Kodolányi János

A Helyismeret wikiből
Kodolanyi Janos.jpg

KODOLÁNYI János (Telki, 1899. március 23. – Budapest, 1969. augusztus 10.) író, újságíró.

Élete

Vidéki köznemesi családból származott, apja erdész volt. Középiskolába Pécsett és Székesfehérvárott járt. Diákkorától írt, szerkesztett. Első verseskötete Hajnal címmel 1915-ben jelent meg Pécsett, 1917-ben Diák-toll címmel irodalmi lapot szerkesztett. Az 1919–1921-es években filozófiai, esztétikai és szociológiai tanulmányokat folytatott, verseit rendszeresen közölte a pécsi Krónika c. folyóirat. A Magyar Írás kiadásában, 1921-ben jelent meg Üzenet enyéimnek c. kötete, ezután már nem írt verseket. Sötétség c. elbeszélését a Nyugat közölte, s ez felkeltette Móricz Zsigmond érdeklődését is. Több napilap és folyóirat munkatársa volt. Megismerkedett Bajcsy-Zsilinszky Endrével és József Attilával, egy rövid ideig kapcsolatban állt a munkásmozgalom baloldalával is. Egyik vezető egyénisége volt a népi írók mozgalmának, részt vett a Válasz c. folyóirat szerkesztésében, rokonszenv fűzte Szabó Lőrinchez, Németh Lászlóhoz és Tamási Áronhoz. 1934-ben bejárta az Ormánság falvait, ekkor írta a Baranyai utazás c. irodalmi szociográfiáját, amely 1941-ben jelent meg. A 30-as évek második felében öt alkalommal járt Finnországban, utazásairól Suomi, a csend országa c. útirajzában és a Suomi titka c. naplójában számolt be. Az őstörténet és a magyar történelem honfoglalás kori évszázadai elevenednek meg a harmincas években írt regényeiben. Az 1943-as balatonszárszói írótalálkozón a megnyitó beszédet mondta, de a 2. világháború időszakában készült írásai sok ellentmondás és vita forrásai voltak. A háború után önkritikusan fordult szembe korábbi téves nézeteivel. Balatonakarattyai villáját a 30-as évek végén a Végrendelet c. dráma tiszteletdíjából vásárolta meg. Kezdetben csak nyaranta használta, 1949-től végleg ide költözött. Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Várkonyi Nándor és mások látogattak meg otthonában. Kiterjedt levelezése kötötte a külvilághoz Akarattyán. A villa falán ma tábla őrzi emlékét. Súlyos anyagi gondokkal küszködött, egészsége is egyre romlott. Ezekben az években Jézusról szóló nagy regényén dolgozott. 1955-ben tért vissza az irodalmi életbe, tagja lett az Írószövetségnek. Éltek, ahogy tudtak címmel megjelentek válogatott elbeszélései. 1957-ben az Égő csipkebokor c. regényével kezdődött el életmű-kiadása. 1956 tavaszán súlyos szívbetegséggel Balatonfüreden gyógykezelték. Gyakran megfordult Nemesgulácson, ahol a nagyapjának birtoka volt. Elsüllyedt világok és a Visszafordulás c. műveinek Nemesgulács a színhelye. A Visszapillantó tükör c. munkája Balatonakarattyai emlékeket idéző önéletrajzi mű. 1937-ben megkapta a Baumgarten-díjat.

Művei

  • Részben Veszprém megye területén játszódnak az alábbi regényei: Vas fiai. Budapest, 1936.
  • Boldog Margit. Budapest, 1934. és 1964.
  • Holdvilág völgye. Budapest, 1942.
  • Az égő csipkebokor. Budapest, 1957.
  • Vízválasztó. Budapest,
  • 1960. Fellázadt gépek. (elb.) Budapest, 1961.
  • Pogány tüzek. Budapest, 1968.
  • Visszapillantó tükör. Budapest, 1968.

Irodalom

  • VÁRKONYI Nándor: Kodolányi János. Pécs, 1941.
  • MÓRICZ Zsigmond: Kodolányi János. = Ceruzajegyzetek. Budapest, 1959.
  • NAGY Péter: Kodolányi János hazatérése. Az elbeszélő. Budapest, 1965.
  • TÜSKÉS Tibor: Kodolányi János. Budapest, 1974.
  • FONAY Tibor: Kodolányi János. = Emberek a tájban. Nemesgulács, 1989.
  • TÜSKÉS Tibor: Irónk és Akarattya. = Új Horizont, 1990. 2. sz.
  • HEGEDÜS Géza: Kodolányi János (1889–1969.) = Magyar irodalom arcképcsarnoka. 2. Köt. Budapest, 1992.
  • TÜSKÉS Tibor: Kodolányi és az Ojbarsz futása. = Bakony-balatoni kalendárium 1997. Veszprém, 1996.
  • TÖLGYESI József: Nyitottság és függetlenség. Kúti Csaba Kodolányi-emlékeiről és szellemi értékeinkről. = Új Horizont, 1999. 4. sz.