„Horváth Konstantin: Zirc története” változatai közötti eltérés
a (→Bevezetés) |
a |
||
25. sor: | 25. sor: | ||
#rész: [[Horváth Konstantin: Zirc története/Első fejezet|Zirc a középkorban (1182—1530)]] | #rész: [[Horváth Konstantin: Zirc története/Első fejezet|Zirc a középkorban (1182—1530)]] | ||
##[[Horváth Konstantin: Zirc története/Első fejezet#I. Az ősi zirci templom és monostor|Az ősi zirci templom és monostor]] | ##[[Horváth Konstantin: Zirc története/Első fejezet#I. Az ősi zirci templom és monostor|Az ősi zirci templom és monostor]] | ||
− | ##A zirci apátság középkori gazdálkodása | + | ##[[Horváth Konstantin: Zirc története/Első fejezet#II. A zirci apátság középkori gazdálkodása|A zirci apátság középkori gazdálkodása]] |
##Kiknek nevét őrizte meg Zirc középkori története? | ##Kiknek nevét őrizte meg Zirc középkori története? | ||
##A „Szent Bakony" | ##A „Szent Bakony" |
A lap 2011. május 26., 09:50-kori változata
Írta
S. O. CIST.
Egyházmegyei Könyvnyomda
Könyvem azon tanulmányoknak dióhéjban való összefoglalása, melyek teljes kidolgozása és közrebocsájtása akkor történik, mikor a ciszterci rend Magyarországon 800 éves jubileumát fogja ülni, 1942-ben.Zirc, 1930. júl. 12.
Dr. Horváth Konstantin.
Clairvaux-i Szent Bernát
egyházdoktorrá avatásának
százéves emlékezetére
1930-ban, Szent Imre-esztendejében.
Tartalomjegyzék
- rész: Zirc a középkorban (1182—1530)
- Az ősi zirci templom és monostor
- A zirci apátság középkori gazdálkodása
- Kiknek nevét őrizte meg Zirc középkori története?
- A „Szent Bakony"
- Zirc első írója
- Zirc az egyházkormányzat szolgálatában
- A zirci apátok összeköttetése a magyarországi János-lovagrenddel és a bencés Szentlélek-monostorral
- A zirci apátok összeköttetése a Sz. Mártonról nevezett (pannonhalmi) bencés apátsággal
- A zirci apátok pápai megbizatásai a veszprémi egyházmegyében
- A zirci apátok pápai megbízatásai az esztergomi, kalocsai, pécsi, váci és győri egyházmegyékben
- A zirci apátság hanyatlása a középkor végén
- rész: Zirc idegenek kezén (1530—1659.)
- Kik voltak Zirc urai a mohácsi vész után? (1530—1609)
- Amikor a zirci apátok előkelő világi papok voltak... (1609—1659)
- A ciszterci rend visszaszerzi Zircet
- A zirci apátsági birtokok összefoglaló története 1659-ig
- Voltak-e és melyek voltak azok a birtokok, melyek a mohácsi vész előtt a zirci apátsághoz tartoztak, de a Miksa-féle záloglevélben nincsenek fölsorolva?
- Melyek azok a birtokok, melyek a mohácsi vész után kerültek az apátsághoz és hogyan lettek ezek az apátság birtokaivá?
- Milyen, röviden, a többi apátsági birtok története 1659-ig?
- Itt meg kell említenünk a zirci apátság jövedelmi forrását, amelyről eddig még nem volt sző : a győri és óvári vámot
- rész: Zirc idegen ciszterciek birtoka (1659 - 1814)
- Lilienfeld és Henrichau
- Ujfalusy Márton zirci apát (1660. máj. 26.—1678. nov. 23.)
- A lilienfeldi időszak második fele (1679—1699)
- A henrichaui uralom szomorú kezdete
- Zirc újra a ciszterciek otthona
- Hogyan épült a zirci apátsági templom?
- A henrichaui-zirci apátok
- Szerzetes élet Zircen a XVIII. században
- Zirc község élete a XVIII. században
- A falu
- A major
- Lelkipásztorkodásról Zircen a XVIII. században
- A zirci apátság elszakadása Henrichautól
- Zirc a magyar ciszterci élet középpontja (1814-1923)
- Új célok, új utak
- A zirci monostor a XIX. században
- Építkezések
- Szerzetesélet
- A magyar apátok
- Zirc község a XIX. században
- A falu lassú fejlődése
- A történelem zökkenőinél
- A ciszterciek gazdálkodása a XVIII. és XIX. században
- rész: A világháború után
- A zirci apátok
- Oklevéltár
- A legfontosabb irodalom
- Név- és tárgymutató
Bevezetés
Az a lelkes munka, mellyel Békefi Remig dr. a magyar ciszterci monostorok történetét kezdte megírni, sajnos, a Pilisi, Cikádori és Pásztói apátságok történeténél nem haladt tovább. Az általa 1896-ban szerkesztett Emlékkönyvben is csak röviden van szó Zirc történetéről. Nem rajta mult, hogy nagyszerű tervét nem tudta befejezni. Apáttáválasztása, a háborúval és forradalmakkal telített nehéz időnek súlya, több, mint 150 tagú szerzetescsalád szellemi és anyagi igényeiről való gondoskodás további irodalmi működésében gátolta.
De az anyaggyűjtés fárasztó munkáját sohasem hagyta abba; övé az érdem, hogy Zirc régi történetének oklevelei lassan mind egy helyre kerültek. Irodalmi hagyatékát, mely a zirci apátsági kézirattárban van, azzal a tisztelettel, mellyel valamikori tudós apátommal szemben viseltetem, kis könyvemben felhasználtam. (Jelzése az Oklevéltárban Békefi H.)
A párizsi Bibliothéque Nationale-ban, a troyes-i, lilienfeldi, veszprémi püspöki és a zirci apátsági levéltárban talált, sokszor meglepő és értékes, új adatokat örömmel értékesítettem e rövid összefoglalásban.
Sokan aprólékosnak fogják találni; mások meg hiányosnak. Legyen erre egyrészt az a felelet, hogy a magyar ciszterciek belső élete volt elsősorban jelenleg érdeklődésem tárgya, amit eddig, különösen ami a XVIII. és XIX. századot illeti, senki sem méltatott figyelemre; másrészt a zirci apátság gazdálkodását és lelkipásztori működését tárgyaló kötetek e sorozatnak külön-külön számaiban fognak — Isten segítségével — megjelenni.
Anyagi kérdések miatt — legnagyobb sajnálatomra — le kellett mondanom a lapszéli jegyzetekről és idézésekről; ezt hivatva van némileg pótolni az oklevél tár közlése 1700-ig.
Szövegezésemben kerülni akartam a nagyon száraz előadást; de a régi történelem töredékes részei, különösen azok, melyek a birtokokra vonatkoznak és amelyek gyakran egyetlen fönnmaradt emlékünk, ennek ellenére is fárasztók lesznek.
Külső hivatkozás
Horváth Konstantin: Zirc története pdf formátumban itt olvasható