„Zirc története” változatai közötti eltérés
a |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | Régészeti kutatások leleteiből arra lehet következtetni, hogy a Bakony hegység régen gyéren lakott terület volt. Bizonyos részeit erdők sűrűje, az "irdatlan" földrejzi környezet miatt az meber csak nehezen tudta meghódítani. Római kori leletek a Magas-Bakonyban elsősorban az Aquincum felé vezető utak mentén találhatók. Az Árpádházi-királyok idejében ez a vidék király birtok (erdőispánság) lett, | + | Régészeti kutatások leleteiből arra lehet következtetni, hogy a Bakony hegység régen gyéren lakott terület volt. Bizonyos részeit erdők sűrűje, az "irdatlan" földrejzi környezet miatt az meber csak nehezen tudta meghódítani. Római kori leletek a Magas-Bakonyban elsősorban az Aquincum felé vezető utak mentén találhatók. Az Árpádházi-királyok idejében ez a vidék király birtok (erdőispánság) lett, |
Zirc alapítása évének az 1182. évet tekinthetjük, amikor III. Béla király hívására a franciaországi Clairvauxból elindulnak a cisztercita rend tagjai, hogy létrehozzák bakonyi apátságukat. | Zirc alapítása évének az 1182. évet tekinthetjük, amikor III. Béla király hívására a franciaországi Clairvauxból elindulnak a cisztercita rend tagjai, hogy létrehozzák bakonyi apátságukat. | ||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
A Cuha völgyének ez a része korábban sem volt lakatlan. Egykor itt állt az a királyi udvarház, ahová a mosoni kapunál sebesülten elfogott I. András királyt hozták, aki 1061-ben itt is halt meg. Feltehetően ez az udvarház volt a francia szerzetesek elsú, ideiglenes otthona, amíg a templomukat és kolostourkat fel nem építették. | A Cuha völgyének ez a része korábban sem volt lakatlan. Egykor itt állt az a királyi udvarház, ahová a mosoni kapunál sebesülten elfogott I. András királyt hozták, aki 1061-ben itt is halt meg. Feltehetően ez az udvarház volt a francia szerzetesek elsú, ideiglenes otthona, amíg a templomukat és kolostourkat fel nem építették. | ||
| − | Zirc gazdasági és kulturális jelentőségét közel két és fél évszázadon át a ciszterci rend határozta meg. Ám a francia műveltségű monostor ahárom és fél évszázad múltával elenyészett. A váltakozó magyar-török harcok következtében az egykor virágzó település lakatlanná vált. Újraalapítása a XVIII. század elején következett be. Zirc második honfoglalói az 1710-1720közötti években érkeztek meg, az akkori Poroszországhoz tartozó heinrichaui ciszterci anyamonostorból. A szerzetesek és a velük érkezett kézművesek, földműveek teremtették újjá monostorukat és a települést. 1814-től Zirc lett az a ciszterci rend magyarországi központja, szerzetesei tanárok voltak. A múlt század végére Zirc lakossága megkétszereződött: az itt lakók iparosok és bányászok lettek. | + | Zirc gazdasági és kulturális jelentőségét közel két és fél évszázadon át a ciszterci rend határozta meg. Ám a francia műveltségű monostor ahárom és fél évszázad múltával elenyészett. A váltakozó magyar-török harcok következtében az egykor virágzó település lakatlanná vált. Újraalapítása a XVIII. század elején következett be. Zirc második honfoglalói az 1710-1720közötti években érkeztek meg, az akkori Poroszországhoz tartozó heinrichaui ciszterci anyamonostorból. A szerzetesek és a velük érkezett kézművesek, földműveek teremtették újjá monostorukat és a települést. 1814-től Zirc lett az a ciszterci rend magyarországi központja, szerzetesei tanárok voltak. A múlt század végére Zirc lakossága megkétszereződött: az itt lakók iparosok és bányászok lettek. |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| + | ==Forrás== | ||
| + | Illés Ferenc és Dr. Tóth Sándor: Zirc és környéke. | ||
[[Category:Zirc]] | [[Category:Zirc]] | ||
A lap 2011. március 18., 13:03-kori változata
Régészeti kutatások leleteiből arra lehet következtetni, hogy a Bakony hegység régen gyéren lakott terület volt. Bizonyos részeit erdők sűrűje, az "irdatlan" földrejzi környezet miatt az meber csak nehezen tudta meghódítani. Római kori leletek a Magas-Bakonyban elsősorban az Aquincum felé vezető utak mentén találhatók. Az Árpádházi-királyok idejében ez a vidék király birtok (erdőispánság) lett,
Zirc alapítása évének az 1182. évet tekinthetjük, amikor III. Béla király hívására a franciaországi Clairvauxból elindulnak a cisztercita rend tagjai, hogy létrehozzák bakonyi apátságukat.
A Cuha völgyének ez a része korábban sem volt lakatlan. Egykor itt állt az a királyi udvarház, ahová a mosoni kapunál sebesülten elfogott I. András királyt hozták, aki 1061-ben itt is halt meg. Feltehetően ez az udvarház volt a francia szerzetesek elsú, ideiglenes otthona, amíg a templomukat és kolostourkat fel nem építették.
Zirc gazdasági és kulturális jelentőségét közel két és fél évszázadon át a ciszterci rend határozta meg. Ám a francia műveltségű monostor ahárom és fél évszázad múltával elenyészett. A váltakozó magyar-török harcok következtében az egykor virágzó település lakatlanná vált. Újraalapítása a XVIII. század elején következett be. Zirc második honfoglalói az 1710-1720közötti években érkeztek meg, az akkori Poroszországhoz tartozó heinrichaui ciszterci anyamonostorból. A szerzetesek és a velük érkezett kézművesek, földműveek teremtették újjá monostorukat és a települést. 1814-től Zirc lett az a ciszterci rend magyarországi központja, szerzetesei tanárok voltak. A múlt század végére Zirc lakossága megkétszereződött: az itt lakók iparosok és bányászok lettek.
Forrás
Illés Ferenc és Dr. Tóth Sándor: Zirc és környéke.
