„Csokonai Vitéz Mihály” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
(5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | (Debrecen, 1773. | + | {{InfoboxSzemély |
− | + | |név=Csokonai Vitéz Mihály | |
+ | |kép=Csokonai.jpg | ||
+ | |település=Debrecen | ||
+ | |dátum=19773. november 17. | ||
+ | |elhunyt=Debrecen | ||
+ | |halálozási idő=1805. január 28. | ||
+ | |foglalkozása=költő | ||
+ | }} | ||
+ | (Debrecen, 1773. november 17. - Debrecen, 1805. január 28.) költő. | ||
+ | |||
+ | == Élete == | ||
− | |||
A magyar felvilágosodás legnagyobb költője. Több alkalommal is járt Keszthelyen Festetics Györgynél, akitől a tervezett folyóirata megindításához, majd a házasságához szükséges létbiztonság miatt egy tanári állás elnyeréséhez várt segítséget. Komáromban élő szerelme, Vajda Julianna máshoz ment feleségül és a biztonságot nyújtó állás megszerzése sem sikerült a Keszthelyi Georgikonban. Súlyos lelki válságban a Balaton északi vidékén bolyongott. Utazásai közben jutott el Tihanyba, Balatonfüredre, [[Vörösberény]]be, ahol [[Fábián József]] természettudós-lelkész vendége volt, és Nagyvázsonyba is, ahol 1798-ban hónapokig Édes Gergelynél vendégeskedett. A látogatást a Kinizsi Pál u. 65. sz. ház falán emléktábla örökíti meg. Mindezek irodalmi munkásságában is mély nyomot hagytak. Balatonfüreden írta 1798 júniusában A füredi parton (később: A tihanyi echóhoz) c. költeményét. Vándorlásai után Csurgón helyettes tanító, majd 1800-tól végleg Debrecenben telepedett le. A Balatoni Panteonban emléktábla, azon bronz plakett ([[Borsos Miklós]] alkotása) emlékezteti az utókort. A Balaton és a Bakony természeti képe összefonódott nagy szerelmi csalódásának emlékeivel. | A magyar felvilágosodás legnagyobb költője. Több alkalommal is járt Keszthelyen Festetics Györgynél, akitől a tervezett folyóirata megindításához, majd a házasságához szükséges létbiztonság miatt egy tanári állás elnyeréséhez várt segítséget. Komáromban élő szerelme, Vajda Julianna máshoz ment feleségül és a biztonságot nyújtó állás megszerzése sem sikerült a Keszthelyi Georgikonban. Súlyos lelki válságban a Balaton északi vidékén bolyongott. Utazásai közben jutott el Tihanyba, Balatonfüredre, [[Vörösberény]]be, ahol [[Fábián József]] természettudós-lelkész vendége volt, és Nagyvázsonyba is, ahol 1798-ban hónapokig Édes Gergelynél vendégeskedett. A látogatást a Kinizsi Pál u. 65. sz. ház falán emléktábla örökíti meg. Mindezek irodalmi munkásságában is mély nyomot hagytak. Balatonfüreden írta 1798 júniusában A füredi parton (később: A tihanyi echóhoz) c. költeményét. Vándorlásai után Csurgón helyettes tanító, majd 1800-tól végleg Debrecenben telepedett le. A Balatoni Panteonban emléktábla, azon bronz plakett ([[Borsos Miklós]] alkotása) emlékezteti az utókort. A Balaton és a Bakony természeti képe összefonódott nagy szerelmi csalódásának emlékeivel. | ||
− | + | == Irodalom == | |
− | + | ||
− | + | *Csokonai Vitéz Mihály emléke. = Balaton, 1936. 7. sz. | |
− | + | *Vargha Balázs: Csokonai Vitéz Mihály emlékek. Budapest, 1960. | |
− | + | *Ferenczi Zoltán: Csokonai Vitéz Mihály a Balaton vidékén. = Balatoni évkönyv 1921. Budapest, 1921. | |
− | + | *Bertók László: Így élt Csokonai Vitéz Mihály. Budapest, 1973. | |
− | + | *Cséby Géza: Csokonai Vitéz Mihály és Keszthely. = Somogy, 1988. 4. sz. | |
− | + | *Julow Viktor: Csokonai Vitéz Mihály. 2. kiad. Debrecen, 1991. | |
− | + | *Debreczi Attila: Csokonai, az újrakezdők költője. Debrecen, 1993. | |
+ | *Folytonosság vagy fordulat? (tan.) Debrecen, 1996. | ||
+ | |||
+ | == Külső hivatkozás == | ||
+ | |||
+ | {{Sablon:Vpel}} | ||
− | + | [http://mek.niif.hu/00600/00636/html/index.htm Csokonia Vitéz Mihály összes költeményei] | |
− | + | ||
− | [http:// | + | [http://www.ngkszki.hu/~fidoo/erett/irod_html/csokonai.htm A magyar felvilágosodás irodalmából] |
− | [[ | + | [[Category:Életrajzok]][[Category:Balatonalmádi]] |
A lap jelenlegi, 2014. február 5., 19:28-kori változata
Csokonai Vitéz Mihály | |||||
Született: | Debrecen | ||||
19773. november 17. | |||||
Elhunyt: | Debrecen | ||||
1805. január 28. | |||||
Pályafutása | |||||
Foglalkozása: | költő | ||||
(Debrecen, 1773. november 17. - Debrecen, 1805. január 28.) költő.
Élete
A magyar felvilágosodás legnagyobb költője. Több alkalommal is járt Keszthelyen Festetics Györgynél, akitől a tervezett folyóirata megindításához, majd a házasságához szükséges létbiztonság miatt egy tanári állás elnyeréséhez várt segítséget. Komáromban élő szerelme, Vajda Julianna máshoz ment feleségül és a biztonságot nyújtó állás megszerzése sem sikerült a Keszthelyi Georgikonban. Súlyos lelki válságban a Balaton északi vidékén bolyongott. Utazásai közben jutott el Tihanyba, Balatonfüredre, Vörösberénybe, ahol Fábián József természettudós-lelkész vendége volt, és Nagyvázsonyba is, ahol 1798-ban hónapokig Édes Gergelynél vendégeskedett. A látogatást a Kinizsi Pál u. 65. sz. ház falán emléktábla örökíti meg. Mindezek irodalmi munkásságában is mély nyomot hagytak. Balatonfüreden írta 1798 júniusában A füredi parton (később: A tihanyi echóhoz) c. költeményét. Vándorlásai után Csurgón helyettes tanító, majd 1800-tól végleg Debrecenben telepedett le. A Balatoni Panteonban emléktábla, azon bronz plakett (Borsos Miklós alkotása) emlékezteti az utókort. A Balaton és a Bakony természeti képe összefonódott nagy szerelmi csalódásának emlékeivel.
Irodalom
- Csokonai Vitéz Mihály emléke. = Balaton, 1936. 7. sz.
- Vargha Balázs: Csokonai Vitéz Mihály emlékek. Budapest, 1960.
- Ferenczi Zoltán: Csokonai Vitéz Mihály a Balaton vidékén. = Balatoni évkönyv 1921. Budapest, 1921.
- Bertók László: Így élt Csokonai Vitéz Mihály. Budapest, 1973.
- Cséby Géza: Csokonai Vitéz Mihály és Keszthely. = Somogy, 1988. 4. sz.
- Julow Viktor: Csokonai Vitéz Mihály. 2. kiad. Debrecen, 1991.
- Debreczi Attila: Csokonai, az újrakezdők költője. Debrecen, 1993.
- Folytonosság vagy fordulat? (tan.) Debrecen, 1996.
Külső hivatkozás
Veszprém megyei életrajzi lexikon |