„Vajkai Aurél” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a (Új oldal, tartalma: „Wagenhuber Aurél (Kolozsvár, 1903. máj. 14.-Bp., 1987. nov. 29.) etnográfus, író, orvos. === Élete === Kassán tett érettségi vizsgát, majd a budapesti tudomán...”)
 
a
 
(18 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
−
Wagenhuber Aurél (Kolozsvár, 1903. máj. 14.-Bp., 1987. nov. 29.) etnográfus, író, orvos.
+
__NOTOC__
−
 
+
{{InfoboxSzemély
−
=== Élete ===
+
|név=Vajkai Aurél
 +
|kép=Vajkai.jpg
 +
|település=Kolozsvár
 +
|dátum=1903. május 14.
 +
|elhunyt=Budapest
 +
|halálozási idő=1987. november 29.
 +
|foglalkozása=etnográfus, író, orvos
 +
}}
 +
Wagenhuber Aurél (Kolozsvár, 1903. május 14. - Budapest, 1987. november 29.) etnográfus, író, orvos.
 +
== Élete ==
 
Kassán tett érettségi vizsgát, majd a budapesti tudományegyetem orvosi karán 1927-ben szerzett oklevelet. Rövid ideig az Angyalföldi Elmegyógyintézetben dolgozott. Figyelme a paraszti kultúra felé fordult, kapcsolatba került a Budapesti Néprajzi Múzeummal. 1937-től Veszprémben muzeológus, az 1939-1941-es években a Keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója, 1941-1942-ben a Néprajzi Múzeum munkatársa. 1942 és 1945 között a Magyarságtudományi Intézetben dolgozott, amelynek megbízásából végezte a szentgáli gyűjtést. 1945-től 1949-ig a Néptudományi Intézet tanára és közben 1946-tól 1948-ig a budapesti egyetem néprajz tanszékének helyettes tanára. Egyetemi magántanári fokozatot szerzett. 1949-ben Veszprémbe költözött. Ez évtől 1955-ig a Veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatója, majd nyugdíjazásáig, 1965-ig az intézmény tudományos osztályvezetője. 1959-től a történettudományok és a néprajz kandidátusa. 1950-től [[Balatonalmádi]]ban élt, de szívesen időzött felesége cserszegtomaji házában. Végakarata szerint a cserszegtomaji temetőben nyugszik. A hegyközségben 1996 óta utca viseli a nevét. Tudományos munkássága a néprajz szinte minden területére kiterjedt. Néprajzi tanulmányai, monográfiái mellett számtalan művészeti, honismereti, idegenforgalmi tárgyú cikket és közel nyolcszáz zenekritikát publikált. Néprajzi munkásságát Győrffy István emlékéremmel, a népi orvoslás terén elért eredményeit pedig az Orvostörténeti Társaság Népi Orvoslás Szakosztálya örökös elnök cím adományozásával ismerte el. Zenekritikáiért Péterfy Emlékplakettet kapott.
 
Kassán tett érettségi vizsgát, majd a budapesti tudományegyetem orvosi karán 1927-ben szerzett oklevelet. Rövid ideig az Angyalföldi Elmegyógyintézetben dolgozott. Figyelme a paraszti kultúra felé fordult, kapcsolatba került a Budapesti Néprajzi Múzeummal. 1937-től Veszprémben muzeológus, az 1939-1941-es években a Keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója, 1941-1942-ben a Néprajzi Múzeum munkatársa. 1942 és 1945 között a Magyarságtudományi Intézetben dolgozott, amelynek megbízásából végezte a szentgáli gyűjtést. 1945-től 1949-ig a Néptudományi Intézet tanára és közben 1946-tól 1948-ig a budapesti egyetem néprajz tanszékének helyettes tanára. Egyetemi magántanári fokozatot szerzett. 1949-ben Veszprémbe költözött. Ez évtől 1955-ig a Veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatója, majd nyugdíjazásáig, 1965-ig az intézmény tudományos osztályvezetője. 1959-től a történettudományok és a néprajz kandidátusa. 1950-től [[Balatonalmádi]]ban élt, de szívesen időzött felesége cserszegtomaji házában. Végakarata szerint a cserszegtomaji temetőben nyugszik. A hegyközségben 1996 óta utca viseli a nevét. Tudományos munkássága a néprajz szinte minden területére kiterjedt. Néprajzi tanulmányai, monográfiái mellett számtalan művészeti, honismereti, idegenforgalmi tárgyú cikket és közel nyolcszáz zenekritikát publikált. Néprajzi munkásságát Győrffy István emlékéremmel, a népi orvoslás terén elért eredményeit pedig az Orvostörténeti Társaság Népi Orvoslás Szakosztálya örökös elnök cím adományozásával ismerte el. Zenekritikáiért Péterfy Emlékplakettet kapott.
  
−
=== Munkássága ===
+
== Munkássága ==
−
:Veszprém megye népi építkezése 1-2. Rész. = Népr. Ért, 1940. 1-2. sz.
+
*[[Vajkai Aurél/Bibliográfia|Vajkai Aurél Bibliográfia]]
−
:A magyar népi táplálkozás kutatása. Bp., 1947.
+
*Veszprém megye népi építkezése 1-2. Rész. = Népr. Értesítő, 1940. 1-2. sz.
−
:A magyar népi építkezés és lakás kutatása. Bp., 1948.
+
*A magyar népi táplálkozás kutatása. Budapest, 1947.
−
:A magyar népi orvoslás kutatása. Bp., 1948.
+
*A magyar népi építkezés és lakás kutatása. Budapest, 1948.
−
:A Bakony néprajza. Bp., 1959.
+
*A magyar népi orvoslás kutatása. Budapest, 1948.
−
:Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Bp., 1959.
+
*A Bakony néprajza. Budapest, 1959.
−
:Balatonmellék. Bp., 1964.
+
*Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Budapest, 1959.
−
:Lake Balaton. Bp., 1967.
+
*Balatonmellék. Budapest, 1964.
−
:Néprajzkutatás Veszprém megyében. = Vp. Megy. Múz. Közlem. 13. Történelem. Veszprém, 1978.
+
*Lake Balaton. Budapest, 1967.
−
:Negyvennyolc a népművészetben. = Új. Hor., 1998. Különszám.  
+
*Néprajzkutatás Veszprém megyében. = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 13. Történelem. Veszprém, 1978.
 +
*Negyvennyolc a népművészetben. = Új Horizont, 1998. Különszám.
 +
 
 +
== Irodalom ==
 +
*Balassa Iván: Vajkai Aurél. Kolozsvár, 1903. május 14. - Budapest, 1987. november 29. = Ethnographia, 1989. 1-4. sz.
 +
*Éri István: Vajkai Aurél. = Bakony-balatoni kalendárium 2003. Veszprém, 2002.
 +
*Gunda Béla: Vajkai Aurél 70 éves. = Ethnographia, 1974. 4. sz.
 +
*Lackovits Emőke: Búcsú Vajkai Auréltól. = Néprajzi Hírek, 1987. 2. sz.
 +
*Matyikó Sebestyén József: A Balaton-mellék néprajztudósa. Vajkai Aurélról. = Somogyi Honismeret, 1986. 1. sz.
 +
*[http://epa.oszk.hu/01600/01610/00014/pdf/vmm_14_1979_02_petanovics.pdf Petánovics Katalin: Dr. Vajkai Aurél 75 éves. = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 14. Történelem. Veszprém, 1979. (Munkásságának bibliográfiája.)]
 +
*[[Schildmayer Ferenc]]: [[Vajkai Aurél és Balatonalmádi]]. In. Új Almádi Újság 2008. (20. sz.) 7. sz. 2. p.
 +
*Uzsoki András: Vajkai Aurél ravatalánál. = Horizont, 1988. 1. sz.
  
−
=== Irodalom ===
+
== Külső hivatkozás  ==
−
: GUNDA Béla: ~ 70 éves. = Ethn, 1974. 4. sz.
+
−
: PETÁNOVICS Katalin: Dr. ~ 75 éves. = Vp. Megy. Múz. Közlem. 14. Történelem. Veszprém, 1979. (Munkásságának bibliográfiája.)
+
−
: MATYIKÓ SEBESTYÉN József: A Balaton-mellék néprajztudósa. ~ról. = Somogyi Honism, 1986. 1. sz.
+
−
: LACKOVITS Emőke: Búcsú ~tól. = Néprajzi Hírek, 1987. 2. sz.
+
−
: UZSOKI András: ~ ravatalánál. = Hor, 1988. 1. sz.
+
−
: BALASSA Iván: ~. Kolozsvár, 1903. máj. 14.- Bp., 1987. nov. 29. = Ethn, 1989. 1-4. sz. - ÉRI István: ~. = Bakony-balatoni kalendárium 2003. Veszprém, 2002.
+
  
−
== Külső hivatkozás ==
+
{{Sablon:Vpel}}  
−
{{Sablon:Vpel}}
+
  
−
[[Kategória:Balatonalmádi jeles személyiségei]]
+
[[Category:Életrajzok]][[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]

A lap jelenlegi, 2016. május 12., 16:16-kori változata

Vajkai Aurél
Vajkai.jpg
Született: Kolozsvár
1903. május 14.
Elhunyt: Budapest
1987. november 29.
Pályafutása
Foglalkozása: etnográfus, író, orvos


Wagenhuber Aurél (Kolozsvár, 1903. május 14. - Budapest, 1987. november 29.) etnográfus, író, orvos.

Élete

Kassán tett érettségi vizsgát, majd a budapesti tudományegyetem orvosi karán 1927-ben szerzett oklevelet. Rövid ideig az Angyalföldi Elmegyógyintézetben dolgozott. Figyelme a paraszti kultúra felé fordult, kapcsolatba került a Budapesti Néprajzi Múzeummal. 1937-től Veszprémben muzeológus, az 1939-1941-es években a Keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója, 1941-1942-ben a Néprajzi Múzeum munkatársa. 1942 és 1945 között a Magyarságtudományi Intézetben dolgozott, amelynek megbízásából végezte a szentgáli gyűjtést. 1945-től 1949-ig a Néptudományi Intézet tanára és közben 1946-tól 1948-ig a budapesti egyetem néprajz tanszékének helyettes tanára. Egyetemi magántanári fokozatot szerzett. 1949-ben Veszprémbe költözött. Ez évtől 1955-ig a Veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatója, majd nyugdíjazásáig, 1965-ig az intézmény tudományos osztályvezetője. 1959-től a történettudományok és a néprajz kandidátusa. 1950-től Balatonalmádiban élt, de szívesen időzött felesége cserszegtomaji házában. Végakarata szerint a cserszegtomaji temetőben nyugszik. A hegyközségben 1996 óta utca viseli a nevét. Tudományos munkássága a néprajz szinte minden területére kiterjedt. Néprajzi tanulmányai, monográfiái mellett számtalan művészeti, honismereti, idegenforgalmi tárgyú cikket és közel nyolcszáz zenekritikát publikált. Néprajzi munkásságát Győrffy István emlékéremmel, a népi orvoslás terén elért eredményeit pedig az Orvostörténeti Társaság Népi Orvoslás Szakosztálya örökös elnök cím adományozásával ismerte el. Zenekritikáiért Péterfy Emlékplakettet kapott.

Munkássága

  • Vajkai Aurél Bibliográfia
  • Veszprém megye népi építkezése 1-2. Rész. = Népr. Értesítő, 1940. 1-2. sz.
  • A magyar népi táplálkozás kutatása. Budapest, 1947.
  • A magyar népi építkezés és lakás kutatása. Budapest, 1948.
  • A magyar népi orvoslás kutatása. Budapest, 1948.
  • A Bakony néprajza. Budapest, 1959.
  • Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Budapest, 1959.
  • Balatonmellék. Budapest, 1964.
  • Lake Balaton. Budapest, 1967.
  • Néprajzkutatás Veszprém megyében. = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 13. Történelem. Veszprém, 1978.
  • Negyvennyolc a népművészetben. = Új Horizont, 1998. Különszám.

Irodalom

Külső hivatkozás

Veszprém megyei életrajzi lexikon
A lap eredeti címe: „http://zirc.helyismeret.hu/index.php?title=Vajkai_Aurél&oldid=17783”