vitorláshajóipart hazánkban ma már olyan magas színvonalra emelte, ami a külföldi behozatalt immár teljesen feleslegessé tette. Ezért teljes elismeréssel adózunk elsősorban a MÁV. m. t. Igazgatóságának, amely felismerve a vitorlássportnak a Balaton kultuszára kiható fontosságát, áldozatkészségével lehetővé tette ezen ma még korántsem jövedelmező hajóépítőüzem átvételével ezen iparágnak minden igényeket kielégítő magas színvonalra emelését, köszönet Brunner Vilmos őméltóságának, a B. H. r.-t. vezérigazgatójának, aki a clubok méltányos kívánsága elől sohasem zárkózott el és példát adó igyekezettel igyekszik mérnöki tudásával és gyakorlati tapasztalataival ezen ránk nézve igen fontos üzemet még inkább emelni. Végül elismerés jár részünkről Benacsek Jenőnek, clubunk régi tagjának, a Hajóépítőüzem főnökének is, aki ritka éleslátással párosult ügybuzgósággal iparkodik a hajótervezés és építés terén a lehető legjobbat produkálni, úgy, hogy most már csak sporttársainkon múlik, hogy ezen üzemnek pártolásával az nemcsak minőség, hanem a lehető legnagyobb forgalom elérésével olcsóság tekintetében is a sportolók minden méltányos kívánságának megfelelhessen.

A fentebbiekből következik, hogy noha vitorláshajók építése terén a kezdeményezés dicsősége a legelső társclubot, a K. M. Y. C.-ot illeti, mindazonáltal a hajóépítés továbbfejlesztése érdekében clubunk is hathatósan közreműködött.

Október 17-én tartott választmányi ülésen jelentették, hogy a siófoki clubház építkezése befejezéshez közeledik. Ezzel kapcsolatban többek indítványára elhatározták, hogy a club tagjaiból álló „Siófoki Clubház érdekeltség"-et, mint alkalmi egyesülést megszüntetik, a clubházat a club központi ügyvezetése veszi át, amelynek viszont vállalnia kell a clubháznak közel 10 millió koronát tevő adósságát. A clubházérdekeltség október 19-én tartott közgyűlésén, ahol Véghely Dezső elnökölt, ennek megfelelően határozott. A határozatot a „Magyar Yacht" október—november—decemberi egyesített számában tették közzé. A választmány október 24-én és november 28-án tartott ülésén ezt tudomásul vette, elfogadta és megbízta Józsa Andort, Kocsis Tivadart., mint a clubház építőjét, valamint Kleindin Hugó főtitkárt, hogy a clubház építkezésének ügyét a központi ügyvezetés nevében, tehát az összesség javára folytassák és erről a választmánynak jelentést tegyenek.

A főtitkár bejelentette, hogy a siófoki clubházon kívül az Almádi és Lellei osztályok is foglalkoznak clubházépítés gondolatával. Véghely Dezső ügyvezető alelnök bemutatta a club Almádi-osztályának a Veszprémi Székes Káptalannal az almádi clubház telkének tárgyában 1923. május 1—1953. május 1-ig, 30 évi időtartamra szóló haszonbérleti szerződését, amit a választmány október 24-én tartott ülésén örömmel vett tudomásul s egyben köszönetet mondott Véghely Dezső ügyvezető alelnöknek ez ügyben kifejtett eredményes működéséért.

A Budapesti M. Kir. Honvéd Városparancsnokság felszólítására a választmány elhatározta, hogy a honvédség, csendőrség és rendőrség kötelékébe tartozó tisztek tagfelvételénél a szokásos szavazást mellőzni fogja.

A főtitkár végül ismertette a club Lellei-osztályának dr. Bóczán Elemér alelnökkel 1923. évi október 23-án kötött szerződését, amely szerint az alelnök örökhaszonbérbe adja az osztálynak a Balatonlellén 445. sz. tjkönyvben A/1. alatt foglalt 686/12. a. 4. hr. szám alatti telkét clubházépítés céljára évi 20.— korona úri jog elismerési díj lefizetése mellett, a jog telekkönyvi biztosításával.

Dr. Bóczán Elemér nemeslelkű elhatározása következtében most már a balatonlellei clubház megépítése is biztosítva volt. A választmány dr. Bóczán Elemérnek hálás köszönetét nyilvánította.

December 23-án alakult meg a club Csopaki-osztálya Hankóczy Jenő elnöklésével. Az osztály megalakulása az elnökön kívül dr. Ferenczy József, Benacsek Jenő és Laib Tivadar munkásságának köszönhető.

1924

Az 1924. évet a club a január 25-én a Gellért-szállóban dr. Izsák Gyula elnöklésével tartott rendkívüli közgyűléssel nyitotta meg, amelynek egyedüli tárgya a tagok által fizetendő különféle tagdíjaknak és az ennek kiegészítő részét képező lapjáruléknak arany koronában történt megállapítása volt. A tagsági díjak időről-időre megállapítandó szorzószámmal (ami akkor 8000 volt), való alkalmazása biztosította a valorizálás lehetőségét és ezáltal a club pénzügyeiben az egyensúly helyreállítását.

Ugyanekkor tárgyalták a Sebők Sándor által szerkesztett „Árboc" című időszaki sportlap ajánlatát hivatalos lapnak. A választmány korábbi határozatát a közgyűlés megerősítette, a „Magyar Yacht" mellett döntött és kimondotta azt is, hogy e lapot mindaddig fentartja, amíg a felelős főszerkesztő személyében garanciát lát.

A Királyi Magyar Yacht Club Gordon Róbert elnökletével a B. Y. C. kiküldötteivel együtt február 4-én tartott ülésén közös egyetértésben a következő hajóosztályokat fogadták el addig az időpontig, amíg a club által már mintegy 2 év óta sürgetett Yacht Szövetség megalakul. Versenyhajó osztályok: 22 m2-es Binnenyollé, 35 m2-es és 40 m2-es tőkesúlyos hajók. Túrahajó osztályok: 25 m2-es és 40 m2-es túrayollék és 75 m2-es tőkesúlyos hajók.

Február 14-én tartotta a club gróf Jankovich-Bésán Endre fővédnöksége, gróf Széchenyi Emil, gróf Mikes János és gróf Károly József védnöksége alatt dr. Heyduck Ödön háznagy és bálelnök, továbbá Fogthüy Miklós báltitkár rendezésében a Gellért-szálló termeiben ez évi Yacht-bálját, amit dr. Heyduck Ödön gróf Jankovich-Bésán Endrénével nyitott meg. A bál fényesen sikerült.

A február 20-án Véghely Dezső ügyvezető alelnök elnöklete alatt az Erzsébetvárosi Keresztény Kaszinóban tartott választmányi ülésen Buday Lajos, volt jeles tagtársunk és Benzsay Kálmán, a két club által már korábban elfogadott túrahajóosztályok közül első sorban a 25 m2-es túrahajó érdekében szólaltak fel és azt, mint a Balatonra leginkább alkalmas hajótípust, elfogadásra ajánlották. Ugyanekkor a választmány jóváhagyta a Csopaki-osztály megalakulását, amelynek elnöke Hankóczy Jenő, kapitánya: Benacsek Jenő, titkára: Laib Tivadar, pénztárosa: dr. Ferenczy József lettek.

A club Almádi-osztálya március 19-én tartott taggyűlésén elnökévé Véghely Dezsőt, alelnökévé dr. Déghy Ödönt, kapitányává Grofcsik Jánost, titkár-pénztárosává dr. Weber Lajost választotta.

A club március 19-én tartott ülésén nyomatékkal felkérte a siófoki osztályt a siófoki clubház mielőbbi átvételére, amelynek előfeltétele az, hogy a többi osztályok és a központi ügyvezetés követeléseiből a házon lévő teher fedezetéről a Siófoki osztály gondoskodjék.

Ugyanezen ülésen megállapították, hogy a dr. Heyduck Ödön rendezésében lezajlott február 14-i Yacht-bál 8,586.724.— korona (közel 700 pengő) tiszta hasznot eredményezett, ami sportclubok történetében úgyszólván rekordteljesítménynek mondható. A választmány a bál tiszta jövedelmét a Siófoki, Balatonlellei és Balatonalmádi osztályoknak adta clubház építés céljaira.

A club csopaki osztálya áprilisban értesítette a választmányt, hogy clubház és kikötőépítés céljaira a Veszprémi Székes Káptalantól 400 ölnyi parti területet kapott és hogy az osztály egyelőre csónakkikötőépítéssel foglalkozik.

Május 28-án tartotta a club rendes évi közgyűlését, amelyen elnökké gróf Jankovich-Bésán Endrét, alelnökökké Véghely Dezsőt (ügyvezető alelnök), dr. Izsák Gyulát, dr. Bóczán Elemért, Jordán Károlyt és Hankóczy Jenőt, a központi választmányba pedig lejárat szerint Iszer Istvánt, Klaszek Ödönt, dr. Philippy Ödönt, dr. Szeless Ödönt, Gallart Girbal Józsefet, Halden Elemért, Kleindin Hugót, dr. Weber Lajost, Benzsay Kálmánt, Grofcsik Jánost, Oswald Róbertet és Schmalz Józsefet választották meg. A club tisztikara változatlanul a régi maradt. A tagok létszáma akkor 736 volt. A delegált választmányi tagok létszáma 20 volt.

Az augusztus 4-én tartott ülésen megrendüléssel vettek tudomást szeretett tagtársunk, Buday Lajos július 11-én történt tragikus haláláról. Buday Lajos a clubnak igen értékes tagja volt, aki különösen a balatoni túrahajózásnak az ifjúság körében való megkedveltetését tűzte ki célul. Mint volt tengerészkapitány, nautikái ismereteket terjesztett különösen az ifjúság körében és igen nagy súlyt fektetett a sportoló ifjúság megfelelő előnevelésére. Emlékét nemcsak jegyzőkönyvileg örökítettük meg, hanem nevére örökös vándordíjat, iskolahajóalapot is létesítettünk, egyik versenyhajónkat pedig az ő nevére kereszteltük és a kétárbócos „Caravéllát", amelyet ő hozatott az Adriáról, a családtól átvettük. Ez a hajó még jó ideig igen kedves túrahajója volt az ifjúságnak. Buday Lajos nevét a club régi tagjai még ma is szeretettel emlegetik.

Ugyanezen az ülésen Grofcsik János clubkapitány jegyzőkönyvi köszönetet kapott az előző napon lezajlott tihanyi verseny után kitört vihar alkalmával tanúsított önfeláldozó mentési tevékenységéért.

A választmány az október 29-én tartott ülésén igen fontos elvi határozatot hozott Grofcsik Jánosnak a sportbizottság nevében tett javaslatára, mely szerint jövőben a tiszteletdíjat nem a hajó tulajdonosának, hanem mindig a hajó kormányosának adják. A hajóplakett azonban, mint eddig, úgy ezután is a hajó tulajdonosát illeti és így a hajó tartozéka. A club ezzel a határozatával végérvényesen leszögezte azt a korábbi álláspontját, melynek lényege az, hogy a tiszteletdíjakkal a sportteljesítményt, a tudást jutalmazza s nem a hajótulajdonosi minőséget.

November 26-án a Siófoki osztály tartott ülést és az elnöki tisztség betöltetlenül hagyásával alelnökké dr. Antalffy Zsíros Aladárt, kapitányává Méray Horváth Károlyt és Oswald Lászlót, titkárává pedig Jordán Richárdot választotta.

Ősszel került tető alá a club első siófoki clubháza, amelyben a téli idényre igen mérsékelt díjazás mellett hajókat tárolásra is már átvettünk. Az év végén erős lépésekben haladt előre az almádi és a lellei clubház ügye is. Clubházaink közül különösen az almádi emelkedik ki impozáns méreteivel.

A club ezt az évét a Siófoki osztálynak december 17-én az Erzsébetvárosi Keresztény Kaszinóban tartott ünnepi vacsorájával fejezte be. Az ünnepi estét Kleindin Hugó főtitkárnak „A vitorlázás története és jelentősége, különös tekintettel a sportnak a balatonkultusz fejlesztő hatására" című tanulmányának vetített képekkel kísért felolvasása vezette be.

1925

Január 23-án gróf Jankovich-Bésán Endre elnökletével tartotta a club rendkívüli közgyűlését, melyen az összes tagsági díjakat aranykorona alapon jelentékenyen felemelte és azt a hátralékosokra vonatkozólag visszamenőleg is érvényesítette. Az aranykorona értékét 16.000.— papírkoronában állapította meg. Utána díjkiosztó vacsora következett.

A választmány február 25-én tartott ülésén Grofcsik János részletes javaslatot tett a f. évben tartandó versenyekről és bejelentetette, hogy szükségesnek tartja a hajóknak újból való felmérését.

A rendes évi közgyűlést május 27-én tartotta a club a Magyar Tisztviselők Országos Egyesülete Eszterházy-utcai székházának különtermében, dr. Izsák Gyula elnökletével. Az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően kieső elnökségi tagokat és pedig gróf Jankovich-Bésán Endre elnököt, dr. Izsák Gyula alelnököt és Véghely Dezső ügyvezető alelnököt, valamint a kieső választmányi tagokat újból megválasztották. A tagok létszáma akkor 736 volt.

A közgyűlést követő választmányi ülésen a tisztikar a következőképpen alakult: kapitányok: Grofcsik János, Benacsek Jenő, főtitkár: Kleindin Hugó, pénztáros: Oswald Róbert, háznagy: dr. Heyduck Ödön, ügyész: dr. Bóczán Elemér Ugyanekkor tudomásul vette a választmány az osztályok bejelentett tisztikarát és a központi választmányba delegált tagjait.

A „Magyar Yacht" júniusi száma közhírré tette a club siófoki első clubházának megnyitását és részlesen közölte az ottlakás, valamint a szekrénybérlet és téli tárolás, végül a hajók nyári őrzésének feltételeit. A clubház felavatása július 24-én történt és utána ünnepi társasvacsora volt.

Július 26-án szentelték meg és avatták fel ünnepélyes keretek között az almádii clubházat. A balatoni sportolók előtt jól ismert impozáns épület létrejötte Véghely Dezsőnek, a club ügyvezető alelnökének érdeme, kit munkájában dr. Déghy Ödön és dr. Heyduck Ödön kezdettől fogva támogattak. A ház tervezője és megépítője Hendrich Antal műépítész volt. A clubházavatás ünnepélyét sikerült yachtverseny követte a Jankovich ezüstserlegért, majd többszáz terítékű díszebéd, este pedig 300 terítékes vacsora következett, melyen a club elnöke látta vendégül a tagokat és a meghívott vendégeket.

Az augusztus 22—25-én Siófokon tartott Nemzetközi lovasmérkőzés és kocsiszépség versenyről is meg kell emlékeznünk, mert ezt is clubunk elnökének kezdeményezésére rendezték az erre illetékes sportkörök és egyesületek. Az országos jelentőségű sportünnepélyt clubunk kitűnően sikerült versennyel rajvitorlázással és csónakkorzóval tette változatossá. A club lelkes elnöke, a nemzetközi lovasmérkőzéssel azt akarta elérni, hogy a külföldi előkelőségek mellett a magyar úri közönség minden rétegének az érdeklődését felhívja, a nemes yachtsport iránt. A nemes gróf törekvése teljes mértékben sikerült, mert Siófok ezekben a napokban egy előkelő nemzetközi fürdőhely benyomását tette. Ott voltak v. nagybányai HORTHY MIKLÓS Kormányzó családjával, József királyi herceg igen sok külföldi sportember, közöttük Frigyes Zsigmond porosz királyi herceg előkelő kíséretével és a sok magyar főúr közül a Hunyady, Széchenyi, Wenckheim, Eszterházy, Khuen-Hédeváry, Nádasdy, Andrássy, Zichy, Csekonich, Jankovich-Bésán, Prónay, Pallavicini, Odescalchy, Schwarzenberg herceg, Károlyi, Csáky, Jeszenszky, Cziráky, Bissingen, Erdődy, Somsich stb. családok tagjai, nem is szólva a többi megjelent előkelőségekről, magasrangú katonatisztekről és a közönség ezreiről.

Az október 25-én tartott választmányi ülésen Grofcsik János előterjesztésére kimondották, hogy az általa, illetve a két club, mint a magyar yachtclubok közös sportbizottsága által a Magyar Yachtszövetség megalakulásáig elfogadott ú. n. osztályhajókat előnyadás nélkül fogja indítani és ezeket a hajótípusokat fogja a, tagoknak és a hajógyárosoknak figyelmébe ajánlani. Kimondották ezzel kapcsolatban, hogy a versenyeken csak azon nem osztályhajókat fogja handicapban indítani, amelyek 1925. december hó végéig készültek el., vagy igazoltan munkában vannak. Az elfogadott osztályhajók és azok részletes leírása a „Magyar Yacht" 1925. október—december havi számában jelent meg.

A november 25-i választmányi ülésen a főtitkár bejelentette, hogy a Deutscher Segler Verband a clubot az elismert yachtclubok közé sorozta és ezt a tényt a német szövetség a „Die Yacht" című hivatalos lapjának 48.-Í számában igazolta, egyben kérte a club alapszabályait, tagjainak névsorát, történetét és lobogóját, amelyeket a főtitkár el is küldött. Ugyanekkor a választmány ismét hangsúlyozta a Magyar Yachtszövetség megalakulásának szükségességét és felkérte Véghely Dezső, dr. Bóczán Elemér, Grofcsik János és Kleindin Hugó tagtársakat, hogy ebben a tárgyban lépjenek érintkezésbe a K. M. Y. C. vezetőségével.

Ugyanezen az ülésen a főtitkár bejelentette, hogy a Balatonfüredi osztály november 8-án megalakult, amely szép reményekre jogosító alakulás peremartoni Nagy Sándor érdeme. Az elnöki tisztséget egyelőre betöltetlenül hagyták, ügyvezető alelnökké: p. Nagy Sándort, titkárrá pedig Sulzer Lajos őrnagyot választották meg. Az alakuló ülésen az osztály a füredi clubház mielőbbi megépítését egyik legelső feladatául tűzte ki.

Ugyanekkor a főtitkár bejelentette, hogy a Magyar Királyi Államrendőrség Központi Ujonciskola tisztjeivel folytatott tárgyalásai, egy létesítendő tiszti testületi osztály megalakulására sikerrel jártak, mert a parancsnokság hozzájárulásával megalakult a „Balatoni Yacht Club Siófoki Tiszti testületi osztálya." A club választmánya a megalakulást örömmel fogadta és a kezdeményező vitéz Kalandy Imre ezredesnek hálás köszönetét fejezte ki. Az új osztály a club későbbi történetében igen fontos szerepet vitt és visz ma is, mert a csatlakozott tisztek révén a club nemcsak áldozatkész lelkes sporttársakat, hanem jó barátokat is kapott. Az új osztály életrevalóságát és áldozatkészségét igazolja az is, hogy saját külön clubházát Siófokon hamarosan felépítette. Az osztály első elnöke vitéz Kalandy Imre, alelnöke Illés Elemér, pénztárosa Thalherr Ervin lett.

1926

A club január 20-án tartott ülésén Véghely Dezső ügyv. alelnök napirend előtt szomorúan jelentette be dr. Izsák Gyula kúriai bírónak, a club érdemekben gazdag alelnökének január 6-án bekövetkezett halálát. Kegyelettel emlékezett meg az elhunyt hervadhatatlan érdemeiről, aki előrehaladott kora ellenére is mindig fiatalos hévvel és magyaros lelkesedéssel állott sorompóba a club érdekeiért, amikor cselekedni kellett. Mint bíró az igazság és a méltányosság embere volt. Vitás esetekben sohasem döntötte el szavazással a szóbanforgó kérdéseket, hanem mindig igyekezett a vita anyagának beható megvilágításával az ellenkező véleményeket meggyőzni és ritka éléslátásával a legjobban megfelelő megoldást, lehetőleg egyhangúlag érvényre juttatni. A választmány, majd a május 12-én tartott rendes évi közgyűlés felejthetetlen alelnökének, a jó hazafinak, a derék családfőnek és az igazi jó barátnak emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg. Temetésén clubunk testületileg vett részt és sírjára Balatonlellén a club színeivel díszített koszorút helyezett.

A következő üléseken az alapszabályok módosításával foglalkoztunk, január 28-án pedig a díjkiosztó vacsorát tartottuk meg a Gellért-szálló márványtermében.

Az alapszabálymódosítás kapcsán nagy vita volt az osztályok autonómiájának kiterjesztése körül, mert a tagok nagy része aggodalmaskodva attól tartott, hogy a megerősödő osztályok a clubtól elszakadnak és új clubokat fognak alakítani. Az aggályok figyelembe vételével készült el az új alapszabálytervezet, melynek egyik lényeges pontja az, hogy miután az osztályok nem képeznek külön jogi személyt, tehát osztályvágyon sem lehet, csak osztálykezelésben lévő clubvagyon, amiből önként következik, hogy bármely osztály megszűnése esetén a kezelésében volt vagyon nem vihető el, mert az a clubé, vagyis a többi osztályok közös vagyona.

Mindezeket a club március 18-án a Tisztviselő Kaszinó különtermében tartott választmányi ülésén leszögezte és az erre vonatkozó új alapszabályokat a későbbi közgyűlés elfogadta.

A rendes évi közgyűlést május 27-én tartottuk a Tisztviselő Kaszinó különtermében. A közgyűlési jelentés nagy elismeréssel szólt az előző évben lefolyt versenyek győzteseiről és méltatta a sportbizottság úttörő munkáját, ami lehetővé tette clubközi egyezménnyel az osztályhajórendszernek véglegesítését, pedig az tulajdonképpen egy vitorlás yachtszövetségnek a feladata lett volna. Ismételten hangsúlyozta a közgyűlés a yachtszövetség megalapításának szükségességét és megállapította azt is, hogy a gondolat megvalósítása valóban nem a clubon múlott. A clubtagok akkori létszáma 804 volt, az összvagyon pedig meghaladta az egy milliárd koronát, ami a mai pénznemben 80.000 pengőnek felel meg. Örömmel állapította meg a közgyűlés, hogy a siófoki clubházban lévő téli hajótárolás megoldásával a clubtagok igen jelentékeny anyagi előnyökhöz jutottak, ami a hajóvásárlási kedvet lényegesen elősegítette és ezáltal sportunkat előbbre vitte. Az alapszabályszerű részleges tisztújításon alelnökök lettek: Gallart Girbal József, Schmidt Ferenc, dr. Bóczán Elemér, dr. Antalffy Zsíros Aladár és Kircsfalussy Vilmos, utóbbi a tiszti osztály részéről. Választmányi tagok lettek: Kleindin Hugó, Kompolthy Jób, dr. Weber Lajos és Tuss Miklós. Ugyanekkor Kircsfalussy Vilmos a tiszti osztály nevében bejelentette, hogy az osztály első hajója elkészült és azt május 16-án Siófokon ünnepély keretében bocsájtották vízre. A hajó a „Hajrá" nevet kapta. A közgyűlést választmányi ülés követte, amelyen a tisztikar a következőképen alakult: I. kapitány: Grofcsik János, II. kapitányok: Benacsek Jenő és Tuss Miklós, főtitkár: Kleindin Hugó, pénztáros: Oswald Róbert, háznagy: dr. Heyduck Ödön, ügyész: dr. Bóczán Elemér. Vitéz Kalándy Imre ezredes a „Hajrá" keresztelése alkalmából a M. Kir. Rendőrség Központi Újonciskola nevében 500.000.— koronát adományozott a „Buday Lajos iskolahajó" alap részére, amit a választmány hálás köszönettel fogadott.

A június 17-én tartott választmányi ülésen a club Lellei osztálya a következő vezetőséget választotta meg: Elnök: Kolossváry Endre, alelnökök: Pósa Ernő, dr. Bóczán Elemér, pénztáros: Stenzer József, kapitány: Bóczán Gyula, titkár: Stenzer János. Az Almádii osztály vezetősége változatlanul a régi maradt, úgyszintén az Aliga—Világosi osztályé is.

Ugyanekkor a választmány a Magyar Úszó Egyesület kérésére felajánlotta az augusztusban rendezendő országos úszóversenyek alkalmából siófoki clubházát és az úszóknak egyébként is felajánlotta segítségét.

Tuss Miklós indítványára a választmány elhatározta, hogy a hajók vezetésére való jogosultság vizsga alapján képesítéshez köttessék. Elhatározta a választmány dr. Bóczán Elemér javaslatára azt is, hogy az őszi és téli idő beálltával a club előadások tartásával tegye lehetővé kezdőknek és a gyakorlottabbaknak egyaránt a túrázás, valamint a versenyzés alkalmával szükséges elméleti és taktikai ismeretek elsajátítását. Az elméleti előadásokat a következő év tavaszán gyakorlati vizsga követné.

A „Magyar Yacht" június—júliusi 'egyesített száma pontos kimutatást közölt a club és tagjainak tulajdonában lévő összes hajókról. A hajók száma akkor 56 volt. Közölte továbbá a győzteseket is. A legtöbb első díjat 11 győzelmével Uhl Gyula nyerte a tulajdonában lévő „Lucky strike" nevű hajóval, utána következett „Csibi II" 7 győzelemmel, tulajdonosa: dr. Bóczán Elemér, majd Kerényi László „Zulu"-ja és Hamvas Margit, férjezett Bozsing Béláné, „Mirzár"-ja öt-öt első díjjal. Érdekes megemlíteni, hogy a választmány Grofcsik János javaslatára az előnyosztás igazságosabbá tételére már korábban elhatározta, hogy a handicapversenyeken győztes hajók sebességi számát minden nyílt versenyben elért győzelem után egy-egy század ponttal felemeli. Az ily módon felemelt sebességi számok a fentemlített kimutatásban már szerepeltek is.

Augusztus 15-én Tihany impozáns és lélekemelő ünnepségeknek volt színhelye. Az ország előkelőségeinek jelenlétében a tihanyi ősi kolostor királyszobájában IV. Károly király emléktáblájának leleplezésével kapcsolatban a Királyi Magyar Yacht Club és clubunk tagjai vitorlás felvonulást rendeztek, amit József és József Ferenc kir. hercegek, Auguszta és Anna kir. hercegasszonyok, továbbá Zsófia és Magda kir. hercegnők is végignéztek, úgyszintén az összes helyhatóságok, hivatalok stb. küldöttségei és a közönség ezrei. A két club úgyszólván összes hajóival kivonult és már 14-én gyülekezett a K. M. Y. C. és a B. Y. C. clubházai előtt, hogy áldozzanak másnap a halott király emlékének. A készülődés már a hajnali órákban kezdődött és a hajók teljes lobogódíszben és festői rendben haladtak a két club elnökségének vezetése mellett. Elől a yollék, utána a nagyobb hajók vonultak fel 50—50 méternyi távolságban Tihany irányában. Tihany előtt gyönyörű látványt nyújtott a felfejlődő vitorlások tömege. A vezérhajó által adott jelre a hajók Tihany előtt négyszeres vonalban fejlődtek fel, a motoros- és gőzhajók is csatlakoztak hozzájuk. A katonás sorrendben felsorakozott hajók nemzetiszínű zászlói az emléktábla leleplezésének pillanatában a gyász jeléül félárbócra estek. Az ünnepi beszédet gróf Széchenyi Emil, a K. M. Y. C. commodoréja mondotta. Az ünnepségek után a hajók adott jelre s a szélrózsa minden irányában haza vonultak állomáshelyeikre. A gyönyörűen sikerült hajófelvonulás Gordon Róbertnek, a K. M. Y. C. vicecommodoréjának és Véghely Dezsőnek, a B. Y. C. ügyvezető alelnökének az érdeme.

A szeptember 23-án a Tisztviselő Kaszinóban tartott választmányi ülésen örömmel vették tudomásul a Zamárdi osztály megalakulását, amelynek létrejöttén dr. Purébl Győző és Polnay György fáradoztak. Dr. Purébl Győzőt az osztály elnökévé, Polnay Györgyöt pedig ügyvezető alelnökké választották. Mindkettő változatlanul viseli tisztségét mai napig is. Főfeladatul tűzték ki a Zamárdi-i clubház mielőbbi megépítését, ami csupán azért késik, mert az osztály az Aliga—Világosi osztályhoz hasonlóan a club és a sport érdekében előbbre valónak tartotta a már meglévő többi clubházak megfelelő korszerű átépítését és felszerelését, amely célra mindkét osztály már korábban készpénzvagyonának túlnyomó részét a központi ügyvezetésen keresztül a clubházakkal már rendelkező osztályoknak adta kölcsön avval a tudattal, hogy az építkezések befejezése után a többi osztályok is hasonlóképen fognak az ő segítségükre lenni. A zamárdi osztály megalakulását a club november 4-én 50 terítékes társasvacsorával ünnepelte meg.

Dr. Purébl Győző osztályelnök ugyanekkor bejelentette, hogy az osztály részére iskolahajót szerzett.

Grofcsik János kapitány és Kleindin Hugó főtitkár javaslatára a club ugyanezen ülésen elhatározta, hogy a club a Balatoni Yachtépítő r. t. balatonfüredi üzemétől egy 14 m2-es osztály hajót fog venni 15 millió koronáért, amit lehetőleg a tagok körében fog kisorsolni és megbízta főtitkárt, hogy az erre vonatkozó akciót indítsa meg és a szükséges pénzügyigazgatósági engedélyt szerezze be.

Ugyanekkor időszerűvé vált a clubhelyiségnek megváltoztatása is. A választmány elfogadta a Baross Szövetség kedvező ajánlatát és a szövetség Deák Ferenc-utca 10. sz. félemeleti helyiségébe költözött.

Az új helyiségben Kircsfalussy Vilmos elnöklete alatt október 21-én tartott első ülésen a választmány az aktuális sportkérdések, és sportesemények megvitatására a már jóváhagyott vitaestélyek megindítását határozta el.

Ugyanekkor elhatározták azt is, hogy a Királyi Magyar Yacht Clubbal együtt lépéseket tesznek a Déli vasútnál, hogy a club sportoló tagjai, de legalább is az igazolt hajótulajdonosok kedvezményesen utazhassanak le a Balatonra. Ez a fáradozás azonban, sajnos, eredménytelen maradt.

A „Vízi sport" című szakújság október 16-i számában érdekes cikk jelent meg „Vitorlás versenyek reformja" cím alatt Grofcsik János kapitány tollából, amelyben síkra szállt a clubnak már az alapításkor vallott azon felfogása mellett, hogy a versenyeken a hajóvezető egyéni képességeit és nem a hajó jobb minőségét kell a díjazásnál érvényre juttatni. Ezzel kapcsolatban javasolta, hogy legalább a fontosabb versenyeknél teljesen azonos méretű, vitorlázatú és kivitelű hajókat indítsanak, amelyeknél még a súlyban se legyen lényeges különbség és a hajókat verseny előtt sorsolják ki a versenyzők között. Végeredményben tehát ne a hajókat, illetve ezek tulajdonosát, hanem a hajóvezetőt és a legénységet jutalmazzuk. Nemes sportunk későbbi fejleményei a cikkírónak adtak igazat és a későbbi bel- és külföldi bajnoksági versenyek is őt igazolták, mert nyilvánvaló, hogy bajnok csak ember, vagy csapat (tehát a legénység is) lehet, nem pedig a hajó. Ennek ellenére a „Vizi Sport" a későbbi, 1927. februári számában változatlanul „hajók győzelméről" ír, mert az „Einhandboof'- versenyek kivételével — szerinte — le kell mondanunk arról, hogy a legjobb hajóst (tehát egyént) meg lehessen állapítani. A vita mai napig sincsen közmegelégedésre eldöntve és csak a jövő fogja igazolni azt, hogy a B. Y. C. alapításakor elfoglalt álláspont helyes volt-e, vagy sem.

Ugyancsak a „Vizi Sport" októberi és december 20. és 21.-i számaiban jelent meg a club főtitkárának „A Velencei-tó felfedezése" című cikksorozata, amelyben beszámol a Velencei tavon Sebők Sándorral, a magyar yachtsport egyik legértékesebb harcosával együtt már korábban csónakon tett útjáról, amelyen egyértelműleg minden előítélettől mentesen állapítják meg, hogy a tó a vitorlássportra igen alkalmas és elhatározták, hogy a tó vitorlássportja érdekében mozgalmat indítanak meg. Az elhatározást tett követte. A Velencei tó akkoriban még úgyszólván csak földrajzi fogalom volt és legfeljebb a vasúti kocsik ablakából ismerték és nem éppen kedvező vélemények keringtek róla. A propaganda hatása alatt a B. Y. C. vezetősége is ellátogatott a tóhoz és a főtitkár kalauzolása mellett Hajdú Géza kisvelencei földbirtokos otthonában szintén megállapította, hogy a Velencei tóval már csak Budapesthez való közelségénél fogva is érdemes foglalkozni és ott egy clubosztályt létesíteni. A mozgalom kapcsán a m. kir. földmívelésügyi minisztérium vízügyi osztálya is, kiküldte szakértőjét, tudományos szempontból is tanulmányozta a szép tavat és térképet készíttetett róla. Bár a clubosztály megalakulása nem sikerült, de a tónak és vidékének azóta megindított kultúrája és folytonos fejlődése igazolja a hozzá fűzött reményeket, a vitorlássport szempontjából pedig azzal az eredménnyel járt, hogy mégis megalakult a „Velencei Vitorlás Yacht Club", amelynek létrejöttében, mint több más vitorlás club megalakulásánál is, a B. Y. C. tagjai igen fontos szerepet vittek.

De a club ezen sportközérdekű tevékenysége mellett nem feledkezett meg a sportoló tagok, főleg az ifjúság megfelelő kiképzéséről sem. A már korábban elhatározott első vitaestélyt az indítványozó dr. Bóczán Elemér alelnök és sokszoros győztes november 11-én vezette be a Baross Szövetség által rendelkezésünkre bocsátott új clubhelyiségben „Start" címmel, amit élénk vita követett. A legközelebbi előadást Benacsek Jenő lelkes tagtársunk december 2-án tartotta, „A vitorlázat helyes trimmelése" cím alatt. Utána Grofcsik János clubkapitány és mások tartottak aktuális tárgyú tanulságos szakelőadásokat. Az előadások utáni eszmecsere pedig nemcsak a tagok ismereteit gyarapította, hanem igen sok vitás kérdés tisztázására adta meg a lehetőséget.

Lehet, hogy ezek az ismeretterjesztő előadások adták meg dr. Bóczán Elemérné clubtársunknak az eszmét, hogy clubunk hölgytagjait megszervezve, mindindította a B. Y. G. első női tornatanfolyamát, ami Kovách Ilona székesfővárosi szaktornatanár vezetésével szintén hozzájárult a club jó hírnevének öregbítéséhez. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy kívánatos lenne, ha hölgytagjaink az eddiginél nagyobb számban vennének részt a vitorlás életben, hogy részükre minél gyakrabban rendezhessünk külön vitorlásversenyeket, amelyeken tudvalevőleg távolról sem a fizikai erő, hanem a gyakorlat, a tudás, a rátermettség, a jó szem és az adott szélviszonyok és a helyzet gyors felismerése biztosítja az elsőbbséget.

A társadalmi élet ébrentartására december 9-én tartott évzáró társasvacsora sikere érlelte meg a gondolatot, hogy a club a téli évedban a Hungária-szállóban tartsa meg yachtbálját.

A december 16-án tartott ülésen dr. Dömötör Jenő bejelentette, hogy a Füredi osztály herceg Quadt Sándorné szül. Eszterházy Mária grófnőt a club tiszteletbeli tagjává választotta.


1927

A február 17-én a Baross Szövetségben Véghely Dezső ügyvezető alelnök elnöklete mellett tartott választmányi ülésén dr. Heyduck Ödön örömmel jelentette, hogy a február 5-én a Hungária-szállóban rendezett yachtbál 3,200.000.— koronát meghaladó tiszta hasznot eredményezett. Ennél azonban nagyobb volt az erkölcsi siker, amit jelentékenyen elősegítettek József és József Ferenc kir. hercegek, továbbá Auguszta és Anna kir. hercegasszonyok fővédnöksége, továbbá gróf Jankovich-Bésán Endrének és feleségének védnöksége. A választmány dr. Dömötör Jenő indítványára Heyduck Ödönnek és munkatársainak hálás köszönetét fejezte ki. A bál tiszta jövedelmét a választmány a club osztályai között a tagok számának arányában clubház építés céljaira osztotta szét. Ugyanezen a választmányi ülésen úgy határoztak, hogy a múlt évi versenyek díjainak kiosztása a Bristol szállodában március 12-én társasvacsorával egybekötve legyen, ami meg is történt.

A „Magyar Yacht" január—márciusi számában Ákos Károly „Vitorlásversenyeink reformja" című cikkhez igen értékes reflexiókat írt, amellyel kapcsolatban Grofcsik János clubkapitány javasolja, hogy a K. M. Y. C. és a B. Y. C. igyekezzék egy sporthét keretén belül a versenyeket lebonyolítani egyrészt, hogy a versenyek intézői ne legyenek túlterhelve, másrészt pedig, hogy a sportolóknak a túrázásra is több lehetőségük maradjon.

Április 7-én dr. Tuss Miklós tartott rendkívül érdekes előadást „a versenyszabályokról" a Baross Szövetség helyiségében. Előadását vetített képekkel illusztrálta. Az előadást élénk vita követte.

Április 9-én a club kitűnően sikerült tombolás társasvacsorát rendezett 100-nál több clubtag és vendég jelenlétében, melynek főmozgatói Kircsfalussy Vilmos, Klaszek Ödön, Oswald Róbert és Polnay György voltak. A 400.— pengőt meghaladó tiszta hasznot a club Siófoki és Zamárdi osztályai kapták.

Május 9-én volt a B. Y. C. Siófoki Tiszti Osztályának második hajóavatása, amikor a 30 m2-es „Hajrá II." nevű hajóját bocsátotta vízre. Az ünnepélyt vitéz Illés Elemér beszéde nyitotta meg. Lelkes szavakkal méltatta a tiszti osztály alig másféléves működését, majd felkérte keresztanyának vitéz Kalándy Imrénét, aki a szokásos pezsgősüvegtöréssel keresztelte meg a hajót „Hajrá II." névre. Az ünnepély vitéz Kalándy Imre, a Tiszti osztály elnökének buzdító beszédével ért véget, utána díszebéd következett.

A club május 19-én Grofcsik János javaslatára örömmel vette tudomásul, hogy a K. M. Y. C. és a B. Y. C. közösen fogja a sporthetet megtartani, egyúttal ismertette a kiírandó versenyek programmját.

Június 9-én tartotta a club a Baross Szövetség helyiségében gróf Jankovich-Bésán Endre elnökletével rendes évi közgyűlését. A kieső alelnökök helyébe bellusi Baross Gábor, dr. Pongrácz Jenő és dr. Purébl Győző kerültek, a kieső választmányi tagok helyébe pedig Keéri Szántó Andort, peremartoni Nagy Sándort és Szabó Sándort választották meg 3 évi időtartamra. A közgyűlési jelentés elismeréssel emlékezett meg a Siófoki Tiszti Osztály eredményes működéséről, különösen kiemelve Kircsfalussy Vilmos alezredes érdemeit. Megemlítette továbbá, hogy a siófoki, almádii és füredi clubházak készen várják a tagokat a következő nyári idényre, s hogy a lellei clubház főleg a lelleiek áldozatkészségéből már szintén tető alatt van s annak átadása már jövő hónapban várható. A tagok létszáma akkor 810 volt. A közgyűlés fájdalommal állapította meg, hogy a yachtszövetséget még mindig nem sikerült létesíteni, bár az első kezdeményezés óta immár a harmadik vitorlázással rendszeresen foglalkozó sportclub a Keszthelyi Csónakázó és Vitorlázó Egylet is csatlakozott volna a megalakítandó szövetséghez.

A június 23-i választmányi ülésen dr. Bóczán Elemér melegen üdvözli az előző közgyűlésen megválasztott új alelnököket. Ezen ülésen a tisztségeket a következőképpen töltötték be: I. kapitány: Grofcsik János, II. kapitányok: Benacsek Jenő, Oswald László és dr. Tuss Miklós, főtitkár: Kleindin Hugó, pénztáros: Oswald Róbert, ellenőr: Polnay György, háznagyok: dr. Heyduck Ödön és dr. Dömötör Jenő.

A „Magyar Yacht" ez évi június—júliusi egyesített száma igen értékes kimutatást hoz a Balaton 3 vitorlázással foglalkozó clubjának és tagjainak hajóiról. A kimutatás szerint a három club tagjainak tulajdonában összesen 109 hajó volt, amelyek közül a B. Y. C. tagok tulajdonában 71 hajó szerepelt.

Július 17-én avatta fel a club Lellei osztálya, gróf Jankovich-Bésán Endre elnöknek és Kolossváry Endre osztályelnök jelenlétében az új clubházát. Az ünnepélyen a K. M. Y. C. és a B. Y. C. mintegy 40 vitorláshajóval vonult fel lobogódíszben az új emeletes clubház előtt. A Balaton alsó részében még eddig páratlan gyönyörű látványt a közönség százai nézték a clubház két terraszáról. A lobogódíszben pompázó clubház előtt a vizicserkészek csapata állt sorfalat. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött, utána Kolossváry Endre mondott lelkes beszédet, majd Véghely Dezső ügyvezető alelnök üdvözölte az osztályt és mindazokat, akik munkájukkal és áldozatkészségükkel közreműködtek. Az ünnepélyt verseny, majd ünnepi ebéd követte.

Július 21-én sorsolta ki a club a kiküldött hivatalos közegek jelenlétében a Baross Szövetség helyiségében Benacsek Jenő tagtárs által tervezett és a Balatoni Yachtépítő r. t. által épített 14 m2-es vitorlás hajóját. Egy sorsjegy ára 8.— pengő volt. A hajót Bárány István világhírű úszóbajnok, clubunk tagja nyerte.

Július 31-én tartotta a club Füredi osztálya clubházfelavató ünnepélyét. Az ünnepéllyel kapcsolatban vitorlás felvonulást, este lampionos csónakkorzót, fényesen sikerült tűzijátékot, a „Grand Hotel" termeiben pedig Yacht-bált rendezett.

A szeptember 22.-i választmányi ülésen Grofcsik János clubkapitány felhívta a választmány figyelmét az 1928. évben Amsterdamban tartandó IX.-ik olimpiászra. Elhatározták, hogy érintkezésbe lépnek a K. M. Y. C. és a M. O. B. vezetőivel, hogy legalább a 12 láb hosszú 12 m2-es hajók versenyében a magyar nemzet színei képviselve legyenek.

Ilovszky János azt indítványozta, hogy a club elsőrendű művészek közreműködésével rendezzen egyik fővárosi színházban balatoni tárgyú előadást, azonkívül a jövő nyáron Tihanyban, majd Balatonfüreden látványos ünnepélyeket, melynek egyik főpontja Tihanyban József főherceg és családja előtti tisztelgés lenne. A választmány az indítványt örömmel fogadta és Ilovszky Jánost a legmesszebbmenő támogatásáról biztosította.

A versenydíjakat november 12-én a Hungária-szállóban tartott díjkiosztó vacsorán osztották szét.

1928

Az évnek egyik kimagasló, sőt legfontosabb eseménye a választmány által már az előző év végén elhatározott „BALATONI KULTÚRNAP" megrendezése volt. A munka oroszlán részét Ilovszky János, a Baross Szövetség jelenlegi országos elnöke, a club zamárdii osztályának alelnöke vállalta, aki fáradságot nem ismerő energiával és munkával igazolta országos hírű szervezőképességét és szép Balatonunk iránti rajongó szeretetét. A rendezés nagy művét „A Balatoni Yacht Club és a Királyi Magyar Yacht Club kultúrnapjai 1928. február hó 10., 1928. augusztus 5." című ezrével szétküldött művészikivitelű meghívó vezette be, amelyen a két club elnökei gróf Széchenyi Emil, gróf Jankovich-Bésán Endre és Ilovszky János, a rendezőbizottság elnöke szerepeltek a nagyarányú mozgalom élén. A „Magyar Yacht" külön számában tette közzé az ünnepélyek sorozatát, elől Ilovszky Jánosnak „Magyar Yachtosok" című lelkes felhívásával. Lapunknak ez a száma nem kevesebb, mint 100 hajót sorolt fel, amelyekkel a tihanyi hajófelvonulásra jelentkeztek. Részletesen ismertette a balatoni ünnepségek programmját, az egyes helyek csoportvezetőinek névsorát és az összes tudnivalókat.

Örökké felejthetetlen marad előttünk a Városi Színházban február hó 10-én tartott díszelőadás, amelynek legfőbb védnöke vitéz nagybányai HORTHY MIKLÓS kormányzó, díszvédnökei József Ferenc kir. herceg és gróf Bethlen István miniszterelnök, fővédnökei pedig az összes akkori miniszterek voltak. Az előadást Erkel Ferenc ünnepi nyitánya nyitotta meg, majd 200 tagú cigányzenekar együttes gyönyörű előadása következett Radics Béla közismert cigányprímás vezetésével. Előadásuk első száma a „Hullámzó Balaton tetején..." kezdetű közismert dal volt. Az ünnepi beszédét Rákosi Jenő mondotta, majd Nagy Endre konferálásával szebbnél-szebb, csupa balatoni vonatkozású dalok és színi jelenetek következtek. Ezek közül kimagaslóan szépek voltak Balázs Árpád, a híres nótaköltő és Nagy Izabella művészi számai. Befejezésül következett „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország" dalra alkalmazott irredenta vonatkozású jelenet. Örökké felejthetetlen marad előttünk ennek szívbemarkoló hatása.

A díszelőadáson jelen volt vitéz nagybányai HORTHY MIKLÓS Kormányzó, dr. vitéz József Ferenc királyi herceg, valamint az összes védnökök. A kormányzó előadás előtt megtekintette a színház előcsarnokában kiállított, a balatoni yachtversenyzők által nyert tiszteletdíjakat, utána a díjnyertes versenyzők bemutatása következett.

A remekül sikerült díszelőadás után a club és a rendezőség joggal nézhetett a legjobb reményekkel az év augusztus 5.-i Balatonon tartandó ünnepségek elé. A kultúrnap yachtbizottsága élén Ilovszky János mellett Harkányi József, Iklódy Szabó János, dr. Tüske Jenő és dr. Bóczán Elemér főrendezőkkel valóban mindent megtettek a siker érdekében. És valóban meg is felelt a várakozásoknak a tihanyi vitorláshajófelvonulás, amit a „Lily" nevű motoros hajón Harkányi József vezetett. Lélekemelő látvány volt a József kir. herceg tiszteletére felvonuló lobogódíszes hajók tömege. A felvonulás után Balatonfüreden díszebéd volt. A délutáni és esti programmpontok sikerét azonban zavarta a váratlanul kitört vihar és kárbaveszett a rengeteg munka és előkészület. Ez azonban nem csökkentette a rendezőség, első sorban Ilovszky János érdemeit, aki munkájával ércbetűkkel írta be nevét a Balatonkultusz és clubunk történetébe.

A választmány a Terézvárosi Kaszinó Andrássy-úti helyiségének különtermében az akkori clubhelyiségben Véghely Dezső ügyvezető alelnök elnöklésével tartott ülésén teljes elismerését és háláját fejezte ki Ilovszky Jánosnak a Balatoni Kultúrnapok rendezése körüli önfeláldozó munkájáért és érdemeit itt, valamint a rendes közgyűlésen is jegyzőkönyvileg örökítette meg.

Ugyanezen ülés foglalkozott clubunknak az amsterdami olympiászon történt szereplésével. Clubunk kapitánya, Grofcsik János ugyanis július havában az Amsterdamban tartott olympiászra kiküldendő dinghy-versenyhez edzést, majd selejtező mérkőzést rendezett az e célra a club által vásárolt két dinghyvel. Ezen edzésre a válogatott keret a következő versenyző clubtagokból állott: dr. Tusa Miklós, Uhl Gyula, Uhl Raoul, Oswald László, Kovách Andor, Reiner József és Udvarhelyi Géza. A selejtező versenyek eredményeként a dinghy-versenyeken a magyar színeket az olympiászon Uhl Raoul képviselte. Mint póttag Oswald László küldetett ki.

Uhl Raoul az olympiászon igen jól szerepelt, amennyiben 20 versenyző közül a ll.-ik helyezést kapta. A választmány ezért őt jegyzőkönyvi elismerésben részesítette. Ugyanekkor köszönetet mondott Uhl Gyula tagtársnak is, aki a saját költségén kísérte ki olympikonjainkat.

Választmányi ülésünkön ismét szóvá tétetett a Magyar Yachtszövetségnek még mindig vajúdó ügye. A választmány úgy határozott, hogy Véghely Dezső ügyv. alelnök útján személyesen fog e tárgyban az O. T. T.nál, valamint dr. Ugron Gábornál, a K. M. Y. C. alelnökénél közbenjárni.

November 15-én dr. Purébl Győzőnek, a club érdemes alelnökének m. kir. kormányfőtanácsossá történt kinevezése alkalmából társasvacsora volt, amelyen v. Kalándy Imre méltatta közszeretetnek örvendő alelnökének érdemeit.

Nem tartozik ugyan szorosan clubunk történetéhez, de azért mégis meg kell emlékeznünk az első levente vitorláshajónak Siófokon történt keresztelési ünnepélyéről. Az ünnepély egyik főrendezője vitéz Kalándy Imre tábornok, az O. T. T. alelnöke volt. A keresztanyai tisztséget gróf Klebelsberg Kunóné vállalta, akit távollétében vitéz pávai Mátyás Sándor tábornok neje helyettesített. A tábori oltárnál a szentmisét dr. Wohlmuth Imre siófoki plébános celebrálta. Utána az új vitorlást a „Levente" névre keresztelték. Végül vitéz Kalándy Imre intézett a leventékhez lelkesítő beszédet. A siófoki clubházunk terraszán díszebéd zárta be az ünnepséget.


1929

Február 7-én a club díjkiosztó vacsorája a Bristol szállodában kitűnő hangulatban folyt le.

Február 14-én a Terézvárosi Kaszinó helyiségében tartott választmányi ülésen vitéz Kalándy Imre indítványára elhatározták, hogy a választmány munkájának megkönnyítésére sport-, gazdasági-, társadalmi-, propaganda-, sajtó-, végül fegyelmi bizottságot szerveznek. Ezek a bizottságok még ma is fennállnak és nagy mértékben elősegítették az aktuális és fontosabb ügyek szélesebb körű megvitatását, mert a bizottságok üléseikre olyan hozzáértő tagokat is meghívhatnak, akik a választmánynak nem tagjai. A választmány Grofcsik János indítványára az amsterdami olympiai versenyeken szép sikerrel működő Uhl Raoul részére emlékplakettet adott. Ezzel kapcsolatban dr. Uhl Gyula értékes tanulmányt adott be az olympiai 12 lábas hajók versenyein tapasztalt észleleteiről, valamint az egész verseny lefolyásáról.

A választmány tudomásul vette, hogy a Siófoki osztály az előző években betöltetlenül hagyott elnöki tisztséget vitéz Kalándy Imrével töltötte be. A siófoki Tiszti osztály elnökévé vitéz Kircsfalussy Vilmost választották meg.

Június 14-én Véghely Dezső ügyvezető alelnök posta- és távirda műszaki főigazgatóvá történt kinevezése alkalmával a városligeti Gundel étteremben ünnepi vacsorát rendezett.

Június 26-án volt a club rendes évi közgyűlése, amit új helyiségében, a M. O. V. E. Podmaniczky-utcai székházában tartott. A közgyűlési jelentés elismeréssel adózott dr. Heyduck Ödön háznagy munkásságának, ami a clubnak társadalmi téren ez évben 3000.— pengőt eredményezett a jól sikerült vigalmak révén, nem is szólva arról az erkölcsi nyereségről, amit clubunk javára a baráti szeretet, együttérzés és összeköttetések révén produkált. Mi sem természetesebb, mint az, hogy a club ezeket a rendkívüli bevételeket is sportcélokra fordította. A taglétszám az elmúlt év végével 920 volt. A clubházakba a club az utolsó két esztendőben nem kevesebb, mint 14-000.— pengőt fektetett be. A közgyűlés örömmel állapította meg, hogy a sok évi fáradozások után immár biztosra vehető a Magyar Yachtszövetség megalakulása, viszont fájdalommal vette tudomásul hogy a „Magyar Yacht" című lapjának rendszeres megjelentetése a főtitkárnak a lap szerkesztésétől való visszavonulása miatt szünetelt. A club vezetősége akkor a következőképpen alakult: elnök: gróf Jankovich-Bésán Endre, ügyvezető alelnök : Véghely Dezső, alelnökök, egyes mandátumok lejárta szerint: Baross Gábor, dr. Bóczán Elemér, dr. Purébl Győző, vitéz Kalándy Imre, Gallart Girbal József, vitéz Kircsfalussy Vilmos és dr. Schmidt Ferenc. Választott választmányi tagok: p. Nagy Sándor, Schmalz József, keéri Szántó Andor, Szabó Sándor, dr. Antalffy Zsíros Aladár, Oswald Róbert, Polnay György, Stenzer József, Grofcsik János, Kleindin Hugó és dr. Weber Lajos. A tisztikar a következő: I. kapitány: Grofcsik János, helyettese: Izsák Tibor és Oswald László, főtitkár: Kleindin Hugó, pénztáros: Oswald Róbert, háznagyok: dr. Heyduck Ödön és dr. Dömötör Jenő. Az osztályok a választmányba 15 tagot delegáltak. Ugyanakkor az osztályok elnökei a következők voltak: Aliga—Világosi osztály elnöke: Gallart Girbal József, Almádi osztály elnöke: Véghely Dezső, Csopaki osztály elnöke: dr. Pongrácz Jenő, Füredi osztály elnöke: dr. Schmidt Ferenc,Siófoki osztály elnöke: vitéz Kalándy Imre, Siófoki tiszti osztály elnöke: vitéz Kircsfalussy Vilmos, Zamárdi osztály elnöke: dr. Purébl Győző, Lellei osztály elnöke: Kolossváry Endre.

A november 13-án tartott ülésén a „Hunor Lövészegyesület" által alapított yachtosztály, mint „Hunor testületi osztály"-t megalakítottnak tekintették és az osztályok sorába felvették.

A magyar yachtsport történetében nagyfontosságú eseményt jelentett a Magyar Vitorlás Yachtszövetségnek ez év december hó 3-án történt megalakulása. A clubnak régi óhaja teljesült ezzel, mert a Yacht Szövetségben nemcsak a sportnak az eddiginél helyesebb irányban való fejlesztését látta biztosítva, hanem egyben egy olyan fórumot is nyert, amely a yachtsport százféle vitás kérdéseiben, mint felsőbb hatóság dönthetett a társclubokra nézve is kötelező hatállyal. Aktuálissá tette a szövetség megalakítását az, hogy a Balatonon 7, a Velencei tavon 1, összesen 8 club foglalkozott alapszabályszerűen a vitorlás yachtsporttal és hogy valamennyien bejelentették csatlakozásukat. A Szövetség első elnöke gr. Széchenyi Emil, alelnökei: dr. Ugron Gábor és Véghely Dezső. A szövetség vezetőségében helyet foglaltak clubunk részéről Véghely Dezsőn kívül dr. Dömötör Jenő, Gallart Girbal József, Grofcsik János, mint szövetségi kapitány, Iszer István, Izsák Tibor, vitéz Kalándy Imre és Kleindin Hugó.

Clubunk történetének ez az éve a fentiek szerint egy kellemes akkorddal fejeződött be, mert a Yacht Szövetség megalakításával régi kívánsága teljesült.


1930

Az év első, vitéz Kalándy Imre elnöklésével, február 12-én tartott ülésén a főtitkár javaslatára elhatározták, hogy a „Magyar Yacht" című szaklapot felelős szerkesztő hiányában egyelőre szüneteltetik és elfogadták „Sportok Lapja a Hunor" című lap ajánlatát, egyben megbízták Klaszek Ödönt a lapon belül „Magyar Yacht" fejléc alatt a yachtrovat szerkesztésével. A rovat január havában indult meg, ennek folytán az a B. Y. C. összes tagjainak járt. Utána.

Kircsfalussy Vilmos beszámolt a clubnak január hó 25-én a Hungária szállodában tartott fényesen sikerült yachtbáljáról, ami az erkölcsi siker mellett 500.— pengőnyi tiszta hasznot is eredményezett. A bált a gróf Jankovich-Bésán Endréné— Kircsfalussy Vilmos táncospár nyitotta meg, a „Megy a hajó, habzik a víz utána" csárdással. A választmány Kircsfalussy Vilmos, dr. Dömötör Jenő és dr. Uhl Gyula főrendezőknek a sikerért elismerését fejezte ki. A bálról Klaszek Ödön részletes riportot írt szaklapunkban. A club március 12-én dr. Bóczán Elemér elnöklésével tartott ülésén Grofcsik János clubkapitány hivatalosan bejelenti a Magyar Vitorlás Yachtszövetség múlt év december havában történt megalakulását azzal, hogy a megalakulás a két vezető club (K. M. Y. C. és B. Y. C.) között paritásos alapon történt, külön megállapodással, ami azt jelentette, hogy mind a közgyűlésen, mind pedig a tanácsban csak egyetértőleg szavazhatnak. (Ezt a megállapodást később közös egyetértéssel, főleg a többi tagegyesületekre való tekintettel loyálisan felbontották.) Ugyanekkor bejelentette a kapitány, hogy legközelebb nemzetközi versenyek rendezése várható. Mindkét bejelentést örömmel vette tudomásul a választmány, egyben köszönetet mondott Véghely Dezső ügyv. elnöknek és Grofcsik János kapitánynak a szövetség megalakítása körül kifejtett eredményes munkájáért. Szóba került a versenyző tagok átigazolásának a kérdése is, amit a választmány megvitatás és javaslattétel végett a Sportbizottsághoz utalt.

Dr. Uhl Gyula indítványára elhatározták, hogy május 28-án zártkörű dunai hajókirándulást rendeznek a különféle sportalapok javára. A kirándulás főrendezői dr. Dömötör Jenő, dr. Uhl Gyula, Sátory Ferenc és Stenzer József voltak. A clubnak ez az első hajókirándulása, amely a M. F. T. R. „Szent Gellért" nevű luxushajóján történt, kitűnően sikerült.

A club hivatalos lapjának márciusi számában Klaszek Ödön, a yachtrovat vezetője, azt az értékes gondolatot vetette fel, hogy a club siófoki clubházát hozzá, — vagy ráépítéssel bővítsék ki több szobával, amelyeket a tagoknak öröklakás címén ajánlanánk fel, a Balatonra néző nagyobb üvegfallal védett nagyobb terrasz pedig közös társalgó és szórakozó helyül szolgálna. Az öröklakás gondolata később valóra vált, a Balatonra néző emeleti terrasz azonban egyelőre még csak mint szép gondolat várja későbbi megvalósulását.

Április 12-én vitéz Kalándy Imre és vitéz Kircsfalussy Vilmos alelnökeinket, továbbá Wagner Béla őrnagyot a kormányzói kitüntetésük (II. oszt. érdemkereszt és legfelsőbb kormányzói elismerés) alkalmából társasvacsorán ünnepeltük a Hungária szállodában. A vacsorán Véghely Dezső ügyv. alelnök méltatta nevezetteknek hivatásuk, valamint a club fejlesztése terén szerzett érdemeit.

Májusban az Aliga — Világosi osztály vezetőségét a következőképpen választották meg: Elnök: Gallart Girbal József, alelnök: dr. Szadeczky-Kardos Boldizsár, kapitány: Gallart Miksa, titkár-pénztáros: Kleindin Hugó.

A club Zamárdi-i osztályának vezetősége pedig a következőképpen alakult: Elnök: dr. Purébl Győző, ügyv. alelnök: Polnay György, alelnökök: Ilovszky János, Walther Ernő és Szigethy János, kapitány: Walther József.

A balatoni yachtsport körében ismeretes, hogy clubunk kezdeményezésére Siófokon az ú. n. sportszigeten épült két clubház (B. Y. C. és B. Y. C. Tiszti osztály) közelében a Budapesti Székesfővárosi Leventeintézmény tekintélyes épületet emelt. A felavatás augusztus 10-én tábori mise keretében történt, amelyen clubunk testületileg vett részt. Az ünnepi beszédet dr. Purébl Győző alelnökünk mondotta. Az ünnepséget evezős- és vitorlásverseny, vizipólómérkőzés, majd díszebéd követte.

Pár nappal később, augusztus 14-én rendezte a Siófoki osztály Garden-partyját, egy műsoros est kapcsán.

A szeptember 24.-i ülésén örömmel és köszönettel vették tudomásul, hogy Kolossváry Endre, a Lellei osztály elnöke, a versenyző ifjúsági tagok részére vándordíjat alapított.

Időközben a club ismét helyiséget változtatott és Keéri- Szántó Andor javaslatára a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének Magyar-utcai helyisége mellett döntött. Itt volt december 18-án dr. Bóczán Elemér alelnök elnöklésével közgyűlésünk is. A club hivatalos lapjában közzétett zárószámadások és költségvetés elfogadása után részleges tisztújítás volt. Megválasztották alelnökökké dr. Purébl Győzőt, Czillinger Jenőt és v. Szentváry Walleshausen Alfrédet, utóbbit a Hunor testületi osztály képviseletében. Új választmányi tagok lettek: p. Nagy Sándor, Keéri Szánthó Andor, Szabó Sándor és Gallart Miksa. A tisztikar változatlanul a régi maradt. A tagok létszáma akkor 835 volt.


1931

Mint a legtöbb évben, úgy ebben az évben is a társadalmi osztály tevékenységével kezdődött a club belső élete, amit a január 8-án a Hungária szállóban tartott teaestély nyitott meg. Ezt követte a Hungária szállodában február 10-én megtartott álarcos teaest. Mindkettő kitűnően sikerült.

A március 19-én tartott választmányi ülés a club hivatalos lapjává ismét a „Hunor Sportok Lapját" tette meg. A lap yachtrovatának buzgó munkatársa Gallart Miksa volt.

Ugyanezen ülésen a választmány tudomásul vette, hogy a „Hunor testületi osztály" vitéz Kubay Lajos tábornokot az osztály elnökévé választotta. Ugyanekkor a Zamárdi-i osztály vezetősége a következőképen alakul: elnök: dr. Purébl Győző, ügyv. alelnök: Polnay György, alelnökök: Ilovszky János, Szigeti János és Walther Ernő, kapitány: Walther József.

A sportbizottság részéről vitéz Kalándy Imre jelenti, hogy a bizottság egy reprezentatív versenycsapat felállítását tervezi és a szükséges keretbe Biberauer Richárd, dr. Bóczán Elemér, Bóczán Gyula, Gallart Miksa, Gallart Lea, Grofcsik János, Iszer István, dr. Keczán László, Kovách Béla, Oswald László, Thaly Imre, dr. Uhl Gyula és Uhl Raoul tagtársakat jelölte.

Az O. T. T. felszólítására a főtitkár ez év április 7-én kimerítő elobarátumot dolgozott ki „A balatoni sportélet fejlesztésére irányuló javaslatok" címmel. E javaslatot az O. T. T. április 18-án dr. Karafiáth Jenő elnöklésével tartott ülésén a többi javaslatokkal együtt ismertették, az ülés határozatait pedig „A Balaton sportélete" cím alatt a „Testnevelés" áprilisi számában tették közzé és azok külön lenyomatban is megjelentek.

Április 11-én tartottuk a Hungária-szállóban díjkiosztó vacsoránkat. A rendes évi közgyűlés április 23-án volt. A zárószámadás és költségvetés elfogadása után a vezetőséget a következő tagokkal egészítették ki: elnök: gróf Jankovich-Bésán Endre, társelnök: Véghely Dezső, ügyv. alelnök: dr. Bóczán Elemér, alelnökök: Kolossváry Endre, v. Kubay Lajos és Czillinger Jenő. Vitéz Kubay Lajos tábornok ezúttal elsőízben lépett az elnökségi tagok sorába. Azóta fáradhatatlanul és igen szép eredménnyel működik a club, de különösen az Almádi-i osztály érdekében, melynek történetében elévülhetetlen érdemeket szerzett. A kieső választmányi tagok helyébe dr. Antalffy Zsíros Aladár, Stenzer József, Polnay György és Izsák Tibor kerültek. A választmány tisztikara: kapitány: Grofcsik János, helyettesei: Izsák Tibor, Iszer István és dr. Pongó Kiss Kálmán, főtitkár: Kleindin Hugó, háznagy: v. Kircsfalussy Vilmos, helyettese: dr. Rényi István lett. A többi tisztségek változatlanul a régiek. A tisztújító választmányi ülésen a főtitkár sajnálattal jelenti, hogy Grofcsik János, aki a club sportügyeit úgyszólván a club alapítása óta intézte, a tisztséget nem vállalja és kijelenti, hogy elhatározása megmásíthatatlan. A választmány ezt élénk sajnálattal vette tudomásul és a sportügyek vezetésével Izsák Tibort bízta meg, aki az I. kapitányi tisztséget vállalta.

A club tagjainak létszáma akkor 835 volt.

A Triestben június 5—7-én megtartott nemzetközi yachtversenyeken a clubot dr. Tuss Miklós csapatában dr. Uhl Gyula képviselte. A Magyar csapatok Heinrich Tibor és dr. Tuss Miklós vezetésével a második helyet küzdöttek ki. A választmány dr. Uhl Gyulának, mint az egyik csapat tagjának eredményes szerepléséért elismerését fejezte ki.

Meg kell emlékeznünk még a M. A. C. első clubházának augusztus 9-én tartott házszenteléssel egybekötött felavató ünnepélyéről is, amelyen clubunk testületileg vett részt.


1932

A club választmánya január 27-én a Britannia-szálló új helyiségében a sportbizottság nevében dr. Pongó Kiss Kálmán clubkapitány javaslatára elhatározta, hogy tréning céljaira új hajót fog vásárolni, hogy a club tagjai az 1936. évi berlini olympiászra lehetőleg felkészülhessenek. Elhatározta továbbá, hogy a Magyar Yacht Szövetségnél javaslatot fog tenni a 22 m2-es yollék részére rendezendő bajnoki verseny kiírására, valamint arra is, hogy a nyilvános versenyeket egy Vitorlás sporthét keretében bonyolítsák le, ezenkívül, hogy a nemzetközi versenyekre a válogatott csapatok tagjait a legkésőbb július hó elején váltott hajókkal történő válogató mérkőzésén jelöljék ki, végül, hogy járjon közbe a Yachtszövetség a Balatoni Hajózási r. t. hajóépítő üzemeinél, hogy minél olcsóbb áron, esetleg szériagyártással tegye lehetővé a sportoló tagok részére az osztályhajók beszerzését.

Ugyanekkor dr. Uhl Gyula indítványára a választmány újabb hajókirándulást határozott el, amelynek tiszta jövedelmét az új tréning hajó beszerzésére fogja fordítani.

A „Hunor Sportok Lapja" yachtrovatának vezetését ebben az évben Klaszek Ödön, utána Oswald László vállalták, akiket munkájukban dr. Pongó Kiss Kálmán, dr. Bóczán Elemér és a főtitkár segítettek.

Február 9-én a Britannia-szálló különtermében vacsorával egybekötött táncestélyünk volt, április 9-én pedig ugyanitt tartottuk meg díjkiosztó vacsoránkat gróf Jankovich-Bésán Endre jelenlétében. A vacsorán v. Kircsfalussy Vilmost, v. Kalandy Imrét, mint a club „Siófoki Tiszti osztályájának" alapítóját és örökös díszelnökét lelkes felköszöntőben ünnepelték. Az ünnepi beszédet Ilovszky János mondotta. Külön ünneplésben részesült Kleindin Hugó, a club egyik alapítója és 20 év óta főtitkára. Az ünnepélyen a K. M. Y. C. képviseletében jelen voltak gróf Andrássy Géza és mások.

Március 22-én dr. Pongó Kiss Kálmán a Testnevelési Felügyelőség Rákóczi-úti helyiségében tartott elméleti előadást a helyes tréningről.

A rendes évi közgyűlést május 4-én a Britannia-szálló különhelyiségében tartottuk Véghely Dezső elnöklésével. A zárószámadás és költségvetések jóváhagyása után az alapszabályszerű kieső alelnökök helyébe Gallart Girbal József, Czillinger Jenő, dr. Schmidt Ferenc és vitéz Kircsfalussy Vilmos kerültek. A kieső választmányi tagok helyébe pedig Grofcsik Jánost, Izsák Tibort, Kleindin Hugót és dr. Weber Lajost választották.

Az osztályok által delegált választmányi tagok száma akkor 25 volt.

Elnök az ülés elején üdvözli vitéz Kalándy Imrét altábornaggyá történt kinevezése alkalmából, utána meleg szeretettel emlékezik meg a távol lévő dr. Jordán Károlyról, a club egyik alapítójáról, aki óriási matematikai tudásával európai hírre tett szert és aki a legutóbbi bolognai kongresszuson ismertetett új interpolációs formulájával korszakalkotó tudományos megállapítással ajándékozta meg a világ matematikusait. A harmadik ünnepelt Ilovszky János volt, kormányfőtanácsossá történt kinevezése alkalmából, végül a negyedik vitéz Szentváry Walleshausen Alfréd volt, aki a „Signum Laudis" kitüntetésben részesült. A tagok létszáma akkor 783 volt. A közgyűlést követő választmányi ülés a tisztségeket a következőképpen töltötte be: I. kapitány: Izsák Tibor, helyettese: Iszer István és dr. Pongó Kiss Kálmán, főtitkár: Kleindin Hugó, háznagy: vitéz Kircsfalussy Vilmos, helyettese: Rényi István.

Júliusban a club lellei versenye alkalmával a club megvendégelte a Balatonlellén táborozó Avant Gárdistákat, akiknek tisztikara Arlotta követ ezredes vezetésével elismerését fejezte ki a látottak felett. Az olasz vendégek a clubház emeleti terraszáról nézték végig a versenyt, hol Kolossváry Endre ny. államtitkár, osztályelnök üdvözölte a kedves vendégeket.

Október 17-én a Britannia szállodában búcsú vacsorát tartottunk vitéz Kircsfalussy Vilmos tiszteletére, Szegedre történt áthelyezése alkalmából. A közkedvelt alelnök érdemeit a választmány már a korábbi ülésen méltatta, elismerésének és hálájának pedig jegyzőkönyvileg adott kifejezést. Ugyanekkor a Siófoki Tiszti Osztály tiszteletbeli elnökévé választotta őt.

December 3-án rendeztük ez évi hagyományos teaestélyünket a Pannónia szállodában.

December 14-én tartott ülésén a választmány örömmel vette tudomásul, hogy a club által több ízben szorgalmazott balatonlellei kikötő munkálatai megkezdődtek. Az ülés foglalkozott továbbá a szaksajtó kérdésével is és úgy határozott, hogy a „Magyar Yacht"-ot a jövő évtől kezdve, újra, mint külön lapot fogja megjelentetni. A lap főszerkesztői tisztségét Oswald László vállalta. Az ülésen szóbakerült a B. Y. C. 20 éves fennállásának megünneplése is, a választmány azonban úgy határozott, hogy külön jubileumi ünnepet nem tart, hanem a Magyar Vitorlás Yachtszövetség december 17-én, a club megalakulásának napján, a Hungária szálloda fehértermében tartandó ünnepélyes díjkiosztó vacsoráját fogja felhasználni arra, hogy a B. Y. C. 20 éves fennállásáról megemlékezzék. A díjkiosztó

vacsorán dr. Ugron Gábor, a K. M. Y. C. vicecommodorja mondott ünnepi beszédet, megemlékezvén mind a két club jubileumi évfordulójáról. Utána vitéz Kalándy Imre alelnökünk mondott köszönetet az előtte szóló meleg szavaiért és ismertette clubunk 20 éves munkáját.


1933

Január 4-én tartott ülésen a sportbizottság javaslatára elhatároztuk, hogy egy 22 m2-es versenyhajó és két balatoni dinghy beszerzésére a tagok körében gyűjtést indítunk, mert a club költségvetésében erre fedezet egyelőre nem található. A versenyhajót gyűjtés útján tényleg be is szereztük, a két dinghyt pedig később sikerült a clubnak bevételeiből megvásárolnia.

Dr. Pongó Kiss Kálmán indítványára a club elhatározta, hogy Britannia szállóbeli külön helyiségében ismét megkezdi sorozatos előadásait. Az előadásokat dr. Pongó Kiss Kálmán „A vitorlázás gyakorlata", Oswald László pedig „Versenyvitorlázás" címen vetített képekkel kísérve indították meg.

Január 21-én volt a Pannónia-szálló termeiben jól sikerült első teaestélyünk.

A március i-én tartott választmányi ülésen elhatároztuk, hogy a club legszorgalmasabban túrázó tagját ezentúl jutalmazni fogjuk. Főtitkár bejelenti, hogy a 22 m2-es versenyhajó miatt megindított gyűjtés sikerült és ennek folytán a hajót megrendelte. Megemlítette továbbá, hogy a club Füredi osztálya is hasonló hajót rendelt. Ugyanezen ülésen a választmány jóváhagyta a Csopaki osztály elhatározását, hogy a Balatonfüredi osztályhoz kíván csatlakozni.

Vitéz Kalándy Imre bejelentette, hogy a siófoki clubházat az osztály ki fogja bővíteni és hogy ott házi kezelésben óhajt étkezőt létesíteni, amit a választmány örömmel vett tudomásul.

A márciusi ülés tudomásul vette, hogy az Almádi osztály máricus 8-án tartott osztály közgyűlése az osztály elnökévé vitéz Kubay Lajos ny. tábornokot választotta meg, aki ezen igen fontos és nehéz tisztséget a mai napig is megszakítás nélkül viseli. Vitéz Kubay Lajos személyében a clubunk egy szinte pótolhatatlan munkaerőt nyert, aki vasakarattal és mégis szeretettel intézi az osztály összes ügyeit, bocs mérsékletével pedig a club központi ügyvezetésében is kiegyensúlyozóan hat vitás esetekben.

A club volt hivatalos lapja, a „Sportok Lapja" ez év februári számában hozta clubunk 20 éves történetét, egyben ismerteti az osztályok szervezetét, hozta végül a club központi ügyvezetésének, osztályainak elnökségét és tisztikarát, az eddigi versenyzők névsorát, valamint a clubtagok tulajdonában lévő hajók kimutatását is.

A „Magyar Yacht" a club ez évi hivatalos lapja, melynek felelős szerkesztője ez évben Oswald László volt, az 1933. évi teljes versenynaptárt ismertette. Ügyszintén a Yachtszövetség átigazolási szabályait. Az évi beköszöntőt a lapban dr. Pongó Kiss Kálmán clubkapitány „Üj generáció" címen nyitotta meg, melyben ismételten rámutatott az ifjúság előnevelésének szükségességére és a yachtiskola rendszeresítését kéri. Vitéz Sebők Sándor ugyanezen számban igen érdekes cikket ír az „Európa édesvízű vitorlásbajnokság 22 m2-es yollékkal" címmel. Ugyanakkor jelent meg v. Sebők Sándor szerkesztésében A Magyar Vitorlás Yachtszövetség kézikönyve, amely a vitorlázóknak ma is nélkülözhetetlen útmutatója.

Az áprilisi választmányi ülésen kimondották, hogy a siófoki clubház pénztartozását a befolyó teleltetési díjakból és a Siófoki osztály befolyó rendes tagdíjbevételeiből fogják letörleszteni, azután pedig az egész clubház a Siófoki osztály kezelésébe megy át.

A választmány a Füredi osztály hozzájárulásával úgy határozott, hogy a Füredi osztály kezelésében lévő versenyhajót a clubkapitány tréning céljaira évenkint 8—10 napi időtartamra, nemzetközi versenyek előtt pedig hosszabb időre is igénybe veheti.

Május 31-én volt a club rendes évi közgyűlése Véghely Dezső társelnök elnöklésével. A közgyűlésen a club alapszabályszerűen kieső vezetőségének pótlása a következőképen alakult: Alelnökök: dr. Purébl Győző, vitéz Kubay Lajos és vitéz szentgyörgyvári Stirling László, választmányi tagok: Gallart Miksa, p. Nagy Sándor, Francois Lajos, Maáry Dezső és Becker Ákos. A tagok létszáma az elmúlt év végén 684 volt. Elismeréssel adózott a közgyűlés gróf Jankovich-Bésán Endrének, Kolossváry Endrének értékes tiszteletdíjaikért, Stenzer Józsefnek és Polnay Györgynek, a gazdasági bizottságban kifejtett működésükért, Francois Lajosnak, a 22 m2-es versenyhajó megvételéhez szükséges összeg gyűjtése körül kifejtett tevékenységéért, a Magyar Yachtszövetségnek eredményes működéséért, Oswald Lászlónak, a „Magyar Yacht" szerkesztéséért, vitéz Kircsfalussy Vilmosnak és dr. Dömötör Jenőnek, a társadalmi és vigalmi ügyek sikeres intézéséért

A. közgyűlést követő május 31-én tartott választmányi ülés főtitkárrá Kleindin Hugót, I. kapitánnyá dr. Pongó Kiss Kálmánt, helyettesévé Oswald Lászlót, háznaggyá dr. Dömötör Jenőt, helyettesévé Rényi Istvánt, ügyésszé dr. Bóczán Elemért választotta meg. Ugyanekkor megalakultak a club különféle bizottságai is.

A Balatoni Társaság ez év június 10-én kelt dr. vitéz József Ferenc kir. herceg aláírásával clubunknak elküldötte n. báró Wlassits Tibor emlékére 25 m2-es túrayollék részére rendezendő yachtverseny alapítólevelét. Az alapítólevél szerint a Balatoni Társaság értékes vándordíjat adott, amely évenként egyszer és akként írandó ki, hogy a versenyzők egy balatoni kikötőből kiindulva, egy másik, lehetőleg ellentés parton lévő és 20 km-nél nem közelebb eső kikötőbe érkezzenek. A Balatoni Társaság a vándordíj feletti további rendelkezési jogot clubunkra ruházta át.

A Magyar Vitorlás Yachtszövetség június 19-én tartott közgyűlésén clubunk részéről a tisztikarba a következőket választották be: alelnök: Veghely Dezső, kapitány: Izsák Tibor, ellenőr: dr. Dömötör Jenő, ügyész: dr. Bóczán Elemér, tanácstagok: Gallart Girbal József, dr. Pongó Kiss Kálmán, vitéz Kalándy Imre és Kleindin Hugó.

Június 29-én a Budapest Sport Egyesület Vitorlás Yachtosztályának clubházavató ünnepélyén Balatonkenesén, clubunk testületileg vett részt.

Augusztus 26-án ünnepelte meg a Királyi Magyar Yacht Club fennállásának 50 éves jubileumát, amely alkalommal a Yachtszövetség kötelékébe tartozó összes clubok tisztelgő vitorlás felvonulást rendeztek. Clubunk ezen jubiláris ünnepségen, valamint a díszfelvonuláson és utána a bálon szintén testületileg vett részt.

Augusztusban volt az európai bajnokság 22 m2-es hajókkal, melyen Németország győzött. Utána jött Ausztria, a harmadik helyet Magyarország kapta, míg Olaszország a negyedik helyre jutott. A versenyeken a magyar színeket Heinrich Tibor (K. M. Y. C.) és Kovács Béla tagtársunk képviselték.

A sportévet a Yachtszövetségnek a Britannia szállodában december 16-án rendezett díjkiosztó vacsorája fejezte be.

1934

A club belső életét február 1-én a Britannia szállóban rendezett yacht-teával nyitotta meg, amit március 3-án a második teaest követett.

A február 28-án tartott első választmányi ülés ismét a „Magyar Yacht" című szaklap mellett döntött, amelynek főszerkesztői tisztét Oswald László vállalta.

A választmány a sportbizottság javaslatára fontos határozatokat hozott a balatoni dinghy-típus minél szélesebb körben való terjesztése érdekében. Elhatározta, hogy az edzéseket Siófokon és pedig a legnagyobb gonddal tartsák, továbbá, hogy a sporttárgyú vitaesték állandósíttassanak. Ezek februárban meg is kezdődtek.

A március 14.-i választmányi ülésen elhatározták, hogy a club 22 m2-es verseny hajóját Buday Lajos emlékére róla fogja elnevezni és hogy az „Iskola hajó alapot" „Buday Lajos hajóalap" név alatt fogja tovább kezelni. Ugyanekkor elhatározták, hogy a teaestélyek 400.— pengőnyi tiszta jövedelmének egy részét szintén a hajóalap dotálására fogják fordítani.

A május 2.-i választmányi ülés elhatározta, hogy edzés céljaira dinghyt fog beszerezni és hogy az ez évi edzéseket a B. S. E.-vel együtt Balatonkenesén fogja megtartani.

Tavasszal a club ismét megrendezte dunai hajókirándulását, amely közel 300.— pengőnyi tiszta hasznot eredményezett. Ez az összeg az említett hajóalapot gyarapította.



Előzmény          Tartalomjegyzék          Folytatás