„Kodolányi János” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb KODOLÁNYI János (Telki, 1899. márc. 23.–Bp., 1969. aug. 10.) író, újságíró. =Élete= Vidéki köznemesi családból sz...”)
 
a
1. sor: 1. sor:
[[Image:Kodolányi_János.jpg|thumb]]
+
[[Image:Kodolanyi_Janos.jpg|200px|thumb]]
  
KODOLÁNYI János (Telki, 1899. márc. 23.–Bp., 1969. aug. 10.) író, újságíró.
+
KODOLÁNYI János (Telki, 1899. március 23. – Budapest, 1969. augusztus 10.) író, újságíró.
  
 
=Élete=
 
=Élete=
9. sor: 9. sor:
 
==Művei==
 
==Művei==
  
*Részben Veszprém megye területén játszódnak az alábbi regényei: Vas fiai. Bp., 1936.
+
*Részben Veszprém megye területén játszódnak az alábbi regényei: Vas fiai. Budapest, 1936.
*Boldog Margit. Bp., 1934. és 1964.
+
*Boldog Margit. Budapest, 1934. és 1964.
*Holdvilág völgye. Bp., 1942.
+
*Holdvilág völgye. Budapest, 1942.
*Az égő csipkebokor. Bp., 1957.
+
*Az égő csipkebokor. Budapest, 1957.
*Vízválasztó. Bp.,
+
*Vízválasztó. Budapest,
*1960. Fellázadt gépek. (elb.) Bp., 1961.
+
*1960. Fellázadt gépek. (elb.) Budapest, 1961.
*Pogány tüzek. Bp., 1968.
+
*Pogány tüzek. Budapest, 1968.
*Visszapillantó tükör. Bp., 1968.
+
*Visszapillantó tükör. Budapest, 1968.
  
 
==Irodalom==
 
==Irodalom==
  
*VÁRKONYI Nándor: ~. Pécs, 1941.
+
*VÁRKONYI Nándor: Kodolányi János. Pécs, 1941.
*MÓRICZ Zsigmond: ~. = Ceruzajegyzetek. Bp., 1959.
+
*MÓRICZ Zsigmond: Kodolányi János. = Ceruzajegyzetek. Budapest, 1959.
*NAGY Péter: ~ hazatérése. Az elbeszélő. Bp., 1965.
+
*NAGY Péter: Kodolányi János hazatérése. Az elbeszélő. Budapest, 1965.
*TÜSKÉS Tibor: ~. Bp., 1974.
+
*TÜSKÉS Tibor: Kodolányi János. Budapest, 1974.
*FONAY Tibor: ~. = Emberek a tájban. Nemesgulács, 1989.
+
*FONAY Tibor: Kodolányi János. = Emberek a tájban. Nemesgulács, 1989.
 
*TÜSKÉS Tibor: Irónk és Akarattya. = Új Horizont, 1990. 2. sz.
 
*TÜSKÉS Tibor: Irónk és Akarattya. = Új Horizont, 1990. 2. sz.
*HEGEDÜS Géza: ~ (1889–1969.) = Magyar irodalom arcképcsarnoka. 2. Köt. Bp., 1992.
+
*HEGEDÜS Géza: Kodolányi János (1889–1969.) = Magyar irodalom arcképcsarnoka. 2. Köt. Budapest, 1992.
*TÜSKÉS Tibor: Kodolányi és az Ojbarsz futása. = Bakony-balatoni kalendárium 1997. Vp., 1996.
+
*TÜSKÉS Tibor: Kodolányi és az Ojbarsz futása. = Bakony-balatoni kalendárium 1997. Veszprém, 1996.
 
*TÖLGYESI József: Nyitottság és függetlenség. Kúti Csaba Kodolányi-emlékeiről és szellemi értékeinkről. = Új Horizont, 1999. 4. sz.
 
*TÖLGYESI József: Nyitottság és függetlenség. Kúti Csaba Kodolányi-emlékeiről és szellemi értékeinkről. = Új Horizont, 1999. 4. sz.
  
 
[[Category:Életrajzok]]
 
[[Category:Életrajzok]]

A lap 2017. február 24., 16:33-kori változata

Kodolanyi Janos.jpg

KODOLÁNYI János (Telki, 1899. március 23. – Budapest, 1969. augusztus 10.) író, újságíró.

Élete

Vidéki köznemesi családból származott, apja erdész volt. Középiskolába Pécsett és Székesfehérvárott járt. Diákkorától írt, szerkesztett. Első verseskötete Hajnal címmel 1915-ben jelent meg Pécsett, 1917-ben Diák-toll címmel irodalmi lapot szerkesztett. Az 1919–1921-es években filozófiai, esztétikai és szociológiai tanulmányokat folytatott, verseit rendszeresen közölte a pécsi Krónika c. folyóirat. A Magyar Írás kiadásában, 1921-ben jelent meg Üzenet enyéimnek c. kötete, ezután már nem írt verseket. Sötétség c. elbeszélését a Nyugat közölte, s ez felkeltette Móricz Zsigmond érdeklődését is. Több napilap és folyóirat munkatársa volt. Megismerkedett Bajcsy-Zsilinszky Endrével és József Attilával, egy rövid ideig kapcsolatban állt a munkásmozgalom baloldalával is. Egyik vezető egyénisége volt a népi írók mozgalmának, részt vett a Válasz c. folyóirat szerkesztésében, rokonszenv fűzte Szabó Lőrinchez, Németh Lászlóhoz és Tamási Áronhoz. 1934-ben bejárta az Ormánság falvait, ekkor írta a Baranyai utazás c. irodalmi szociográfiáját, amely 1941-ben jelent meg. A 30-as évek második felében öt alkalommal járt Finnországban, utazásairól Suomi, a csend országa c. útirajzában és a Suomi titka c. naplójában számolt be. Az őstörténet és a magyar történelem honfoglalás kori évszázadai elevenednek meg a harmincas években írt regényeiben. Az 1943-as balatonszárszói írótalálkozón a megnyitó beszédet mondta, de a 2. világháború időszakában készült írásai sok ellentmondás és vita forrásai voltak. A háború után önkritikusan fordult szembe korábbi téves nézeteivel. Balatonakarattyai villáját a 30-as évek végén a Végrendelet c. dráma tiszteletdíjából vásárolta meg. Kezdetben csak nyaranta használta, 1949-től végleg ide költözött. Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Várkonyi Nándor és mások látogattak meg otthonában. Kiterjedt levelezése kötötte a külvilághoz Akarattyán. A villa falán ma tábla őrzi emlékét. Súlyos anyagi gondokkal küszködött, egészsége is egyre romlott. Ezekben az években Jézusról szóló nagy regényén dolgozott. 1955-ben tért vissza az irodalmi életbe, tagja lett az Írószövetségnek. Éltek, ahogy tudtak címmel megjelentek válogatott elbeszélései. 1957-ben az Égő csipkebokor c. regényével kezdődött el életmű-kiadása. 1956 tavaszán súlyos szívbetegséggel Balatonfüreden gyógykezelték. Gyakran megfordult Nemesgulácson, ahol a nagyapjának birtoka volt. Elsüllyedt világok és a Visszafordulás c. műveinek Nemesgulács a színhelye. A Visszapillantó tükör c. munkája Balatonakarattyai emlékeket idéző önéletrajzi mű. 1937-ben megkapta a Baumgarten-díjat.

Művei

  • Részben Veszprém megye területén játszódnak az alábbi regényei: Vas fiai. Budapest, 1936.
  • Boldog Margit. Budapest, 1934. és 1964.
  • Holdvilág völgye. Budapest, 1942.
  • Az égő csipkebokor. Budapest, 1957.
  • Vízválasztó. Budapest,
  • 1960. Fellázadt gépek. (elb.) Budapest, 1961.
  • Pogány tüzek. Budapest, 1968.
  • Visszapillantó tükör. Budapest, 1968.

Irodalom

  • VÁRKONYI Nándor: Kodolányi János. Pécs, 1941.
  • MÓRICZ Zsigmond: Kodolányi János. = Ceruzajegyzetek. Budapest, 1959.
  • NAGY Péter: Kodolányi János hazatérése. Az elbeszélő. Budapest, 1965.
  • TÜSKÉS Tibor: Kodolányi János. Budapest, 1974.
  • FONAY Tibor: Kodolányi János. = Emberek a tájban. Nemesgulács, 1989.
  • TÜSKÉS Tibor: Irónk és Akarattya. = Új Horizont, 1990. 2. sz.
  • HEGEDÜS Géza: Kodolányi János (1889–1969.) = Magyar irodalom arcképcsarnoka. 2. Köt. Budapest, 1992.
  • TÜSKÉS Tibor: Kodolányi és az Ojbarsz futása. = Bakony-balatoni kalendárium 1997. Veszprém, 1996.
  • TÖLGYESI József: Nyitottság és függetlenség. Kúti Csaba Kodolányi-emlékeiről és szellemi értékeinkről. = Új Horizont, 1999. 4. sz.