„A város központja (I. rész)” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
Jó fél éve egyre több szó esik Balatonalmádi város központjáról, annak beépítéséről és épületeiről, nyilvánvaló kapcsolattal a Penny Market üzletház építésével. Jelen írás nem kíván állást foglalni valamelyik vélemény mellett, csupán történeti visszatekintést szándékozik nyújtani, a város központjának tekintett terület kialakulása, illetve beépítése történetének bemutatásával. Természetesen csak a főbb vonásokat megemlítve, ugyanis mindenre kiterjedő ismertetést az újság terjedelme nem tesz lehetővé. Előre kell bocsátani, hogy az 1800-as évek vége előtti időkben beépítetlen, rét és szőlő művelési ágú mezőgazdasági terület volt. | Jó fél éve egyre több szó esik Balatonalmádi város központjáról, annak beépítéséről és épületeiről, nyilvánvaló kapcsolattal a Penny Market üzletház építésével. Jelen írás nem kíván állást foglalni valamelyik vélemény mellett, csupán történeti visszatekintést szándékozik nyújtani, a város központjának tekintett terület kialakulása, illetve beépítése történetének bemutatásával. Természetesen csak a főbb vonásokat megemlítve, ugyanis mindenre kiterjedő ismertetést az újság terjedelme nem tesz lehetővé. Előre kell bocsátani, hogy az 1800-as évek vége előtti időkben beépítetlen, rét és szőlő művelési ágú mezőgazdasági terület volt. | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:1923_terkep_reszlet.jpg|thumb|1923 évi kataszteri térkép részlete]] |
'''-XIX. század vége:''' Az Óvári és a Jókai utcáktól a Balaton felé eső területen az 1898-ban épült Zsák vendéglőn és az 1899-ben megnyitott Kneipp intézeten kívül más épület nem állott. Természetesen a Balaton vize fölé 1877-től kezdve több ütemben épített fürdőházat e szempontból nem lehet figyelembe venni. | '''-XIX. század vége:''' Az Óvári és a Jókai utcáktól a Balaton felé eső területen az 1898-ban épült Zsák vendéglőn és az 1899-ben megnyitott Kneipp intézeten kívül más épület nem állott. Természetesen a Balaton vize fölé 1877-től kezdve több ütemben épített fürdőházat e szempontból nem lehet figyelembe venni. | ||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
==Forrás== | ==Forrás== | ||
| − | [http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2004. (16. évf.) 1. sz. 2. p. | + | [[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2004/UAU_2004_01.pdf 2004. (16. évf.) 1. sz. 2. p.] |
| + | |||
| + | ==Külső hivatkozás== | ||
| + | <references/> | ||
{{DEFAULTSORT:Varos kozpontja 1.}} | {{DEFAULTSORT:Varos kozpontja 1.}} | ||
[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] | [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] | ||
[[Category:Balatonalmádi]] | [[Category:Balatonalmádi]] | ||
A lap jelenlegi, 2016. október 9., 19:09-kori változata
Jó fél éve egyre több szó esik Balatonalmádi város központjáról, annak beépítéséről és épületeiről, nyilvánvaló kapcsolattal a Penny Market üzletház építésével. Jelen írás nem kíván állást foglalni valamelyik vélemény mellett, csupán történeti visszatekintést szándékozik nyújtani, a város központjának tekintett terület kialakulása, illetve beépítése történetének bemutatásával. Természetesen csak a főbb vonásokat megemlítve, ugyanis mindenre kiterjedő ismertetést az újság terjedelme nem tesz lehetővé. Előre kell bocsátani, hogy az 1800-as évek vége előtti időkben beépítetlen, rét és szőlő művelési ágú mezőgazdasági terület volt.
-XIX. század vége: Az Óvári és a Jókai utcáktól a Balaton felé eső területen az 1898-ban épült Zsák vendéglőn és az 1899-ben megnyitott Kneipp intézeten kívül más épület nem állott. Természetesen a Balaton vize fölé 1877-től kezdve több ütemben épített fürdőházat e szempontból nem lehet figyelembe venni.
-1909. július 9.: Ünnepélyes keretek között megindult a vasúti forgalom a Balaton északi partján. Az előzőekben említett két épületen kívül a vasútállomás, valamint a hozzá tartozó raktár és őrház épületek álltak a területen. A káptalan tulajdonát képező réten keresztül földút vezetett az állomáshoz. Egyúttal meg kell említeni, hogy az állomás főépülete két alkalommal került bővítésre.
-1923: Az 1923. évben készült kataszteri térképen láthatóan a Baross Gábor út megnyitásra került és a mai nyomvonalán vezetett le az állomáshoz. A Zsák vendéglő és a Kneipp intézet épületeken kívül öt villaépület látható, közülük ma még kettő van meg. Az Arany János és a Petőfi utcák még nincsenek megnyitva.
Kapcsolódó cikkek
- Településközpont - városközpont... I. rész
- Településközpont - városközpont... II. rész
- A város központja (II. rész)
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2004. (16. évf.) 1. sz. 2. p.
