Zirc története

A Könyvtár wikiből

Nevének eredete: src=szív vagy crk=kis templom vagy zsirec=makkoló

A ciszterci rend Zircen

     Az első írásos adat a kis településről a Képes Krónika 51. fejezetéből származik: "Rex Andreas ... detentus in silva Bocan ad curtem suam que dicitur Scirc mortuus est." Te­hát 1060. decemberében Itt hunyt el I. András király. A gyéren lakott, hatalmas erdőségekkel körülvett völgy alkalmasnak látszott a III. Béla által Citeauxból behívott ciszterci szerzetesek megtelepedésére /nem véletlenül nevezték el új lakóhelyüket Nova Clara Vallisnak, új Tiszta völgynek/. A királyi segítséggel épült középkori templom és monostor nagyságáról, szépségéről kevés emlék tanúskodik.
     Virágkorát a XIII.-XIV.században élte. A magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. Számos pápai megbízatást kapott és a ciszterci generális káptalan (az elöljárók és a rendek választott küldöttségének gyűlése, amelyen megtárgyalják az egész rendet érintő ügyeket. A generális káptalan a legmagasabb hatóság a rendben. A káptalan alatt választják meg a felelős vezetőket is) is különböző hivatalos ügyek elintézését bízta a zirci apátra. Viszont fontos megjegyezni, hogy a statútumokban egyszer sem szerepel fegyelmi ügyek miatt Zirc, vagy a Bakonyi apátság. A XV.században ha­nyatlásnak indult az apátság élete. 1411-ben még biztosan volt Zircen konvent, de 1462-ben már az elszegényedett apátság élén feltehetőleg kommendátor állt, de legkésőbb 1511-ben, név szerint Maglódy Miklós. 1538-tól a Podmaniczkyaké lett Zirc. Az utolsó szerzetesek legkésőbb 1541-ben hagyták el az apátságot. Maga a falu is pusztasággá lett. 1549-ben már csak 4 lakott jobbágyporta volt. A török hódoltság, a reformáció bevégezte a pusztítást. Idegen bérlők, világi kegyurak kezére jutott minden. Mintegy 150 évig elnéptelene­dett a vidék, szünetelt a rendi élet.
     1659-ben Zircet minden birtokával együtt az alsó-ausztriai Lilienfeld ciszterci apátsága váltotta meg 8000 forin­tért a Thúry családtól. Megindultak az újjáépítéssel kapcsolatos munkálatok, irányítójuk Újfalusy Márton magyar szár­mazású szerzetes lett. Az ő halála és az erejét meghaladó anyagi nehézségek miatt Lilienfeld 1701-ben 31 000 forintért átadta Zircet a sziléziai Heinrichau apátságának, mely erős és gazdaságilag stabil lévén, vállalkozhatott Zirc és bir­tokainak újratelepítésére. A heinrichaui korszak nagy jelen­tőségű, mivel egyrészt ekkor tért vissza a rend Zircre, más­részt erős német befolyás alá került, mert önálló zirci apát hiánya miatt a heinrichaui irányította az itteni életet. A barátokkal együtt telepes családok is jöttek.
    Az igazi letelepedés tulajdonképpen csak a Rákóczi sza­badságharc után indult meg, 1715-től, mivel az addig megépült falucska elpusztult a küzdelmek során.
     1726-ban készült el a szerzetesek első, ideiglenes szál­lása Zircen /ma Bagolyvár/. 1727-ben pedig megkezdték az új monostor építé­sét a régi romjai mellett. Terveit Witwer Márton Atanáz kármelita szerzetes készítette. A munkákat előbb bécsi, majd budai kőművesek végezték Kéger Mátyás építőmester irányítá­sával. 1733-ra készült el a monostor négyszög alakú, egyeme­letes épülete. 1738-ban kezdtek hozzá a templom építéséhez, melynek tervezője ismeretlen. Felhasználták a régi székes­egyház köveit is, mindössze egyetlen pillért hagytak meg em­léknek /az ősi maradványokat 1912-13-ban tárta fel Hümpfner Tibor/. 1752-re készült el a csodálatos barokk templom, me­lyet Padányi Bíró Márton veszprémi püspök szentelt fel. Főoltárképe, Anton von Maulbertsch Assumptio cimű alkotása. Az orgona, a szószék, a diszítő szépséges fafaragványok stb., később kerültek a helyükre. A templomon azóta már csak kisebb módosításokat hajtottak végre /pl. a fazsindelyes, hagyma alakú toronylefedéseket kősisakokra cserélték ki/.
     1814-ben önállósult Zirc /Heinrichaut a többi sziléziai kolostorral együtt feloszlatta a porosz kormány/, apátja Dréta Antal lett. Ekkor már a szerzetesek többsége magyar származású volt. A zirci apátság egyesült a pilisivel és a pásztóival, majd rövidesen a ciszterci rend magyarországi központjává vált. Tevékenységük is bővült, mint tanítórend, átvették az egri, székesfehérvári és pécsi gimnázium irányí­tását /a későbbiek során még Baját és Budát is/. A tanári feladatok ellátása csak művelt, tájékozott rendtagokkal volt lehetséges, képzésük tehát komoly és alapos felkészülést kí­vánt meg. Ennek egyik nélkülözhetetlen feltétele megfelelő, jól felszerelt könyvtár megléte volt. Zirc apátjai támogat­ták ezeket a törekvéseket.
Villax Ferdinánd apátsága alatt /1826-1857/ jelentősen bő­vítették az épületet, elkészült a nyugati homlokzat, az új könyvtárterem, a Vöröstorony és az új apáti lakosztály. Rezucsek Antal apát idején alakult ki az apátság mai pompás képe, s ő szervezte meg a rendi hittudományi intézetet. Supka Jeromos apáti ténykedése alatt került a teológia Buda­pestre. Ez egyúttal a tanárképzést is erősítette, mivel a hallgatók az ottani egyetemeken szereztek tanári képesítést. Nagy egyénisége volt a rendnek Vajda Ödön, aki 1891. és 1911. között töltötte be az apáti méltóságot.
Békefi Remig, a hires történettudós apáti megbízatása idején /1911-1924/ választották szét a teológiai és a tanárképzést, s az előbbi visszakerült Zircre.
Werner Adolf apátúr pedig 1927-ben emeletráépítéssel bővít­tette az épületet a teológiai oktatás céljaira.
     A zárt közösség élte a maga életét évszázados szabályok szerint. A kolostor a vonzáskörzetében élők számára munkát nyújtott, biztosította megélhetésüket. A település fejlődé­sével a gazdasági kapcsolat jelentősége egyre inkább csök­kent, azonban megmaradt a lelki, kulturális befolyás, irá­nyítás. A rend adta mindenkoron a település plébánosát, az iskolai hitoktatók és az ifjúság lelki nevelői is a szerzete­sek közül kerültek ki megbízás alapján. A századelőn megin­duló különféle szerveződések, egyletek egyházi vezetését is a ciszterci atyák látták el. Aktívan vettek részt a helyi kulturális életben, akár műkedvelő előadások rendezéséről, akár az újság szerkesztéséről, akár ismeretterjesztő előa­dások megtartásáról volt szó.
Szerepük tehát mindenféleképpen meghatározó volt.

Település fejlődése

     Régészeti kutatások leleteiből arra lehet következtetni, hogy a Bakony hegység régen gyéren lakott terület volt. Bizonyos részeit erdők sűrűje, az "irdatlan" földrajzi környezet miatt az ember csak nehezen tudta meghódítani. Római kori leletek a Magas-Bakonyban elsősorban az Aquincum felé vezető utak mentén találhatók. Az Árpádházi-királyok idejében ez a vidék király birtok (erdőispánság) lett, ahol volt királyi vadászkastély, ill. udvarház.

     Ám Zirc alapítása évének az 1182. évet tekinthetjük, amikor III. Béla király hívására a franciaországi Clairvauxból elindulnak a cisztercita rend tagjai, hogy létrehozzák bakonyi apátságukat. Feltehetően ez az előbb említett udvarház volt a francia szerzetesek első, ideiglenes otthona, amíg a templomukat és kolostorukat fel nem építették. 

     Zirc gazdasági és kulturális jelentőségét közel két és fél évszázadon át a ciszterci rend határozta meg. A kolostor köré szerveződő falu élte a maga életét, gyarapodott. Lakói egy 1422-es perirat tanúsága szerint többségében magyarok voltak (Sólyi Bertalan, Pongrácz Miklós, Üveg György, Aklii Balázs, Tímár Péter stb.) Az itt élő jobbágyok 1488-ban 18 forint rovásadót fizettek.
     Ám a  francia műveltségű monostor, a faluval együtt a három és fél évszázad múltával elenyészett. A váltakozó magyar-török harcok következtében az egykor virágzó település lakatlanná vált. A falu lakói kihaltak vagy elmenekültek. Újraalapítása a XVIII. század elején következett be. 1701-ben a sziléziai Heinrichau tulajdonába került az apátság minden birtokával egyetemben. Az első kísérlet 1701-1704 között történt az újratelepítésre. A Rákóczi-szabadságharc küzdelmei alatt azonban megsemmisült a kis telep. A felkelés leverése után indult meg a valódi újratelepítés. 1718-ban, amikor telepesek jöttek Zircre és szerződést kötöttek az apátsággal, már 28 lakóház állt. Az új lakosok  szabadmenetelű, német ajkú emberek voltak (thüringiai, bajor, sváb, frank, burgundi stb.) Eleinte csak földműveléssel foglalkoztak. A XVIII. század második felére azonban már egyre több kézműves is megtelepedett (ács, csizmadia, kőműves, takács, kovács stb.) 1790-ben vásártartási engedélyt kaptak II. Józseftől, ami kedvezően hatott a közösség további fejlődésére.
Egy 1799-ben Vályi András által írt magyarországi leírás a következőket mondja Zircről: "Zircz. Német mezőváros Veszprém Várm. földes urai a' Czisztertzita Szerzetbéli Atyák, a'kiknek valóban jeles épülettyekkel, s' Szentegyházakkal díszesíttetik ...;  Vidékje kies, levegője egészséges, lakosai katolikusok, ... fölgyei néol jók, néhol középszerűen termők, borai meglehetősek, piatza helyben és másutt."
     A XIX. században alakult ki a falu jellegzetes felépítése - a parasztgazdák, az iparosok és a hivatalnokok rétege.
     1814-től Zirc lett  a ciszterci rend magyarországi központja, szerzetesei tanárok voltak. 1828-ban egyébként már a népesség 20%-a iparos, főleg építőiparral, a famegmunkálással kapcsolatos szakmák voltak még fejlettek.
     1888-tól járási székhely - Bakonybél, Borzavár, Nagyesztergár és Porva tartozott hozzá - ettől kezdve indult valóban fejlődésnek. A Győr-Veszprém vasútvonal kiépítése (1896), a kereskedelem és az ellátás terén jelentett nagy előrelépést, a telefon és távíró bevezetése pedig újabb kapcsolattartási lehetőséget.
1900-ban megkezdődött a gyógyítás a Szent Erzsébet kórházban, járásbíróság, telekkönyv, adóhivatal, szolgabíróság, jegyzőség, pénzügyőri bizottság, csendőrség, posta, távirdahivatal működött a talapülésen. Telefonhálózata Veszprém és Pápa után a harmadik volt a megyében. Két pénzintézet is dolgozott, a Zirci Járási Hitelszövetkezet és a Zircvidéki Takarékpénztár. Milyen egyéb intézmények tevékenykedtek még? Leány és fiú elemi iskola, iparostanonciskola, óvóintézet, könyvnyomda, újságkiadás, fogyasztási szövetkezetek.
     A trianoni békediktátumot követően Zirc az 1920. május 15-én szervezett népgyűlésen fogalmazta meg tiltakozó levelét és küldte meg a kormánynak. 
   A háború okozta sebek gyógyítása, az élet újrakezdése, a társadalmi béke, a jogrend, a közbiztonság, a közigazgatás megteremtése jelentette, helyi, járási, megyei és országos szinten is, a legfontosabb, megoldásra váró feladatokat. A jogrend, a közigazgatás helyreállításának folyamatához a hatalom új szervezetei hozzárendelték a tanácshatalomban különböző szinteken szerepet vállalt személyek számonkérését is. 1920. júliusában kezdődött meg a népbiztosok pere, amelynek eredményeként négy halálos ítélet is született. Vidéken, így Zircen is elsősorban a direktóriumok elnökei, tagjai várhatták a hatalom számonkérését. A zirci járási direktórium elnökének a pere már április végén lezárult, a végeredmény nyolc hónap börtönbüntetés. Az egyszerű direktóriumi tagok az egy-két napig tartó kihallgatást követően hazatérhettek.
     A járási székhely, Zirc, a nehéz időkben követhető példát mutatott természetes vonzáskörzetének. A háború előtt az iparos-, a gazdatársadalmat, az értelmiséget, az ifjúságot összefogó szervezetek újra működtek. Különösen jelentős a '20-as években a cserkészélet, amely a tanonc ifjaknak is kínált embert formáló programokat. 1923-tól a Mária-kongregáció a felnőtt leányok lelki, szellemi életének finomodásán munkálkodott. Jól működött a leventék egyesülete, amelynek célja az ifjúság hazafias nevelése volt.
     Az 1920. november 12-i földreformtörvény szellemében Zirc egy utcával gyarapodott. A Nagyesztergárra vezető út mindkét oldalán házhelyeket osztottak ki, ahol 1924-től folyamatosan épülhettek családi házak. Az utcát a Nagyesztergáron
született Ányos Pálról (1756-1784), a magyar szentimentális líra egyik legkiválóbb képviselőjéről nevezték el.
Az évtized végére megépítették Zircen a katolikus legényegylet székházát is. A színpaddal, öltözőkkel, klubhelységekkel is rendelkező épület helyet adott az egyesületek programjainak, amelyek tartalma hozzájárult a lakosság szellemi, művészeti életének gazdagodásához. A település kulturális életét szolgáló épület 1948-ig volt a Katolikus Legényegylet kezelésében.
     Zirc a húszas évek végén a közakaratnak megfelelően emlékművet állított a világháborúban elesett hős fiainak örök emlékezetére. Az emlékmű szimbolizálta az egész lakosság együttérzését a hozzátartozók gyászában.
     Zirc és környékének megyei és országos szintű képviselői a kormányt a gazdasági válság hatékonyabb kezelésére figyelmeztetik.
     A 30-as évek első felében a Magas-Bakony-vidék mezőgazdasági termelése, a termékek értékesítése állandó napirendje a szakmai szervezeteknek. Elsősorban a Felső-dunántúli Gazdakamara segítségét kérik a megyei és országgyűlési képviselők a különböző termékek megfelelő áron történő értékesítésére. Azt indítványozzák, hogy az Országos Magyar Tejszövetkezet, a Burgonya Ármegállapító Egyesület a gazdák ellenőrzésével működhessen. Fontosnak tartják a műtrágyák folyamatos és szükséges használatát, de csak akkor tudják a gazdáknak jó szívvel ajánlani, ha azok ára összhangban lesz a termények árával. Szorgalmazzák a különböző szakmai ágazatok egyesületeinek a megalakítását, hogy az érdekvédelem a mezőgazdaságban átfogó legyen. Veszprém Vármegye Törvényhatósága elutasítja a Fejér megyei nagygazdáknak a Gazdakamarák megszüntetésére tett javaslatát. Ezt az álláspontot képviseli Zirc és környéke is.
     1932. december 8-án a Zirc vidéki Lipicai Lótenyésztő Egyesület a zirci piactéren díjazással egybekötött lókiállítást rendezett, amelyen a vártnál jóval több tenyészállatot mutattak be a gazdák.
     1933-ban a Felső-dunántúli Gazdakamara megoldást talált a bakonyi, a bakonyaljai mész- és faszénégetők gondjaira. A gazdák maguk fejthetik a követ, égethetik a meszet, és akár vagontételekben is szállíthatják a megrendelőknek. Hasonlóan cselekedhetnek a faszénnel is. A jövőben nem kell kis tételekkel „házalniuk", nem kell végigkocogniuk lovaskocsijukkal Magyarország országútjait.
     Az aratók számára kedvező hír kerül napvilágra: amíg egyetlen munkanélküli lesz, addig egyetlen kalászt se vágjanak le géppel.
     Érdekes és fontos hír 1933 augusztusában, hogy az adóhátralékot a gazdák kifizethetik természetben, búzával vagy rozzsal. Amennyiben valaki az egész évi hátralékot kifizeti, akár 20 százalékos térítést is kaphat a beszolgáltatott gabonáért. Zirc és vonzáskörzete elfogadta ezt a lehetőséget. Zircen 1933 szeptemberétől meteorológiai állomás működik. Az Országos Meteorológiai Állomástól kapott műszerekkel a folyamatos megfigyelést a ciszterci rend növendékei végezték.
A megfigyelési adatokat a Zirc és Vidéke hetilap folyamatosan közölte, amelyeket a mezőgazdasági munkák rendjében a gazdák jól tudtak hasznosítani. A '30-as években sajátos helyzetben volt Zirc nagyszámú iparossága, különösképpen a 300 építőiparos. A járási székhely, Zirc, és környéke nem tudott megfelelő megélhetési forrást biztosítani ennyi szorgalmas míunkáskéznek. Családjuk eltartása érdekében bejárták egész Dunántúlt, de többen felkeresték a Tisza-Duna közének településeit is. Bárhol is dolgoztak, tehetségükkel, szorgalmukkal szülőhelyüknek, lakhelyüknek, önmaguknak elismerést, megbecsülést szereztek.
     Zirc is képviseltette magát az 1933. augusztus 27-28-án Keszthelyen tartott Országos Iparos Kongresszuson, ahol a kormányt képviselő államminiszter hallgatta meg a vezetők kéréseit. 
     Döntés született Zirc központjának járdaépítéséről (1931 február), strandfürdő létesítése Zircen (1931 június), 1931 októberében készült el a Rákóczi tér északi sarkán a korszerűen felszerelt tűzoltószertár. 1931 második felében döntés született Zircnek a vármegyei villanyhálózatába történő bekapcsolásáról. Bazaltkocka út épült a Rákóczi tértől a vasútállomásig (1932 december). Postás Erdei Ház épül (1933 március), amitől a turizmus továbbfejlesztését remélik.
A zirci képviselő-testület döntést hozott a Rákóczi tér rendezésének szükségességéről, a vásárok áthelyezéséről. A központi tér ízlésesen parkosított, virágosított pihenőparkká változott. Megépült a Zirc, Borzavár, Porva felé vezető közút. Tervezték a Veszprém, Zirc, Győr településeket összekötő műút korszerűsítését. A zirci Erzsébet kórház a legnehezebb időkben is példásan szolgálta a Bakony-vidék népegészségügyét. Még olyan időszakban is végezte áldásos tevékenységét, amikor a betegápolási díjat csak késve, a főispán és az alispán közös interveniálása révén kapta meg a Népjóléti Minisztériumtól. Két kiragadott példa: 1931-ben 236 betegre 10 152 betegápolási nap esett, 1932-ben 336 betegre 8814 nap.
A 2700 lakosú Zircen az I. világháború előtt a születések száma évenként 90-100, a háború utáni 20-as években 55-60 közötti, a 30-as évek elején 75-80 gyermek volt. Az elemi iskolai és az iparos tanoncok oktatása magas szinten képzett tanítók kezében volt. Ők voltak a szabad művelődés, a tudományos ismeretterjesztés szervezői, előadói. Az egyesületi élet a Zirci Filharmóniai Társaság, a Bakonyi Kultúregylet megalakulásával tovább fejlődött.
     Zirc történetének jeles eseménye volt 1932-ben a képviselő-testület díszközgyűlése, amelyen megemlékeztek a ciszterci apátság 750 éves jubileumáról. Jegyzőkönyvben rögzítve kifejezték köszönetüket a város fejlesztésében nyújtott felbecsülhetetlen anyagi támogatásért és azért, hogy minden időben követhető utat mutattak a szellemi, politikai élet, a szélsőségektől mentes társadalmi élet megtartásában.
     Zirc minden politikai „fészkelődésre" reagált. Észlelve a '30-as évek első éveiben a fasizmus előretörését, kifejezésre juttatta elutasító állásfoglalását: nincs szükségünk horogkeresztre, mert a magyar lélektől idegen célokat jelképez.
     Zircen a XX. század harmincas éveinek első felében a századfordulón tapasztalt polgárosodási folyamat játszódott le. Az I. világháború, a vörös terror, a fehér terror családi, személyi tragédiái, drámái, a gazdasági világválság okozta szenvedések átélése után Zirc társadalma a harmincas évek első felében újraszerveződött. A járási székhely településén példaértékű volt a különböző érdekközösségek kialakulása. A szakmai, gazdasági, érdekvédelmi, kulturális, sport- és karitatív szervezetek egyaránt működtek Zircen. Alapszabályaikban politikai természetű feladatokat nem fogalmaztak meg. Az egyes közösségek tagjai jól körülhatárolható rétegből verbuválódtak, ami kritikus szemmel vizsgálva bizonyos elkülönülést is jelentett, amit hatékonyan oldottak fel azok az egyletek, egyesületek, amelyekben a tagok tehetsége, tudása volt a meghatározó. Ilyenek voltak az amatőr művészeti életet, a sportéletet összefogó, irányító egyletek. Példaként említhető a szimfonikus zenekar működése, amelyben együtt muzsikált a fodrász, a szabó, a szíjgyártó, a bognár, az asztalosmester, az emberorvos, az állatorvos, a gyógyszerész, a tanító, a vaskereskedő és a ciszterci rend komolyzenét művelő tagjai.
A síegyletben, a korcsolyaegyletben a legtehetségesebb zirciek szerepeltek, függetlenül társadalmi hovatartozásuktól.
     A jogi személyként működő, pecséttel rendelkező szervezetek egyenjogú felekként egyéves együttműködési megállapodást kötöttek Zirc egész lakosságát érintő kérdésekben. A település fejlesztése, rendezése, a nemzeti, az állami, az egyházi ünnepek együtt ünneplése, a legényegylet székházának azonos jogú és egyeztetett használata. A '30-as évek első felében a bakonyi turizmus fejlesztése készteti a zircieket a közös gondolkodásra és közös cselekvésre.
     Országos szinten megnőtt a Bakony és Zirc iránt az érdeklődés. 1934-ben a műemlékkönyvtár április 1-jétől október 15-ig tartott nyitva és 3287 látogatója volt. Több mint 500 fő volt a magánházaknál elszállásolt nyaralók száma. 1935-ben a nyaraló vendégek száma meghaladta az 1500 főt. Háromszázan a Postás Erdei Ház vendégei voltak.
     Az 1889-ben alakult Magyar Turisztikai Egyesület szorgalmazta a bakonyi turizmust, amelynek 1934. november 18-án alakult meg Zircen a Bakony osztálya. Mint több más egyesületben, ebben is dr. Tóth Aurél ügyvéd vállal jelentős szerepet. Ezt követően országos szintű együttműködés alakul ki az érdekelt települések és az országos egyesület között.
     1935-36 telén a téli sportok kedvelői meglepően nagy számban keresték fel Zircet és környékét. A Magyar Turisztikai Egyesület Bakony osztálya sítanfolyamokat, síversenyeket szervezett. Bár a szóban forgó télen a hóviszonyok nem voltak a legkedvezőbbek, mégis Zircre tervezte több sportegyesület, a jutasi katonai altisztképző egység a sízés gyakorlását. Jó minőségű hó csak 1936 februárjában esett, és ezt az ország különböző pontjairól érkezők közel három hétig élvezhették.
     A Postás Sport Egyesület országos bajnoki síversenyt rendezett. A résztvevők száma meghaladta a 150 főt. Nyolc és 15 km-es sífutóversenyt és síugróversenyt hirdettek meg a szervezők. Több olimpiai kerettag is benevezett a síversenybe.
     Rangos folyóiratok foglalkoztak Zirc és környékének, a Bakonynak az idegenforgalmi vonzerejével, a nyári és téli turisztikai lehetőségekkel Holland lovasturné is volt a Bakonyban. 1935. augusztus 24-én érkezett 12 hölgy és 13 férfi lovas, akiket Ugodon Holló Jolán tanítónő saját nyelvükön köszöntött, informálva őket a tervezett lovastúra útvonalának szépségéről, a pihenőhelyekről, azok szolgáltatásairól. A lovastúra útvonala: Ugod, Huszárok-elő-puszta-Bakonykoppány-
Bakonybél-Somhegy-Ferenc-háza-Csesznek-Kisbér-Bábolna-Tata... (ebben az időben egyedülálló túra volt). Amikor egy-egy községbe érkeztek, az elöljáróság fogadta a holland lovascsapatot. Több település vezetőinek felvetették, hogy a számukra festői Bakony miért nem szerepel a kiadványokban. Miért csak Lillafüredről és a Balatonról olvashattak az útikönyvekben.
      Érdekes megemlíteni, hogy a külföldi vendégek - hollandok, németek - érkezésének időszakában került sor a Balaton és Bakonyvidék kapcsolatának fontosságát hangsúlyozó rendezvényekre Veszprémben, Zircen és más településeken.
     A Magyar Néprajzi Társaság vándorgyűlése, egyházzenei hangverseny, Veszprém vármegye Történelmi, Régészeti és Néprajzi Társulatának előadó gyűlése, este toronyzene a vigyázó toronyból (Veszprém), sétahangverseny.
     A Magyar Országos Állatorvos Egyesület vándorgyűlése, ezt követte a Csermák-est. Levente- és cserkészzenekarok közös hangversenye (zirciek is), majd máglyatűz. A rendezvényeket kétnapos bakonyi túrával fejezték be a résztvevők. Természetesen a túrának Zirc volt a központja.
     Mi vonzotta a távolabbi vidékek emberét - sok külföldi vendéget is - a 400 m tengerszint magasan lévő Zircre, vagy a 600 méternél magasabb Somhegy, a 700 méternél is magasabb Kőrishegy környékére?
     Dr. Luksz Sándor (Bélaháza 1896 - Balatonfüred 1969) járási tisztiorvos, később az Erzsébet Kórház igazgató főorvosa - tudományos megfigyelései alapján különösen a gyermekek egészségének megőrzése, gyógyítása érdekében tett közzé a sajátos bakonyi mikroklímáról addig ismeretlen jótékony hatású megállapításokat. A Bakony szép tájainak, az erdők különböző zöld színének nyugtató hatásáról, a vidék levegőjéről: gyógyítja a vérszegénységet, a sápkórságban szenvedő ideges gyermekeket. Jó hatással van a gyengén fejlett gyermekekre. Segít az ideggyengeségben, a kimerültségben
szenvedőkön. Jótékony hatása van a csont és az ízületi gümőkór gyógyításában. A jeles igazgató főorvos megállapításait dr. Torday Ferenc (Bp. 1871 - Bp. 1942) egyetemi tanár, gyermekgyógyász a Bakonyban végzett saját kutatásainak eredményeivel igazolta. Igaz, figyelmeztetett arra, hogy bizonyos tüdőbetegségekre a 400-700 m tengerszint feletti magasság nem kedvező hatású, mert az egységnyi térfogatú levegő oxigéntartalma a kívánatosnál ilyen magasságban kevesebb. A korabeli mértékegységgel közli, hogy az egy négyzetcentiméterre eső légnyomás a Bakonyban átlagosan 735 higanymilliméter (a 760 egység lenne a megfelelő). 
     Zirc a '30-as évek első felében az egyre növekvő vendégjárás miatt nagy gazdasági lehetőséget remélt az idegenforgalom feltételeinek fejlesztésében.
     A település központjának parkosítását követően elrendelték a parkok védelmét. A pihenőparkban ízlésesen elkészített padokat helyeztek el. A parkhoz szervesen kapcsolódó korzó járdáját felújították, a járdaszegélyeket virágosították. A Cuha vendéglőt abban az időben Korzó vendéglőnek hívták. A Rákóczi tér rendezése közben a zöldséges pavilont lebontották és helyére cukrászda építését tervezték. A cukrászdát Piedl András cukrászmester építette és működtette a zirciek és az ide érkező vendégek nagy örömére. Ez volt a Liget cukrászda. A zirci korzónak tekintették a helybéliek a Korzó étterem és a Liget cukrszáda közötti sétaszakaszt, amihez természetesen a Rákóczi tér szervesen hozzátartozott.
     Az idegenforgalom továbbfejlődéséhez a különböző egyletek egy akarattal kimondták, hogy szálloda kell Zircnek. A 20-30 szobás szálloda egész évben működhetne, ami a település bevételét jelentős mértékben növelhetné. Többen úgy gondolták, könnyebb lenne értékesíteni a vágóállatokat és bizonyos, a konyhára szükséges terményeket.
     Már volt ajánlkozó építész a szálloda megtervezésére is, aki előzetes költségvetést is készített. A szállodához tartozna étterem, kaszinó, kávéház, néhány üzlethelyiség. Zircnek 20 ezer pengőt kellene áldozni, amihez a tervező szerint csatlakozna az idegen tőke is. Számításai szerint a 20-30 szobás szálloda évenként 8 ezer pengő tiszta bevételt hozna.
     A szálloda építését szorgalmazók megnyugtatták a szobakiadókat, hogy továbbra is szükség lesz a náluk nyilvántartott szálláshelyekre, hiszen több száz jelentkezőt kellett férőhely hiánya miatt visszautasítani. A nagy lelkesedéssel indult szállodaépítési akarat a tőke hiánya miatt csak gondolat maradt.

     Népesség: 1900-ban 2490 fő lakott itt, 1911-ben pedig már 2744 lakost jelzett a népszámlálás. A Zircz és Vidékének 1913. március 29-i cikke tájékoztat a lakosság nemzetiség szerinti összetételéről - az itt élő emberek 15%-a a német kisebbséghez tartozott.

Lakosság számának alakulása:

     Hogy Zircen hány ház volt és mennyien lakták a kezdet kezdetén, 1182-ben, és utána több évszázadon át, arról pontos adat nem áll rendelkezésre.
     Dr. Horváth Konstantin Zirc története című könyvében 1333 és 1420 között említést tesz négy fő lelkészről, 1421-1422-
ben két fő bírót, 23 fő jobbágyot említ. 1488-ban 18 lakott portája volt Zircnek. 1536-ban még van kilenc portája és négy
szegénye. 1549-től már csak négy portája van, de a török portyázások ezeket is teljesen tönkretették.
     Erőszakos jogtalan birtoklók közül 1536-ban Baki Pál nevét, 1631-ben More László nevét jegyezték fel. 1702-ben megépül Zircen 13 ház és egy kis kápolna, melyet 1704-ben Rákóczi kurucai teljesen felperzselnek, mire a lakosság a faluból a Bakonyban szétszóródik.
     A Rákóczi-szabadságharc után 1715-1718 között az újratelepültek felépítenek 13 nagyobb és 15 kisebb házat, de Veszprém megye helytörténeti lexikona 1720-ban 28 jobbágyról ír a zirci statisztikában.
     1763-ban van Zircen 18 egésztelkes és 16 féltelkes gazda, van 44 házas zsellér.
     1768-ban Zircen van 35 fő jobbágy, 47 fő házas és 22 fő háztalan zsellér. 
     1754-ben volt az első magyarországi népszámlálás, ahol már Zirc lakosságának összetételéről is számot adnak az Első magyarországi népszámlálás című statisztikai könyvben.
     1784-ben írja: Zirc mezőváros. Birtokos neve: Zirci Apátság. Házak száma 133, családok száma: 242, lakosok száma
1247 fő, plusz 36 fő távollévő = 1283 fő van a városban, 75 fő idegen. Házas férfiak száma 208 fő, nőtleneké 423 fő, összesen 631 fő a férfiak száma. Nők száma 616 fő. Férfiak közül van: 29 fő pap, 3 fő nemes, 54 fő polgár, 28 fő paraszt. Polgárparaszt örököse: 68 fő, zsellér 174 fő, egyéb 35 fő, sarjadék 1 -12 éves korig 189 fő, 13-17 éves korig 51 fő, a férfiak száma összesen 631 fő.
     1786-ban a házak száma 157 db, 24-gyel gyarapodott a két év alatt, a családok száma 238, a lakosok száma 1215 fő, plusz 32 fő távollévő = 1247 fő van a városban, 76 fő idegen. Házas férfiak száma 203 fő, nőtleneké 411 fő, összesen 614 fő a férfiak száma. Nők száma 601 fő. Férfiak közül: pap 28 fő van, 2 fő nemes, tisztviselő, polgár 53 fő, paraszt 29 fő, polgár és paraszt örököse 67 fő, zsellér 161 fő, egyéb 35 fő, sarjadék 1-12 éves korig 183 fő, 13-17 éves korig 57 fő, a férfiak száma összesen 614 fő.
     1807-ben Zircen van 40 telkes gazda, másról nincs írás.
     1828-ban Zircen a házak száma 151, hat házzal kevesebb, mint 1786-ban. Van 39 polgár, 113 fő házas zsellér, 111 lakó
úgynevezett háztalan zsellér, van 587 fő adózó. A lakosság számáról csak 1829-ben adnak kimutatást, mikor is Zirc lakóinak száma 1993 fő volt.
     1857-ben Zirc lakosainak száma 2299 fő volt.
     1862-ben volt Zircen 40 telkes gazda, 115 házas zsellér.
     1869-ben volt Zircen 200 lakóház és 2131 lakos.
     1890-ben a lakóházak száma 218, a lakosok száma 2299 fő.
     1910-ben van 286 lakóház és 2856 lakos.
     1930-ban a házak száma 338 db, a lakosság száma 2749 fő.
     1941-ben a lakóházak száma 416 db, a lakosság létszáma 3062 fő.
     1949-ben a lakóházak száma 426 db, a lakosság száma 3181 fő.
     1954-ben a lakóházak száma 504 db, ebből részlegesen tatarozni kell 55 házat, teljesen tatarozni kell 66 házat, életveszélyes 7 lakóház. Falazat: kő és tégla - beton 494 házé, vályogos 10 ház. Tetőzet: cserép, pala, bádog 491 házon van, nád, zsúp, szalma 13 házon van az 504-ből. Alápincézett: egészen 16 ház, részben 97 ház, pincézetlen 391 ház, összesen 504 ház. Lakóházak vízellátása 1954. július 1-jéig: központi vízvezetékből nincs, házi vízvezetékből 47 lakóház, telken levő kútból 308 ház, telken kívüli kútból 130 ház, egyéb módon 19 háznak van vízellátása.
     1965. január 1-jén a lakosság száma 5475 fő. Házasságkötések száma 51 pár. Élve születések száma 97 fő. Lakások száma 1481 db, épült 25 db. Vízhálózatra volt kötve 700 lakás. Óvodai férőhely: 200, beiratkozott óvodába 194 fő. Általános
iskolai osztálytermek száma 18, a tanuló létszám 1125 fő, tanerő 41 fő.
     1970-ben a lakosok száma 6000 fő, ebből férfi 3085 fő, nő 2915 fő. 60 éven felüli férfi 321 fő, nő 380 fő, 16 évesnél fiatalabb férfi 937 fő, nő 892 fő, lakások száma 1548 db. Fürdőszoba, mosdófülke 1010 lakásban van. Vízöblítéses wc 834 lakásban, földes szoba 23 db van. Villany van 1531 lakásban, pbgáz van 990 lakásban.
     1980-ban a lakások száma 1956 db, épült 62 db lakás, a lakosok száma 6815 fő. Vízhálózatra van kötve 1476 lakás, csatornára 670 lakás van kötve. A pb-gázfogyasztók 1774 db palackot használnak.
     1990-ben a lakások száma 3491 db. Népesség: 7454 fő.
     1998-ban a lakások száma 2718 db. Népesség 7220 fő. Házasságkötés 32 pár, válás 19 pár. Születések száma 66 fő, halálozás 77 fő. Villanyfogyasztók száma: 2750. Vízhálózatra bekötött lakások száma: 2278 lakás. Csatornahálózatra kötött lakások száma: 2138 lakás. Gázzal fűtött lakások száma 792 ház. Szemétgyűjtésbe bevont lakás: 2205 db ház.

Forrás

Bérczi Bernát O.Cist: A középkori zirici apátság romaji és rekonstrukciója

Ferences és szerzetesi kifejezések szótára

Illés Ferenc és Dr. Tóth Sándor: Zirc és környéke.

Illés Ferenc: A Bakony fővárosának száz éve. In.: Zirc és Vidéke 2001.03., 07. szám

Zirc története: Horváth Konstantin. Veszprém : Egyházmegyei Könyvnyomda, 1930.

Kasper Ágota: Zirc kulturális élete a százafordulótól 1944-ig a Zirc és Vidéke hetilap tükrében (kézirat)

Dombi Ferenc: Népszámlálási statisztika Zircről. In.: Zirc és Vidéke 2001. 02. szám